A Google DeepMind főnöke már 49 éves korában Nobel díjat kapott, most ő az egyik vezetője a mesterséges intelligencia forradalmának. Demis Hassabis, akinek édesapja ciprusi görög, édesanyja szingapúri kínai, a londoni Guardianben fejtette ki a véleményét.
“Ha rajtam múlt volna, akkor tovább maradtam volna a laboratóriumban, ahol talán megtaláltuk volna a rák ellenszerét vagy más áttörést értünk volna el az orvostudományban, de másként alakult. Nagy dolog viszont, hogy ma már mindenki játszhat és használhatja a mesterséges intelligenciát, ez fontos a társadalomnak. Fontos a kormányoknak is, hogy megvitassák a mesterséges intelligencia használatát. Nekem a kérdés tudományos oldaláról kell beszélnem: arról, hogy mi az, amit már tudunk, és mi az, ami még ismeretlen.”
Hassabis számára a sakkal kezdődött a mesterséges intelligencia kutatása: négyéves korában kezdett el játszani, és tagja volt az angol ifjúsági sakk válogatottnak.
Ma ezt így látja: ”Ha ilyen fiatal korban kezdi valaki a sakkot, akkor ez nagy hatással van arra, hogy az agyműködése miképp alakul. A gondolkodásom jelentős részben ma is azon alapszik, amit sakkozásban stratégiai gondolkodásnak neveznek. Egyidejűleg pedig az agy megszokja, hogy külső nyomás alatt teljesítsen.”
A sakkozásért kapott pénzekből vásárolta az első számítógépépeit, a nyolcvanas években ez még kevés fiatalt érdekelt. A kilencvenes években viszont már a számítógépes játékok jórésze használta a mesterséges intelligenciát. Hassabis már 17 éves korában szoftvert írt a Theme Park játékhoz, mely egy virtuális vidámparkot hozott létre. 2010-ben alakult meg a DeepMind nem kisebb céllal minthogy:
”Oldjuk meg az intelligencia problémáját, amely azután megold minden mást!”
Egyre másra jelentkeztek az érdeklődők: Elon Musk 2012-ben. Akkor a világ mai leggazdagabb embere azt mondta Hassabisnak, hogy a célja az: eljusson a Marsra!” Miért akart Musk a Marsra menni? “Tartalék bolygót keresett arra az esetre, ha a Földön rosszra fordulnának a dolgok.”
Akkor még Musk nem sokat konyított a mesterséges intelligenciához, ezért Hassabis azt válaszolta neki: ”Ha valami rosszul sül el a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, akkor mire mész a Marssal?”
Mit válaszolt Elon Musk 2012-ben? “Valószínűleg igazad van!” Musk elkezdte finanszírozni a DeepMind-ot, majd áttért a konkurencia, az OpenAI támogatására, de Hassabis a Google-t választotta, amely 400 millió fontot fizetett a brit cégért.
“A Google alapító atyái, Larry Page és Sergey Brin számítógépesek voltak éppúgy mint én, számomra a Google volt maga a mesterséges intelligencia. Úgy gondoltam, hogy a Google feladata az, hogy megszervezze a világ információs rendszerét, ez az igazi menő dolog!”
A Google Hassabis miatt jött Londonba. A brit fővárosban felnőtt Hassabis globális szemléletet akart: ”Tudtam, hogy sok ismeretlen fiatal tehetség van nálunk is, nem kell feltétlenül a Szilícium völgybe menni. Ha sikeresek leszünk, akkor azt az egész világ észreveszi nemcsak a Szilícium völgy!”
A DeepMind legyőzte a go játékot, majd jött a Nobel díj
A go sokkal bonyolultabb játék mint a sakk, ezért világszenzáció volt 2016-ban amikor a DeepMind legyőzte a világ legjobb go játékosát. Aztán jött az AlphaFold és a Nobel díj, mert több mint 200 millió protein szerkezetet fejtettek meg, és az eredményeket nyilvánossá is tették.
“Már gyerekkoromban a Nobel díjról álmodtam”
– mondja ma Hassabis. Csakhogy 2022-ben a konkurencia, az OpenAI állt elő a ChatGPT-vel, amely mindenki számára elérhetővé tette a mesterséges intelligenciát. Ez meglepte a vetélytársakat, elsősorban a Google-t. Miért? “Nekünk is volt hasonló rendszerünk csakhogy az gyakran hallucinált! Szerintem senki sem értette akkor még – beleértve az OpenAI-t is, hogy mit is jelent a mesterséges intelligencia valójában?!”
Egyelőre még csak félúton vagyunk az emberi gondolkodás megismerésében – állítja Hassabis:
”5-10 éven belül jöhet létre egy olyan rendszer, amely teljes mértékben felmutatja az emberi gondolkodás összes elemét.”
A verseny nyaktörő: Zuckerberg – Meta – Facebook – 100 millió dollárt ajánl a legjobb mesterséges intelligencia kutatóknak. Suleyman, a DeepMind egyik alapító atyja lelépett, és ma a Microsoft AI főnöke. “Mi mást csinálunk, őt jobban érdekli a mesterséges intelligencia üzleti oldala, mi inkább a tudományos részt kutatjuk.”
A cél az AGI- az általános mesterséges intelligencia
“Nem tudom, hogy ennek elérése egy folyamat lesz-e vagy olyan pillanat, amikor azt mondhatjuk, hogy ezt már elértük?”
Most tehát az utolsó éveit éljük az általános mesterséges intelligencia előtti korszaknak, de mi jön ezután?
“Nagy filozófusokra és nagy közgazdászokra lesz szükség, hogy megtudjuk: milyen az a világ, amelyben mindenki alkalmazhatja az általános mesterséges intelligenciát?”
Maga Hassabis szinte állandóan dolgozik: a DeepMind mellett van egy biológiai kutató laboratóriuma is, az Isomorphic Lab. Ingázik a kettő között:
“Nem sok időm van, mert állandóan dolgozom. Mindennap valamelyik munkahelyemen is vagyok, ezenkívül gyakoriak a nyilvános szereplések.” Azért persze jut idő a családra: két tinédzser fia van, akivel sokféle játékot játszanak. Online még mindig sakkozik. Mint igazi brit odavan a futballért: bérlete van a Liverpool pályára.
Mit jósol a közeli jövőről?
“Az általános mesterséges intelligencia tízszer nagyobb hatást gyakorol majd a társadalomra mint az ipari forradalom, és valószínűleg tízszer gyorsabban!”
Az ipari forradalom nem volt leányálom mindenki számára: a munkások napi 12-15 órát dolgoztak Nagy Britanniában, és nyugdíjra nem számíthattak. Most fennáll a tömeges munkanélküliség veszélye.
“Mégsem gondoljuk azt az ipari forradalomról, hogy jobb lett volna, ha nem történik meg. Most nagy változás jön, és igyekeznünk kell enyhíteni a negatív hatásokat, és reménykednünk kell benne, hogy az általános mesterséges intelligencia jobbá teszi a világot”
– nyilatkozta a londoni Guardiannek a Nobel díjas Hassabis, a Google DeepMind főnöke.
