Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1771 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Gyorsabban nőtt a családok jövedelme Romániában mint Magyarországon

136%-al volt magasabb Romániában míg Magyarországon csak 72%-al emelkedett tíz év alatt. Ez persze szegényházi vetélkedő az Európai Unióban, ahol Magyarország és Románia továbbra is a legszegényebb országok közé tartozik.

Magyarország egy főre jutó GDP-je 39%-a volt az unió átlagának 2010-ben, és 2021-re ez nőtt 50%-ra. Románia egy főre jutó GDP-je 62% volt 2010-ben, és 2021-re 69%-ra nőtt – derült ki a Gazdaságkutató intézet tanulmányából. Az egy főre jutó GDP óriási egyenlőtlenségeket takar mind Magyarországon mind pedig Romániában. Ezért a Gazdaságkutató intézet megvizsgált egy-egy átlagos családot is, ahol két kereső és két gyerek van. Románia gyorsan zárkózik fel e téren is: 2010-ben csak 59%-a volt a nettó bevétele egy romániai családnak a magyarhoz viszonyítva, ez mostanra 81%-ra növekedett.

Romániában a nyugdíjak jóval szerényebbek mint Magyarországon, de itt is gyorsan zárkóznak fel: 2010-ben csak 46% volt, 2021-ben 63% a magyar nyugdíjasokéhoz viszonyítva.

Korrupció?

A Gazdaságkutató Intézet szerint Románia gyorsabb felzárkózásának fő oka az, hogy komolyabban veszik a korrupció elleni küzdelmet mint Magyarországon. A 2013 óta működő korrupció ellenes ügyészség fontos szerepet játszott ebben az ügyben. Vezetőjét, Laura Codruta Kövesit ugyan megbuktatták Romániában, de ő lett az Európai Ügyészség vezetője. Jellemző, hogy míg Románia belépett ebbe a szervezetbe, a magyar kormány nem. A Tranparency International kimutatása szerint Bulgáriával együtt Magyarország és Románia az Európai Unió három legkorruptabb állama. Egyben ők a legszegényebbek is.

Matolcsy: ez a hét százalékos növekedés nem az aminek látszik

A Nemzeti Bank elnöke egyertelműen bírálta Varga Mihály pénzügyminisztert, aki nagy büszkén Cristiano Ronaldo mezével kampányolva, büszkélkedett a 7% fölötti GDP növekedéssel. Amely kétségkívül rekord lenne, ha a körülmények nem lettek volna irreálisak.

A diadalittas hangozatos szólamokkal szemben Matolcsy György rámutat a Magyar Nemzetben, hogy a magyar gazdaság az előző évben – 2020-ban mínuszban volt.

4,7%-os volt a visszaesés. Vagyis a 7% jóval szerényebb valóságos növekedést jelent.

2019-hez képest alig 2,1% növekedett a magyar gazdaság, és ez távolról sem világbajnoki eredmény.

Nem sikerült a kanyarban előzni

Matolcsy György bevallja, hogy a járvány idején a magyar gazdaság a nemzetközi összehasonlításban inkább visszaesett mintsem hogy előretört volna, ahogy arról a Nemzeti Bank elnöke ábrándozott. Fejlettség tekintetében 2020-ban a magyar gazdaság egy hellyel hátrébb került, mert Lengyelország megelőzte. Így Magyarország visszaesett a 21-ik helyre. Ezzel nemigen lehet dicsekedni. Mint ahogy azzal sem, hogy a válság két éve elvett a magyar gazdaságtól 6-8% GDP többletet. Ez egy-két év jövedelem többletnek felel meg.

Mindezzel együtt Matolcsy György sikeresnek értékeli a magyar válságkezelést, mert a német gazdaság – az Európai Unió vezető ereje- 10%-os GDP többletet veszített.

