Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1767 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Miért ölette meg Sztálin a kommunista vezetők egy részét?

Míg a franciáknál a forradalom falta fel gyermekeit, a kommunistáknál Sztálin.

70 éve kezdődött meg a Slansky per Csehszlovákiában, ahol a kommunista párt korábbi főtitkára bevallotta, hogy összeesküvésben vett részt a szocialista rendszer ellen. A kirakatper 11 fő vádlottját – köztük Rudolf Slanskyt – halálra ítélték és kivégezték. Ez hasonlít a magyarországi Rajk perre, ahol az egykori vaskezű belügyminisztert ítélték halálra ugyanilyen kirakatperben. A Rajk ügy mégis két ponton jelentősen különbözött Slansky és társai esetétől. Egyrészt a dátum miatt: Sztálin példát akart statuálni Tito marsall ügyében. A jugoszláv vezető ugyanis 1948-ban szakított Sztálinnal és lepaktált a nyugati nagyhatalmakkal. Sztálin ettől akarta elvenni a kedvét a kis kommunista országok vezetőinek, akik esetleg hasonlóképp kicsit nagyobb függetlenségre vágytak Moszkvától. A másik különbség: Rajk nem volt zsidó! Slansky és társainak többsége viszont az volt, és ez vádként meg is fogalmazódott velük szemben. Sztálin elvtárs élete utolsó éveiben
“cionista“ pereket szervezett a Szovjetunióban, és ezt elvárta a kis szocialista országoktól is. Sztálin kezdetben támogatta Izrael megalakulását, mert abban reménykedett, hogy a Munkapárt a Szovjetunió szövetségesévé teszi a zsidó államot. Amint kiderült, hogy Ben Gurion miniszterelnök nem kér Sztálin atyai gondoskodásából, megindultak az antiszemita kampányok a Szovjetunióban. A zsidó értelmiségi szövetség vezetőjét, aki dollármilliókat gyűjtött a Szovjetuniónak Nyugaton, elütötte egy teherautó – nyilvánvalóan nem véletlenül. A zsidó szervezet vezetőinek jó részét lecsukták.

Antiszemitizmus, de miért?

Sztálin már korábban is indított antiszemita kampányokat a Szovjetunióban a harmincas években. Akkor a célja az volt, hogy lepaktáljon Hitlerrel. Meg is kötötték a paktumot, és egész Európát felosztották egymás között. Sztálin megölette a francia kommunista pártnak azokat a vezetőit, akik ezt nem helyeselték.

Az ötvenes években az öregedő Sztálin antiszemitizmusa más célokat szolgált. Meg akarta akadályozni azt, hogy halála után megreformálják rendszerét, és valamiféle eurokommunizmust hozzanak létre. A Szovjetunióban a reformisták Berija körül gyülekeztek. A rettegett titkosszolgálati vezetőt egykor így mutatta be Sztálin Rooseveltnek Teheránban: ő a mi Himmlerünk. Berija azonban nem volt buta ember, és látta, hogy a sztálinista rendszer versenyképtelen. Ezért a reformistákat támogatta. Magyarországon például Nagy Imrét. Berija nem volt zsidó, de a felesége igen. Sztálin ezen az alapon akart cionista pert Berija nyakába akasztani. Nem sikerült, mert 1953 tavaszán a diktátor meghalt. Berija állítólag levizelte a haldokló Sztálint.

Aztán Beriját is elérte a nemezis: 1953 végén kivégezték. A felemás reformok nemigen segítettek a Szovjetunión. Amikor a jóval fejlettebb Csehszlovákiában megpróbálkoztak az emberarcú kommunizmussal, akkor Brezsnyev tankokat küldött. A kommunizmus igazi reformjára 1978-ig kellett várni amikor Teng Hsziao-ping megindította Kínát azon az úton, melynek eredményeképp modern világhatalom lett miközben Oroszország egyre mélyebbre süllyed, az ukrajnai háborúban pedig nemcsak tekintélyét veszítette el, de az újrakezdés lehetőségét is.

Maximális aktivitást fejtenek ki az orosz titkosszolgálatok Magyarországon

A tízes skálán tizenötszörös a jelenlétük – hangsúlyozta Katrein Ferenc egykori kémelhárító műveleti igazgató, aki Dezső András újságíróval együtt elemezte az orosz titkosszolgálatok aktivitását Magyarországon a Nyugati Pályán podcastben.

