A vallásszabadságba belefér, hogy bárki ostobácskán magyarázva Isten büntetésének tartsa büntetőügyét is – mondta Gábor György a Fidesz piksziséből kipottyant sikerüzletember Kuna Tiborról a Független Hírügynökségnek. Ennél nagyobb baj szerinte, ha vallási szimbólumot aggatnak a törvényhozás épületére.
Isten két kiadós, nagy pofonnal a helyére rakta azzal, hogy először kirakták a közbeszerzésekből, aztán 245 milliós költségvetési csalással vádolták meg az addig közpénz-milliárdokat elnyert Kuna Tibort. Ezt maga az érintett mondta egy meglehetősen bizarr pünkösdista gyülekezeti beszédben, amelyről a 444.hu tudósított.
Kuna – cégein keresztül – a Rogán-féle politikai propaganda (például a Soros-kampány) egyik kivitelező sztárja volt, tavaly ők készítették a vizes vb reklámfilmjét is, másodpercenként négymillió forintért.
Most letöltendő börtönbüntetés és vagyonelkobzás várhat rá.
Azóta se derült ki, mi vezetett el oda, hogy nem csak teljesen körön kívül került, hanem büntetőeljárás is indult ellene.
Kuna arról beszélt fiatalok előtt, hogy Isten két tálentumot adott neki: nagy rakás pénzt és nagy rakás hatalmat és befolyást. „És én úgy éltem az életemet, hogy ezt a nagy rakás pénzt nagyon jól használtam. Isten szerint nagyon jól használtam” – mondta. De Isten hiába jelezte finoman, hogy új küldetése lenne számára, ő csak azzal a nagy rakás pénzzel foglalkozott, amit elképzelése szerint tőle kapott, de nem volt elég közvetlen a kapcsolata az Úrral.
Kuna szerint a sikerszéria azért szakadt meg most júniusban, mert miközben a közbeszerzéseken nyert pénzből másoknak segített, nem vette észre, hogy Isten más küldetést talált neki.
„Az úgy van, hogy ha a talentumodat nem használod, elásod, én elástam a másikat, azt elvette az Úr. Várt sokáig, évekig. Halkan súgta a fülembe, csak hát kit érdekelt, mert én annyira meg voltam igazulva, hogy én jól csinálom az „A” talemtumomat, hogy a másik a talentumommal nem törődtem semmit, jól elástam, hello, hello, ott van. És mivel Isten azt akarja, hogy ha életet kaptál, szolgálatot is kaptál, nem tenghetsz, lenghetsz, ezért azt mondta:
jól van, fiam, ha nem hallod meg szelíden, akkor meghallod keményen.”
A lelkiismereti és vallásszabadságba ez is bőven belefér, az is, hogy ostobácskán magyarázza a vele történteket, ahogyan másoknak pedig joguk van ezen nevetni – mondta az ismert vallásfilozófus a Független Hírügynökségnek.
Gábor György szerint ennél sokkal súlyosabb történet, az, hogy az augusztus 20-ai ünnepen az Országgyűlés épületére vallási szimbólumot aggattak ki. Olyan vörös színű Szent István-i zászlók voltak láthatók, amelyeken hatalmas kereszt látható (amelyről azóta kiderült, hogy az eredetin nem volt rajta).
A törvényalkotás nem hitelvek alapján történik,
a vallás nem válhat törvényalkotási normatívává
– szögezte le Gábor György. Az állam nem tehet különbséget egyház és egyház között, noha ezt már megtette évekkel ezelőtt, amikor az új egyházi törvényben kénye-kedve szerint ismert el vagy vonta meg ezt a státuszt – fűzte hozzá.
Még ha csupán szimbolikus is a vallási jelkép megjelenése, azt sugallja, hogy a vallás preferált szerephez jut az állam életében. De mindez azután, hogy az alaptörvénybe idén nyáron becikkelyezték, hogy „minden állami szerv kötelessége Magyarország önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme”, ami viszont már nem szimbolikus, hanem valóságos cselekedet a vallásfilozófus szerint.
Ezek az apró lépések felfoghatók úgy is, hogy a kormány fokozatosan akarja
felszámolni az állam és az egyház alkotmányos szétválasztását,
aminek sorában okkal feltételezhető, hogy akár minden közintézményben kitetetik a keresztet.
Egyértelműen ez történik, legitimációs megerősítésre használják a vallást – válaszolta kérdésünkre Gábor György. Szerinte azonban ez éppúgy el fog tűnni, ahogyan annak idején a kötelező orosznyelv-oktatással történt.
