Az EU európai perspektívát igen, de tagságot nem kínál annak a hat balkáni államnak, Albániának, Bosznia-Hercegovinának, Koszovónak, Macedóniának, Montenegrónak és Szerbiának, melyek vezetőivel Szófiában találkoznak.
A Deutsche Welle megszerezte a szófiai csúcstalálkozó hivatalos dokumentumát, amely szerint a ahhoz, hogy ezek az országok csatlakozni tudjanak az Unióhoz, reformokat kell végrehajtaniuk a jogállamiság területén. Pedig korábban még arról volt szó, hogy Szerbia és Montenegro hét év múlva akár már uniós tag is lehet.
A balkáni országok vezetői azonban azt látják, hogy egyes uniós tagállamok sem jeleskednek ezen a téren. Itt van Magyarország, amelyről épp most menekül el Soros György alapítványa – írja a Politicón Szrdan Cvijics, a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet vezető elemzője.
Magyarország az „illiberális demokrácia” szimbóluma lett,
és ezt sokan lelkesen követik a Balkánon. Alekszandar Vucsics szerb elnök például kiváló kapcsolatot ápol nem csak Orbánnal, hanem Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is. Olyannyira, hogy Ankarában nemrég kijelentette: Törökország a Balkán vezető hatalma.
Emmanuel Macron francia elnök viszont arról beszélt: nem akarja, hogy a Balkán Oroszország vagy Törökország felé forduljon, ugyanakkor nem biztatta őket a bővítés lehetőségével sem.
A Balkánon pedig
az oroszok mellett a törökök is nagyon aktívak.
Erdogan május 20-án választási nagygyűlést akar rendezni Szarajevóban. Törökország rengeteg pénzt ad azoknak a balkáni államoknak, ahol muszlim a lakosság többsége. Ebből a pénzből mecseteket építenek és egyetemeket hoznak létre – éppúgy, mint az Oszmán Birodalom idejében.
A mind szorosabbá váló kapcsolatnak persze vannak árnyoldalai is: a török titkosszolgálat úgy működik itt, mint otthon: Koszovóból például elraboltak hat helyi vallási vezetőt mondván, hogy Fetullah Gülen követői. Gülen gyakorlatilag Erdogan Soros Györgye: azzal vádolják, hogy ő állt a bukott törökországi puccskísérlet mögött, de úgy általában is ő minden baj okozója Törökországban. A koszovói miniszterelnök amúgy nem tudott az akcióról, rögtön ki is rúgta a belügyminisztert és a titkosszolgálat vezetőjét.
Szrdan Cvijics szerint az „illiberális demokrácia” azért vonzó több államnak is, mert
nem igényel saját ideológiát, csak tagadásból áll.
Bírálja Brüsszelt és a nyugati világot, de nem nemzeti vagy vallási alapon, mint mondjuk Törökország. Majdnem minden balkáni államban rendkívül kevert a lakosság: a vallási és nemzeti kisebbségek nehezen viselnének el egy olyan autokratikus rendszert, amely a maga igazát akarja rákényszeríteni a többiekre. A külvilág bírálata viszont mindenkinek jól jöhet, és egyesítheti a vallási és nemzeti közösségeket.
Az EU-nak ebben a helyzetben kell versengeni Oroszországgal és Törökországgal – ráadásul olyan körülmények között, amikor komoly pénzt egyik tagállam sem akar adni a balkáni államoknak. Befolyást viszont mindenki szeretne. A helyzet érdekessége ugyanakkor, hogy Erdogan Putyinnal ellentétben támogatja a balkáni országok uniós tagságát – hiszen Törökország is szívesebben kereskedne EU-tagokkal.
A szófiai, a nyugat-balkáni országok és az EU-s tagok vezetői között tartott csúcstalálkozó zárónyilatkozatában végül azt írták: az Európai Unió egyértelműen támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját, eltökélt szándéka, hogy a régió politikai, gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása érdekében minden szinten megerősítse és növelje szerepvállalását. A nyugat-balkáni partnerek pedig ismételten elkötelezik magukat a határozott stratégiai döntéseiket tükröző európai integráció mellett.
A nyilatkozat szerint az EU egyebek mellett olyan fokozott segítségnyújtással kívánja segíteni a térség integrációs törekvéseit, amely a nyugat-balkáni partnerek által a jogállamiság, valamint a társadalmi-gazdasági reformok terén tett kézzelfogható előrelépésen alapul. Az EU támogatja a nyugat-balkáni partnerek azon kötelezettségvállalását is, hogy folytatják a jószomszédi viszony, a regionális stabilitás és a kölcsönös együttműködés megerősítését. A nyilatkozat kitért a migráció kezelésére irányuló és a határigazgatás területén megvalósuló együttműködés elmélyítésére is.