Perspektíva

Ezzel nem foglalkozik a Nemzeti Bank elnöke hiszen a jegybank hosszú idő után veszteséges lett, és magyar infláció rekordokat döntöget. Vagyis a válságkezelés nem mögöttünk hanem előttünk van. Különösen, ha hozzáadjuk azt a hiányt, melyet az uniós pénzek befagyasztása okozhat. Választási kampány idején erről érthetően keveset beszélnek, de a rekord költségvetési hiány, a növekvő államadósság és a magas infláció egyaránt mindenképp lépéskényszerbe hozza a kormányt, akárki is alakítja meg azt áprilisban.

Mi lesz az uniós támogatással, évi 6 milliárd euróval?

Arról kérdezte a Klubrádióban Csernyánszky Judit az Európai Parlement két zöld képviselőjét, hogy mi lesz a sorsa az évi 6 milliárd eurós uniós támogatásáva. Tineke Strik holland, Daniel Freund pedig német.

Az Európai Bíróság döntéséről, amely visszadobta Magyarország és Lengyelország beadványát, így vélekedtek:

„Az új rendelkezés szerint befagyaszthatják az uniós támogatást, ez Magyarország esetében évi 6 milliárd eurót jelent. Ezt mindaddig befagyasztják amíg Magyarország meg nem reformálja a rendszert. Amíg nem állítja helyre az igazságszolgáltatás és az intézmények függetlenségét, nem számolja fel a korrupciót. Meg kell reformálni a közbeszerzések rendszerét is, mert ott uniós pénzeket is úgy osztanak szét, hogy azokat Orbán Viktor családtagjai és barátai kapják” – mondta Daniel Freund.

Hogy áll most a jogállami vizsgálat?

A brüsszeli bizottság nem akar beavatkozni a választási kampányba, ezért csak április után látna munkához.

„Az Európai Bizottság első reagálása nagy csalódást okozott nekünk. Már egy éve alkalmazhatták volna a jogszabályt, de vártak az Európai Bíróság döntésére. Most már nem lehet kifogás, el kell kezdeniük az eljárást” – jelentette ki Tineke Strik holland zöld képviselő az Európai Parlamentből.

Mi lesz, ha az ellenzék kerül hatalomra áprilisban?

„A folyamat nem visszafordítható hiszen a jogszabályok abban a pillanatban is ugyanolyanok lesznek. Nem tudom például, hogy az ellenzék mihez kezdene a kétharmados törvényekkel? A lehető leggyorsabban vissza kell térni a jogállami keretekhez” – mondta Strik zöld képviselő a Klubrádió stúdiójában.

Chomsky: az USA reagálása az orosz-ukrán válságra irracionális

A nyugdíjas professzor a Trouthout című lapban fejtette ki a véleményét arról, hogy míg az USA nem ismeri el Oroszország biztonsági igényeit, addig a világháborús kockázat felvállalásáig ment el a kubai válság idején, amikor Hruscsov rakétákat telepített a karib tengeri szigetországba.

„Egyszerűen megdöbbentő, hogy mennyire elutasítja az Egyesült Államok az osztrák tipusú semlegességet Ukrajna esetében. Közben az amerikai döntéshozók teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy Ukrajna NATO tagsága nem reális opció a közeli jövőben.

A szuverenitás szentségét hangsúlyozó képmutatást természetesen nem kell komolyan venni. Az USA egy olyan elv nevében cselekszik, amelyben cseppet sem hisz, és olyan cél érdekében, amelyről tudja, hogy az elérhetetlen viszont kockáztat egy potenciális katasztrófát. Ez felületesen nézve felfoghatatlannak tűnik, de birodalmi racionalitás áll mögötte.

A NATO megalakulása idején született meg a híres jelszó: Oroszországot tartsuk Európán kivül, Németországot tartsuk lent míg az USA vezető szerepet játszik bent vagyis Európában. Németország és Franciaország nem véletlenül vétózza meg Ukrajna NATO tagságát.”

És Orbán?

