Az orosz hadiipar nem képes pótolni a veszteségeket, melyek az ukrajnai háborúban érik az orosz hadsereget, ezért Moszkva ráfanyalodik arra, hogy exportált fegyvereit illetve azok alkatrészeit visszavásárolja külföldön – írja a Nikkei japán gazdasági hírügynökség.
Tankok és rakéták alkatrészei hiányoznak a legjobban az orosz hadiiparban, mely egyre jobban érzi a szankciók súlyát. A NATO és a vele szövetséges Japán már közvetlenül Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – chip szankciót rendelt Oroszországgal szemben. Ez nemcsak azt jelenti, hogy ők nem szállítanak chipeket Oroszországnak hanem azt is, hogy más országokat is igyekeznek erre rábírni. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is figyelmeztette Kínát arra, hogy az Egyesült Államok ellenséges akcióként ítélné meg, ha Peking chipeket szállítana az orosz hadiiparnak. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó nemrég elégedetten állapította meg, hogy az amerikai hírszerzés információi szerint a kínaiak be is tartják ezt a chip tilalmat Oroszországgal szemben.
Az amerikai ImportGenius vizsgálja az orosz fegyver kereskedelmet. Itt vette észre a Nikkei tudósítója, hogy az oroszok Indiából és Mianmarból a saját fegyvereiket illetve azok alkatrészeit vásárolják vissza, hogy ily módon chipekhez jussanak!
Konkrét példa: az Ural Vagon Zavod – nem annyira vagonokat gyárt hanem inkább tankokat. Ezeket eladták a katonai diktatúrának Mianmarba, majd pedig 24 millió dollárért visszavásárolták! Nem is magáról a tankról van szó hanem azokról a periszkópokról és kamerákról, melyekkel a harckocsi személyzete tájékozódni tud. 6775 periszkópot és 200 kamerát vettek meg újra Mianmarban.
Az orosz hadiipar havonta 90 harckocsit tud gyártani miközben a veszteség 100-120 vagyis a hadsereg utánpótlása egyre gyengül miközben az ukránok új, az orosznál hatékonyabb tankokat kapnak a szövetségeseiktől.
Az International Institute for Strategic Studies adatai szerint az oroszoknak körülbelül 5000 tankjuk van, de ezek jelentős része korszerűtlen vagyis modern berendezésekkel kellene ellátni mielőtt kiküldik a frontra a T72-es tankokat.
“Az optikai berendezések jelentik az egyik legnagyobb gondot az orosz hadiiparnak”
– nyilatkozta a Nikkeinek Oleg Ignatov, aki Brüsszelben dolgozik az International Crisis Group kutató központban.
“Az ukrajnai háború előtt ezeket az optikai eszközöket az oroszok Nyugatról szerezték be, de a szankciók miatt erre nincs lehetőség, ezért vásárolják vissza a saját korábbi exportjukat” – mondja a szakértő.
A rakétáknál is az optika a probléma
Az orosz rakéta tervező központ 150 ezer dollárért vett éjszaka is látó eszközt rakétákhoz Indiából. Ezek a KBM nevű orosz rakéta gyártó cég saját eszközei, melyeket még 2013-ban szállított Indiának.
A stockholmi Béke Kutatóintézet – SIPRI – szerint Oroszország a világ harmadik legnagyobb fegyver exportőre – legalábbis a háború előtt így volt. A legnagyobb vevő India, az orosz fegyver export 35%-át vásárolta meg. Utána Kína következett 15%-kal, Algéria volt a harmadik 10%-kal.
“Hirosimában a G7 csúcstalálkozón felszólították Oroszország fegyvervásárlóit, hogy szüntessék meg importjukat, de nem könnyű ilyen változást elérni.
Valószínűleg csak oly módon lehetne erre rávenni az Oroszországtól fegyvert importáló államokat, ha közzétennék a fegyver vásárlások adatait” – nyilatkozta a Nikkei gazdasági portálnak Nobumasa Akijama, a tokiói Hitosubasi egyetem tanára.
