Berend T. Iván gazdaságtörténész Los Angelesből, felhívja a figyelmet miután elolvasta Trump 29 oldalas nemzetbiztonsági stratégiáját, hogy stratégiai ellenfélnek tekinti Európát.
A 95 éves tudós emlékeztet arra, hogy az amerikai republikánusok között már elég régóta kíséri gyanakvás az európai integrációt: a Németországból zsidó származása miatt elmenekült Henry Kissinger külügyminiszter kezdte ezt meg amikor gúnyosan megkérdezte:
”ha Európával akarok beszélni, akkor kit kérjek a telefonhoz?”
Az USA, amely addig támogatta az európai egységet, a hetvenes évektől szépen lassan szembefordult vele, most pedig eljutott a nyílt ellenségességig – hangsúlyozza a tudós, aki tudatlansággal vádolja Donald Trumpot. A 79 éves amerikai elnök valóban dicsekszik azzal, hogy életében egyetlenegy könyvet sem olvasott el, és mégis dollármilliárdos vállalkozó és az Egyesült Államok elnöke lett.
Aki gyengeséggel vádolja az Európai Uniót mondván: “Európa hanyatlik, mert részesedése a világ GDP-jéből 25%-ról 14%-ra csökkent 1913-tól napjainkig. És Amerika? 1985-ben a világ GDP-jének 34%-át adta, ma már csak 26%-át. Nem Amerika és Európa hanyatlott hanem néhány más ország gyorsabban fejlődött: Kína, India stb. Ázsia részesedése 1913- ban a világ GDP-jében 27% volt, ma már megközelíti az 50%-ot!”
– írja Berend T. Iván.
Európa, ébresztő!
Erre hívja fel az európai nemzeteket Berend T. Iván, aki rámutat arra, hogy a nemzetállam viszonylag új konstrukció, a XVIII. – XIX. század fordulóján jelent meg Franciaországban, és azután terjedt el az egész kontinensen. Magyarország évszázadokon keresztül a soknemzetiségű Habsburg monarchián belül működött, és ennek utolsó időszaka, a Kiegyezés után korszak volt gazdaságtörténeti szempontból az ország legsikeresebb időszaka, melyet azóta sem sikerült felülmúlni.
Az Egyesült Államok sosemvolt nemzetállam, sokkal inkább egy soknemzetiségű birodalom, melyet az alkotmány és a dollár kapcsol össze mind a mai napig.
Az Egyesült Államok óriási mértékben profitált a bevándorlásból, melyet Trump most a legnagyobb veszélynek nevez. Elég arra utalni, hogy a magyar Nobel díjasok jelentős része is amerikai polgárként kapta meg a kitüntetést mint például legutóbb Karikó Katalin is, aki az Egyesült Államokban végezte úttörő kutatásait.
Ami nincs benne a nemzetbiztonsági stratégiában az fontosabb
A digitális világuralmat célozza meg Donald Trump az informatikai óriásokkal szövetségben, és ehhez hatalmas piacra van szüksége, melyen nemcsak, hogy domináns az amerikai technológia, hanem egyeduralkodó hiszen más nincs is! Mario Draghi ezért javasolta az Európai Uniónak, hogy legkevesebb 100 milliárd euróból hozzon létre egy alapot, melynek célja a digitális lemaradás csökkentése az USA és Kína mögött, később pedig a digitális szuverenitás megteremtése.
Trump, Putyin és Orbán állandóan a szuverenitásról beszél, de valójában rettegnek egy szuverén Európai Egyesült Államoktól.
Ez ellen küzdenek, és ez alkotja a közös nevezőt az amerikai, az orosz és a magyar rendszer között. Csakhogy míg Trump terve a jövőre irányul, Putyin a múltba réved, Orbán pedig a jól megfizetett trójai faló kockára teszi Magyarország jövőjét a családi kiskirályságért. Ha ugyanis Európa végképp lemarad a digitális versenyben Amerika és Kína sőt esetleg India mögött is, akkor Magyarország is skanzenné válhat, ahol a külföldi turisták megfigyelhetik az elmúlt korszakok működését a lovasíjászattól napjainkig amikor Európa büszkesége, a német autóipar a szemünk láttára kapitulál a digitalizált amerikai és kínai elektromos autók előtt.
Nekünk Mohács kell
Ezt írta Ady Endre az első világháború előtt, és a vesztes világháború el is hozta Trianont. Amelyből a magyar elit soha nem lábolt ki igazán – ismerte el Rónai Egonnak Orbán Viktor amikor a pénzügyi pajzsról nyilatkozott. Amelyről azután Trump elnök elmondta, hogy tulajdonképp nincs is.
A magyar miniszterelnök Mohácson sok mindenről beszélt például arról, hogy felfedezték a digitális világot.
Nem siették ezt túlságosan el, mert a nemzeti együttműködés rendszere sokkal inkább a múlt folytatása mint valamiféle jövő keresés. A hatalom elveszítette a jövőt, a fiatalok ezért is fordulnak vele szembe. A jövőtől rettegő kisnyugdíjas Orbán szavazó táborának oszlopa, a fiatalok pedig a lábukkal szavaznak.
Orbán nem így látja: szerinte a globális trend neki kedvez
“Arra a változásra, amely a szemünk előtt történik, a magyar kormány már fel volt készülve, ezért ennek a globális átalakulásnak Európában Magyarország az egyik legnagyobb nyertese lesz.”
Mire gondolhat Orbán Viktor? Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia nyers változatában szerepel az a kitétel, hogy Európában Ausztria, Magyarország, Lengyelország és Olaszország alkalmas arra, hogy az USA szövetségese legyen. Orbán állítólag már kért 10 milliárd dollárt Elon Musktól arra a célra, hogy mesterséges intelligencia központot hozzanak létre Magyarországon. A válasz olyan lehetett mint Donald Trump esetében a pénzügyi pajzzsal: nem mondtak egyértelműen nemet, de igenről szó sem volt! Előbb nyerjétek meg a választást, azután majd beszélünk – ez lehet Trump álláspontja, aki nem szereti a lúzereket, de “barátokra” nagy szüksége van Európában, ahol Amerika olyan régi hívei is mint Friedrich Merz kancellár is kénytelen rádöbbenni arra: az USA veszélyes vetélytársnak tekinti Európát, amelyet vazallusának tart, és nem is akar kiengedni ebből az alárendelt szerepből. Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia öt globális nagyhatalmat nevez meg titkos változatában: USA, Kína, Oroszország, India és Japán. Európa sehol…