Az idős professzor elmondta a véleményét a magyar miniszterelnökről is, akit az utóbbi időben bálványozni kezdtek a republikánusok és főként Trump követői az Egyesült Államokban.

” A Republikánus Párt vezetőinek többsége jóval jobbra áll az európai közvéleménytől, illetve azoktól, akik igyekeznek legalább a demokrácia látszatát megőrizni. Ők még Trumpnál is lelkesebben támogatják Orbán Viktor magyar miniszterelnök  „illiberális demokráciáját.”

Lelkesen üdvözlik azt, ahogy Orbán lebontja a demokráciát. Erről az jut eszembe, hogy a liberális von Mises közgazdász klasszikus művében, a Liberalizmusban, Benito Mussolinit dicsőítette mondván „ő megmentette az európai civilizációt. A fasizmus érdeme ezért örökké élni fog a történelemben.”

Tucker Carlson Orbán Viktor leglelkesebb rajongója, sokan beállnak mögé annak ellenére, hogy bevallják: csakis Carlson műsorából értesültek Magyarországról.

Érdekes különben, hogy Tucker Carlson az ukrán válság ügyében szembemegy a Republikánus Párt álláspontjával, és felteszi azt a józan kérdést:

„mi közünk van egy olyan vitához, melynek két résztvevője – Oroszország és Ukrajna – semmit sem jelent az Egyesült Államok számára?”

Két csúcs Brüsszelben

0

Kétnapos Afrika csúcsot terveztek, de közbejött az Ukrajna körül kialakult válság. Ezért az utolsó pillanatban Charles Michel, a Tanács elnöke csúcsot hirdetett, melyen az Oroszországgal szemben tervezett szankciókat vitatták meg – Orbán Viktor nélkül.

„A legrosszabbra készülünk” – jelentette ki a NATO főtitkára, aki szerint az oroszok nem csökkentették csapataik létszámát Ukrajna körül hanem épp ellenkezőleg növelték azt.

„Újabb orosz csapaterősítések várhatóak”

– hangsúlyozta Jens Stoltenberg.

Ursula von der Leyen asszony épp emiatt tájékoztatatta az uniós állam és kormányfőket az Oroszország elleni szankciókról, melyek akkor lépnének életbe, ha az orosz csapatok megtámadnák Ukrajnát. Korábban a NATO február 16-ra jelezte a támadást, de nem történt semmi. Sőt, Moszkva csapatainak fokozatos visszavonását jelezte. Ezzel szemben Kijevből azt jelentették, hogy az ukrán kormány nyomát sem látja ennek.

„Mindeddig csak nyilatkozatokat hallottunk az orosz csapatok visszavonásáról, de látni nem láttunk semmit!”

– jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A NATO hadügyminiszterek is üléseztek. Ursula von der Leyen asszony állandó kapcsolatban áll Jens Stoltenberg főtitkárral. A brüsszeli bizottság elnöke felhívta Christine Lagarde asszonyt is, mert a tervezett szankciók nagyon is érintik az európai bankszektort is.

Orbán Viktor azért nem vett részt a rendkívüli csúcstalálkozón, mert Budapesten fogadta Jair Bolsonaro brazil elnököt, aki épp Moszkvából érkezett.

Nem szavaztak a szankciókról

Miután nemhivatalos volt a csúcstalálkozó az ukrán válságról, ezért nem kellett dönteni a szankciókról. Sőt a brüsszeli bizottság azt kérte a részvevőktől, hogy ne ismertessék a szankciós csomagot a közvéleménnyel – értesült a brüsszeli Politico.

