Minél hamarabb el kell kezdeni a komoly tárgyalásokat, az Egyesült Királyságnak pedig tisztáznia kell az álláspontját az uniós kilépés legfőbb kérdéseit illetően – ezt mondta Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója a kiválás feltételeiről szóló egyeztetések harmadik fordulójának megnyitása előtt Brüsszelben.
Forrás: Wikimedia Commons
Barnier azt mondta, minél előbb véget ér a bizonytalanság, annál hamarabb meg lehet kezdeni a tárgyalást a jövőbeli kapcsolatokról és a kereskedelmi kérdésekről. Ehhez azonban
a briteknek a jelenleg megvitatásra váró ügyekben teljesen világossá kell tenniük az álláspontjukat.
Arról is beszélt, hogy teljes az egyetértés a Brexit után bennmaradó „huszonhetek” között abban, hogy fontos az úgynevezett szakaszos megközelítés.
Forrás: Wikimedia Commons
David Davis brit Brexit-ügyi miniszter az MTI tudósítása szerint azt mondta: az előrelépéshez mindkét fél részéről „rugalmasságra és képzelőerőre” van szükség. Arról is beszélt, hogy országa minden kérdésben – az állampolgári jogokat, a fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségeket és az ír-északír határellenőrzést illetően is – előrehaladást szeretne elérni a héten. Szerinte
a cél, hogy a jövőbeli megállapodás mindkét félnek javára váljon.
Az első egyeztetést június 19-én tartották, de akkor mindössze a menetrendről egyeztek meg, az első „igazi”, négynapos tárgyalási forduló július közepén volt.
A Politico diplomáciai forrásokra hivatkozva arról írt, hogy amennyiben az Egyesült Királyság ezúttal sem áll elő a javaslatával arra vonatkozóan, hogy miként számolják ki az EU-val szemben fennmaradó kötelezettségek összegét, akkor megfeneklenek a mostani egyeztetések.
A „huszonhetek” vezetői októberben döntenek majd róla, hogy megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos legfőbb kérdésekről ahhoz, hogy megkezdődhessenek a kereskedelmi tárgyalások. Sajtóhírek szerint
Brüsszelben egyre többen kételkednek benne, hogy októberben tovább tudnak lépni, ugyanis egyelőre több kérdésben is komoly nézetkülönbségek vannak a felek között.
Az Egyesült Királyságban tavaly júniusban tartottak népszavazást az ország EU-tagságáról, amelyen a választók 52 százaléka a kilépésre szavazott. A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, vagy annak hiányában a távozási szándék (2017. március 29-ei) bejelentése után két évvel szűnik meg, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.
