Nem szokása a kormánypárti médiának az MSZP-t támadni, inkább negligálni szokták – erős a gyanúnk, hogy ezúttal is csak azért tették, mert így egy oldalvágással Gyurcsányozhattak egyet. Gyurcsány amúgy is ott van minden kilométerkőnél: így akkor is felbukkan a neve, amikor arról olvashatunk a Figyelőben, hogy Orbán sikeresen érvényesítette mindannyiunk érdekét Salzburgban. S ha már uniós terep – tudta, hogy „Ha nagyanyám villamos lenne, megszavazta volna a Sargentini-jelentést”?
888.hu/Magyar Idők – Csődbe mehet az MSZP: utolsó tartalékaikból vegetálnak
Kiszivárgott az MSZP belső levelezése, melyben Tóth Bertalan, a párt elnöke a párt több ingatlanát, köztük a Villányi úti konferencia-központ értékesítésének a tervét vázolta fel. Bár a párt egyelőre tagad, az elmúlt évek, évtizedek tapasztalatai szerint könnyen előfordulhat, hogy a levél tartalma teljesen igaz.
A szocialisták szerint a levél nem a pártelnöktől származik, csak odahamisították a nevét.
A Magyar Idők összeszedte, hogy az MSZP harminc év alatt eltékozolta elképesztő méretű vagyonát, amelyet a rendszerváltáskor elődjétől, az MSZMP-től örökölt. A Munkáspárt hivatalos honlapján közzétett adatok szerint az MSZMP összvagyona 1988 végén akkori áron 10,279 milliárd forint volt. Ebből az ingatlanok 7,6 milliárdot tettek ki, amelyek közül kiemelkedett a Központi Bizottság székháza, akkori pénzben 310 milliós értékkel, de 810 milliót ért az MSZMP 38 üdülője és vendégháza.
Több elnökségi tag is felháborítónak tartja, sőt egyenesen szégyenteljesen nevezte, hogy a párt mára ilyen anyagi helyzetbe került.
Az MSZP-nek ma székház és vagyon helyett csak pucér segge van”
– mondta egyikük, aki szerint a vagyonvesztés és az eladósodás már a párt 1994–1998 közötti pénztárnoka, Boldvai László idején elkezdődött, mégis
egyöntetűen Puch Lászlót és Gyurcsány Ferencet tették felelőssé a jelenlegi helyzetért.
Figyelő – Sikeres magyar érdekérvényesítés Brüsszelben
Orbán Viktor erőteljes kiállásának köszönhetően sikerült megakadályozni a múlt heti uniós csúcson, hogy elvegyék a nemzetállamoktól a határvédelem jogát. Hazánk sikeresen képviselte érdekeit és egyből szövetségeseket keresett ebben az újabb kérdésben. Ismét fontos partnernek bizonyultak a V4-államok, melyek összefogva kellő ellensúlyt tudtak nyújtani a bevándorláspárti államokkal szemben – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Deák Dániel politológus, a Figyelő főmunkatársa.
A hazai ellenzék mindeközben, hasonlóan a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz, ismét képes volt rárontani saját nemzetére
– fejtegette a szakértő, hozzátéve, tették mindezt úgy, hogy a Sargentini-jelentés kapcsán még saját maguk is elismerték, abban valótlan állítások tucatjai olvashatóak. Európa legtöbb országában az ilyen típusú politizálás elképzelhetetlen lenne, hiszen nemzeti kérdésekben nem számít a párthovatartozás, hungarikum, hogy nálunk az ellenzék szinte teljes spektruma képes a hazájával szemben politizálni.
Talán senki sem gondolta volna, hogy tizenkét évvel az őszödi beszéd után még mindig Gyurcsány Ferenc lesz az ellenzék ura – vetette fel Deák Dániel.
Pesti Srácok – Ha nagyanyám villamos lenne, megszavazta volna a Sargentini-jelentést
Ezen a hétvégén az MSZP-közeli Publicus Intézet és az MSZP-közeli Vasárnapi Hírek ültette fel a haladó nyilvánosságot arra a vágyvillamosra, amelynek végállomása Orbán bukása, a remízben pedig az Európai Unió szereli azokat a bizonyos sokat emlegetett fékeket és az ellensúlyokat.
Kár, hogy megint rossz irányba indultak, nem Orbánt győzték le, hanem a matematikán tettek erőszakot.
Az intézet tévesen állítja, hogy a „magyarok megszavazták volna a Sargentini-jelentést”, az ő adataikból is az ellenkezője olvasható ki.
Churchillnek tulajdonítjuk azt a bölcsességet, miszerint csak abban a statisztikában érdemes hinni, melyet magunk hamisítottunk, ám az MSZP-közeli Publicus Intézet kutatásában a nóvum az, hogy nem az adatokkal babráltak, hanem magával a matematikával, amihez talán a tudományos szocializmus legbehatóbb ismerete sem ad elég támpontot.
Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet vezetőjével megosztottuk gyanúnkat, miszerint nincs minden teljesen rendben a Publicus Intézet kutatásával és a levont következtetéseikkel. Mivel az érintett kutatásban nem hozták nyilvánosságra, hogy a pártpreferencia szerinti rétegzés során, ha egyáltalán elvégezték, milyen adatokkal dolgoztak, ezért ezt az opciót eltesszük arra az időre, ha már láttuk a kérdőívet és a konkrét adatbázist. Akkor minden bizonnyal az irányított kérdéseken is rendkívül jól fogunk szórakozni.