Afrika csúcs

Két napon keresztül tanácskoznak az uniós tagállamok vezetői Afrika állam és kormányfőivel. Ez már a hatodik ilyen találkozó, és mindkét oldalon elég nagy a szkepszis. Az EU soros elnöke, Franciaország ezt úgy akarja most feloldani, hogy megszüntetik a plenáris üléseket, ahol mindenki csak pár percig beszélhetett, és kerekasztalokat szerveznek a jobb kommunikáció érdekében – írja a közszolgálati RFI. Ezeken a kerekasztalokon 10-20 afrikai vezető mellett ülnek a Nemzetközi Valutaalap vagy a Világbank képviselői. Hét tematikus kerekasztalt szerveznek, ahol mindenki megnyilvánulhat.

A Covid világjárvány komolyan próbára tette az EU és Afrika kapcsolatait, mert az afrikaiak nem tapasztaltak túlságosan sok szolidaritást. Komoly viták várhatóak erről éppúgy mint a gazdasági fejlődésről. Hajlandó-e Európa Afrika javára kedvező lépéseket tenni? – ez a kérdés – fogalmazták meg azok a szakértők, akik az RFI-nek nyilatkoztak.

Az Európai Unió számára jelenleg a bevándorlás a legfontosabb probléma, ezért ezt a tematikus kerekasztalt különleges érdeklődés kíséri majd Brüsszelben, ahol kétnapos csúcstalálkozót tartanak az EU és Afrika vezetői.

Orbán Viktor ezen a csúcstalálkozón már részt vett. Közös fényképet posztolt Macron francia elnökkel. A francia államfő tegnap jelentette be, hogy kivonják a francia és szövetséges csapatokat Maliból. Nyolcvan magyar katona is részt vett eddig az iszlamista terrorizmus elleni harcban az észak-afrikai országban. A jövőben Putyin magán hadseregére, a Wagner brigádra bízza biztonságát Mali.

Orbán búcsúja az uniós vétójogtól

Az Európai Parlament megszavazta, hogy a jövőben külügyekben az Európai Unió minősített többséggel is döntést hozhat. Megszűnik tehát a teljes konszenzus kötelezettsége.

A teljes konszenzus kötelezettségének megszünése az Orbán kormány számára annyit jelent, hogy  a számára nem szimpatikus döntéseket nem tudja megfúrni. Különösen nyilvánvaló volt az Orbán diplomácia nem ortodox megoldása Kína és Oroszország esetében. Ezért is nevezték el Orbán Viktort Kína és Oroszország trójai falovának az Európai Unióban.

Brüsszelben épp az Oroszország elleni szankciókról tárgyalnak

Ursula von der Leyen asszony tájékoztatja a tagállamok vezetőit azokról a szankciókról, melyeket akkor vezetnének be, ha Oroszország valóban megtámadná Ukrajnát. A CIA ezt február 16-ra jelezte, de nem történt semmi. Sőt Moszkva azt közölte: visszavonta csapatai egy részét. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára viszont úgy nyilatkozott, hogy ez nem történt meg. „A legrosszabbra készülünk” – mondta a főtitkár, aki részt vesz a NATO hadügyminiszterek ülésén.

Eredetileg Brüsszelben kétnapos Afrika csúcsot terveztek, de az Ukrajna körül kialakult válság miatt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke rendkívüli informális csúcsot hívott össze előtte. Ezen megvitatják az Oroszország ellen tervezett szankciókat, de szavazás nem lesz, mert a csúcs informális. A brüsszeli bizottság arra kéri a csúcs részvevőit, hogy a szankciós csomagot egyelőre ne ismertessék a közvéleménnyel. Pedig Orbán Viktornak csak ez maradhat a vétójog megszűnése után.

91 éves házasság

Koldus szegény árvagyerek volt Zecharia és Shama Jemenben, ahol a zsidó közösség igyekezett gyorsan összeházasítani őket, hogy megőrizhessék vallásukat a muzulmán országban.

A fiú 12, a lány 10 éves volt a házasságkötés idején. Különösebb támogatást a hitközségtől nem kaptak. Egy szamár istállóban volt az első otthonuk – mesélték el a BBC-nek. Nem is igen jutottak sokra a szülőföldjükön, ezért ahogy megalakult Izrael állam, siettek kivándorolni.

