A „KGST-bank” Budapestre költözésével kapcsolatos biztonsági kockázatok miatt az Európai Bizottsághoz fordult Niedermüller Péter EP-képviselő. Legalábbis szokatlan a teljes diplomáciai mentesség és a személyek korlátlan beutazásának joga uniós területre.
„A Nemzetközi Beruházási Bank Budapestre költözésével az Orbán-kormány ismét jelzett: a demokráciát és gazdasági stabilitást jelentő Európai Unió helyett a velejéig korrupt Oroszországot választja. A Fidesz-oligarchák bizonyára örülnek annak, hogy a kétes ügyleteiket ezentúl OLAF-vizsgálatok nélkül finanszírozhatják, de az NBB működésének körülményei komoly kockázatot jelenthetnek az egész Európai Unió számára” – fogalmazott levelében Niedermüller Péter (DK) európai parlamenti képviselő.
A politikus hivatalos megkereséssel fordult az Európai Bizottsághoz arról, az elfogadhatónak tartja-e, hogy az unión belül létrejöjjön egy nyíltan orosz befolyás alatt álló bank, amely nemzetközi intézményként mentességet élvez az uniós bankfelügyeleti szabályozás alól, illetve jogi kiskaput jelenthet az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók kikerüléséhez. Mindemellett a bank nem magyar dolgozói diplomáciai mentességben részesülhetnek, és meghívott vendégeik bármilyen ellenőrzés nélkül kaphatnak beutazási engedélyt az EU-ba.
Az egykori, csaknem 50 éve alapított KGST-bank utódja a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB), amely tavalyi előzetes megállapodás, majd idén februári szerződés alapján
Budapestre költözik még ebben az évben.
Az ennek kihirdetéséről szóló törvényjavaslat szinte végtelenségig sorolja a különféle kedvezményeket. Mindjárt nem megszokott gesztus, hogy a kormány az adófizetők pénzéből állja az NBB székhelyéül szolgáló telket és épületet (ha igénylik, fel is újítja), és a bankelnök rezidenciáját.
A legkülönösebb mégis az, hogy az NBB Magyarországon
a diplomáciai testületekével megegyező területen kívüliséget fog élvezni.
Az ilyenkor megszokott adó-, vám- és egyéb mentességekkel együtt a vezető tisztségviselők és családjaik, valamint maga a terület is úgynevezett immunitást kaphatnak. Ahogyan az nagykövetségeken szokás, ide is csak a bankvezetés jóváhagyásával léphetne be a rendőrség (és nyilván minden egyéb hatóság képviselője is). Sérthetetlenséget élveznének az intézmény ingóságai is, vagyis se végrehajtási, se más eljárás, lefoglalás nem indítható.
S ha ez nem lenne elég, a nemzetközi gyakorlatban létező
pénzügyi felügyelet és ellenőrzés mellett a beszámolási kötelezettség alól is mentesülne
az NBB. Sőt, semmilyen hatósági (például bírósági) eljárás se indítható vele szemben, amíg a mentességről le nem mond.
A vezető tisztségviselők és hozzátartozóik diplomáciai mentessége (ami nem kevesebbet jelent, mint hogy tettenérés kivételével semmilyen büntetőeljárás se indítható ellenük) mellett az verte ki a biztosítékot, hogy
korlátozás nélkül jöhet be bárki az országba, akit az NBB vezetése meghív.
Ennek alapján aztán ezek olyan okmányt kapnak, ami az egész EU-n belül szabad mozgást biztosít. Éppen úgy, mint a letelepedési kötvényesek, akik a program – botrányok utáni – felfüggesztéséig mintegy 20 ezren érkeztek hozzánk, vagy ki tudja, hová az EU-ban.
Nem véletlen, hogy a parlamenti vitában – például Gurmai Zita (MSZP) részéről – konkrétan elhangzott a letelepedési kötvényes párhuzam, az, hogy biztonsági kockázatot hordozó személyek léphetnek be hozzánk mindenféle előzetes ellenőrzés nélkül. Vagyis ide költözésével az NBB voltaképpen Putyin trójai falova.
Amire Niedermüller Péter szintén felhívja a figyelmét az Európai Bizottságnak, az, hogy az NBB olyan multilaterális intézmény, amely a tulajdonos államok egyikének fennhatósága alá se tartozik. Tehát akár
rajta keresztül kijátszhatók az Oroszországgal szemben életre hívott nemzetközi gazdasági büntetőintézkedések,
amelyeket a Krím-félsziget annektálása után szabtak ki, és máig érvényesek.
Az NBB „beköltözése” az EU-ba, és a láthatóan bensőséges kapcsolat a magyar kormánnyal felélesztheti az utóbbi időben a Magyarországgal szemben támadt szövetségesi hűségi fenntartásokat is. Például azt, hogy
az NBB útján Oroszország akár hírszerzői tevékenységet végezhet az EU-n belül a diplomáciai mentesség védernyője alatt.
Ugyancsak aktuális kérdés több hazai ügylet uniós támogatásának „visszaadása” (például az Eliosé) kapcsán, amire Niedermüller is utal: az NBB-től talán sokkal egyszerűbben és kevesebb figyelő tekintettől övezve lehetne „közeli” személyek üzleteihez pénzt kapni. (Jelenleg is egy olyan ügylet lelhető fel az NBB honlapján, ami ilyen érdekeltségű: az offshore-os Fidesz-közeli MET energetikai cégnek nyújtott kölcsön.)
Az NBB-hez való viszony mindenesetre
pontosan szemlélteti Orbán politikájának színeváltozását.
A keleti rendszerváltozások és a KGST megszűnte után hibernált állapotba került NBB-t Putyin támasztotta fel 2012-ben. Ekkor Magyarország már nem volt tagja az intézménynek, mert éppen Orbán vitte ki belőle első kormányzása idején az akkor még orosz-kritikus, nyugatbarát politika jegyében.
A 2012-es felélesztés után pedig ismét Orbán vitte vissza az országot 2015-ben (amikor már aláírta Putyinnal a paksi szerződést). Sőt, rövid időn belül az oroszok és a bolgárok után a harmadik legnagyobb részvényesévé emelte hazánkat.
Az NBB tagjai zömmel azok az országok, amelyek egykoron a KGST-bankot is alkották. Jelenleg kilenc részvényese van: Oroszország (a legnagyobb 46,03 százalékban), Bulgária (12,95), Magyarország (12,27), Románia, Szlovákia, Csehország, Vietnam, Mongólia és Kuba.
A biztonsági aggodalmakra a kormány válasza az, hogy a részvények 50,16 százaléka EU- és NATO-tagok kezében van.
Az NBB-t a Putyin bizalmi köréhez tartozóként emlegetett Nyikolaj Koszov vezeti. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy ő 2007 után különféle vezetői posztokon az állami Vnyesekonombankban dolgozott. Ebben az időben ez a pénzintézet finanszírozta Borisz Abramovics cégének a Malév megvásárlását, majd Abramovics csődje után a légitársaság résztulajdonosa és pénzügyi lélegeztető gépe lett. Utóbb 110 millió euró visszafizetését követelte a Malévbeli kalandja miatt.