11 gyerekük született

Nevüket a több mint százéves édesapa már nemigen tudja felsorolni. Azt viszont számontartják, hogy az unokák és dédunokák száma 64.

A jemeni zsidók kitűnnek Izraelben a vallásosságukkal és az elkötelezettségükkel. Sok jemeni zsidó fiatal szolgált és szolgál a hadsereg elit alakulataiban Izraelben.

A most is folyó polgárháború miatt a megmaradt jemeni zsidók jórésze is elmenekült. Az Irán által támogatott huti lázadók ugyanis vegzálták a megmaradt kisszámú  zsidó közösséget.

Drágulnak a repülőjegyek

Fahmi Mahjoub szerint a növekvő üzemanyag költségek és a reptéri díjak növekedése miatt a jegyek ára is emelkedni fog a közeljövőben. Az Air France-KLM légitársaság brit igazgatója nyilatkozott erről a BBC-nek.

Minél előbb váltsák meg repülőjegyüket, ha el akarják kerülni a drágulást – tanácsolja az utasoknak a légitársaság brit igazgatója.

Az olajár hétfőn rekordot döntött: 2014 óta most emelkedtek a legmagasabbra a jegyzések. 2014 az orosz-ukrán háborúskodás éve volt amikor Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet. Most ugyancsak az orosz-ukrán konfliktus miatt ment fel az olaj ára- jegyzi meg a BBC portál.

Tavaly ilyenkor 65 dollár volt egy hordó Brent olaj ára, most ez ment fel 95 dollárra.

Az olaj árának emelkedése a repülőgépek üzemanyag árait is megdobja – hangsúlyozta Mahjoub, az Air France-KLM brit igazgatója. Elmondta, hogy London fő repülőtere, a Heathrow brutálisan felemelte a fel és leszállás díját: 40%-kal kell többet fizetniük a légitársaságoknak. Az Air France 2004-ben vásárolta meg a holland KLM-et, és ily módon a világ egyik legnagyobb légitársasága jött létre. Az Air France és a KLM a szerződés szerint továbbra is külön-külön működik. A KLM nemrég bejelentette, hogy szünetelteti légi járatait Ukrajna fölött, mert nem látja biztosítva utasainak biztonságát. 2014-ben a KLM és a Malaysian Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét lelőtték Ukrajnában Donyeck tartomány fölött. A fedélzeten 298-an utaztak és mind meghaltak. Putyin elnök személyesen tájékoztatta erről Barack Obama, akkori USA elnököt.

Zsidó kárpótlás nyolcvan év után Lettországban

40 millió eurót szavazott meg Lettország parlamentje a zsidó közösségnek, melyet a holokauszt idején szinte teljes egészében kiirtottak. Körülbelül 100 ezer zsidó élt Lettországban a második világháború előtt, számuk ma nem éri el a 10 ezret.

A kárpótlás nagyon bonyolult jogi helyzet rendezését jelenti

A Hitler-Sztálin paktum alapján a szovjet csapatok megszállták a három kis balti köztársaságot. A zsidó hitközségek vagyonát elkobozták. A nácik, akik 1941-ben érkeztek szó és nélkül átvették a szovjetek  tulajdonábakerült zsidó vagyont. Amikor a szovjet csapatok visszafoglalták Lettországot 1944-ben, szó sem lehetett arról, hogy a zsidók visszakapják vagyonukat. Lettország 1991-ben nyerte vissza a függetlenségét. Jelenleg a NATO és az Európai Unió tagja. Hosszas viták után most sikerült a parlamentnek rendeznie a zsidó kárpótlás ügyét.

A lett döntés példa lehetne Lengyelország számára is

A második világháború előtt Lengyelországban élt a világon a legtöbb zsidó. Döntő többségük úgy járt mint Lettországban. A tömeggyilkosság mellett a zsidók vagyonát is megszerezték a nácik. Tőlük pedig szó nélkül „örökölte” a kommunista hatalom. Mindmáig nem tudott a szejm  olyan határozatot hozni mint amilyet most Lettország parlamentje. Varsóban a kormánypártok nem ismerik el Lengyelország felelősségét a népirtásban, kizárólag a nácikat okolják holott pogromokat a lengyelek is rendeztek. Ebben az ügyben a varsói kormány szembekerült Izraellel és az Egyesült Államokkal is. A lengyel szejm tavaly úgy döntött, hogy a holokauszt túlélők illetve leszármazottaik jogait vagyonuk visszaszerzésére, erőteljesen korlátozni kell.

Ez diplomáciai konfliktust okozott Izraellel, és ez a konfliktus mindmáig nem csitult el – hangsúlyozza a Times of Israel.

Putyin el akarja ismerni a szakadár ukrán tartományokat

Két befolyásos kormánypárti képviselő nyújtott be erről törvényjavaslatot Moszkvában. Donyeck és Luganszk orosz többségű ukrán tartomány 2014-ben jelentette be elszakadását a kijevi kormánytól. Moszkva kezdettől fogva támogatja őket, de formálisan elismerte, hogy továbbra is Ukrajna részei.

Változatni akar a korábbi állásponton egy új törvényjavaslat, amely megismétli az ellenzékben levő orosz kommunista párt hasonló indítványát. 2014-ben orosz csapatok elfoglalták az 1954 óta Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. A Krím lakosságának a többsége orosz, de nem ez érdekli Putyin elnököt hanem, hogy Szevasztopolban, a Krím félszigeten van a Fekete tengeri hadi flotta főparancsnoksága.

Putyin és a hosszú asztal

Az orosz elnök hétfőn a külügy és a hadügyminiszterrel tárgyalt ugyanolyan hosszú asztalnál mint Macron francia elnök vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnök esetében. Mindig a Covid járvány a hivatalos magyarázat. Érdekes módon Pekingben nem jutott ez eszébe Putyin elnöknek amikor találkozott Hszi Csinping államfővel a téli olimpia megnyitóján.

Ukrajna lemond a NATO tagságról?

Erről beszélt az ország londoni nagykövete, aki később visszaszívta szavait. Ha Putyin nem indít háborút, akkor Ukrajna lemond arról, hogy a NATO tagja legyen! – közölte a nagykövet. Aki nem sokkal később félreértésről beszélt.  Rutinos diplomaták nem követnek el ilyen ballépést kormányuk engedélye nélkül. Minden bizonnyal PR akcióról volt szó hiszen Putyin elnök legfőbb követelése épp ez: Ukrajna mondjon le arról, hogy a NATO tagja lesz. Az orosz államfő aggodalma stratégiai szempontból nem alaptalan: ha Ukrajnába a NATO rakétákat telepítene, akkor azok pillanatok alatt elérhetnék Moszkvát mielőtt az orosz védelem reagálni tudna. A hatvanas évek elején hasonló válság alakult ki Kuba körül. A forradalom után a Szovjetunió rakétákat telepített a karib-tengeri szigetországba, ahonnan azok könnyen elérhették volna Washingtont. Kennedy elnök flotta zárlatot rendelt el Kuba körül, a világ a nukleáris katasztrófa felé sodródott. Végül Hruscsov meghátrált, és visszavonta a rakétákat Kubából.

Lavrov orosz külügyminiszter most arról tájékoztatta Putyint, hogy vannak új reménytkeltő elemek a tárgyalásokon, és ezért a katonai megoldás elhalasztását javasolta. Putyin erre rábólintott. A világ tőzsdéi megkönnyebbültek, és a részvényárfolyamok megindultak felfelé.

A CIA eredetileg szerdára jósolta az orosz csapatok megindulását Ukrajna ellen, de ma még csak kedd van..

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!