Arra hívták fel a figyelmet, hogy a külügyminisztérium informatikai rendszerének meghekkelésével az oroszok éveken keresztül beleláthattak nemcsak a magyar diplomácia ügyeibe, de a NATO illetve az Európai Unió levelezésébe is. Mindez éveken keresztül folyt, és semmifajta tiltakozást nem váltott ki Magyarországon, ahol a kémelhárítás észre sem vette a dolgot. Pontosabban az Alkotmányvédelmi Hivatal állítólag jelezte a problémát, de a magyar kormány azt a tisztet mozdította el, aki észlelte az orosz hekkerek működését. Végül amerikai jelzésre robbant ki az ügy, amely a NATO biztonságát is veszélyeztethette volna. A Nyugati pályán podcastet az amerikai nagykövetség támogatja, mert a magyar-orosz kapcsolatoknak ez a vonatkozása felkeltette a CIA figyelmét is.

Orbán személyesen irányítja a titkosszolgálatokat

Nem Rogán Antal felügyeli a magyar titkosszolgálatokat, hanem Kovács József tábornok államtitkár közvetlenül a miniszterelnöknek jelent. Az ok:

a magyar miniszterelnök borzasztóan csalódott mind Putyinban mind pedig a magyar hírszerzésben.

Az orosz elnök nem tájékoztatta “magyar barátját” az ukrajnai hadműveletről és nem adja olcsóbban a földgázt Magyarországnak. A magyar katonai hírszerzés vezetője még néhány nappal az ukrajnai háború kitörése előtt azt állította, hogy “nem valószínű az átfogó orosz hadművelet”. Pedig Putyin Kijev elfoglalására és Zelenszkij lecserélésére – meggyilkolására készült.
Orbán csalódott az orosz titkosszolgálat hatékonyságában is hiszen ők tervezték meg a villámháborút, amely teljesen kudarcba fulladt Ukrajnában. Horvát József nyugalmazott titkosszolgálati tábornok fogalmazta meg erről a legsarkosabb véleményt a Magyar Nemzetben: ha egy titkosszolgálat ennyire ismerős terepen ekkora kudarcot szenved el, akkor a király meztelen!

Orbán mint közvetítő a kutyának sem kell

A magyar miniszterelnök sokáig abban reménykedett, hogy valamiféle közvetítő szerepet játszhat Kelet és Nyugat között, de az ukrajnai háború szétoszlatta ezt az illúziót. Moszkva és Washington messze a feje fölött tárgyalt, azzal sem fárasztva magát, hogy tájékoztassa erről Orbán Viktort. Érdekes, hogy az az amerikai biztonságpolitikai szakértő, akit nemrég a magyar miniszterelnök a Karmelita Kolostorban fogadott, pontosan meg is fogalmazta: az a realista diplomácia amikor a nagyhatalmak az érdekeiket követve tárgyalnak tökéletesen figyelmen kívül hagyva a kisebb országokat. Ezért is pártolja John Mearsheimer az USA és Oroszország közvetlen tárgyalását Ukrajna feje fölött.

Twitter: a világ leggazdagabb vállalkozója kontra Európai Unió

Áradnak a jogi panaszok a Twitter ellen Európában azt követően , hogy Elon Musk átvette a céget, és szinte mindenkit kirúgott onnan, akikkel az uniós ellenőrök eddig tárgyaltak.

“Ez nagy teszt lesz az európai ellenőröknek” – mondja a George Washington egyetem Adatkezelési, Demokrácia és Politika Intézetének igazgatója. Rebekah Tromble tagja annak a tanácsadó testületnek, amely az európai digitális médiát figyeli. Ők jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy megalkossák a szabályzatot. Digital Service Act-DSA-t, amely alkalmas arra, hogy az egész nyugati világ ellenőrző rendszerét működtesse.

Az Európai Uniónak van a legrészletesebb szabály könyve arra, hogy a nagy digitális társas rendszereknek milyen jogi keretben  kell működniük, de a világ leggazdagabb embere, aki megvette a Twittert, erre eddig nemigen figyelt oda.

“Ha Elon Musk továbbra is hajthatatlan marad, akkor az ellenőröknek sokkal gyorsabban kell cselekedniük mint ahogy az szokásos”

– állítja az amerikai szakértő, aki szerint az európai ellenőröknek megvan a jogi fegyverzete ehhez a háborúhoz.

Thierry Breton uniós biztos már telefonált is  Elon Musknak, és felhívta a figyelmét arra, hogy a Twitter vállalta: betartja a digitális szabály könyvet, a DSA-t. Musk akkor megígérte, hogy ő is betartja a szabályokat, de a tények mást mutatnak.

“Európában a madár európai szabályok szerint repül” – hangsúlyozta Thierry Breton, aki a belső piacért felelős az Európai Unióban. Musknak felhívta a figyelmét arra is, hogy be is tilthatják a Twittert, ha hosszú ideig megsérti a szabályokat.

Négy uniós ellenőr, aki mind kérte, hogy a nevét ne közöljék, azt mondta a brüsszeli Politiconak, hogy az elmúlt hetekben áradnak a jogi panaszok.

Az egyik legnagyobb baja az az európai ellenőröknek, hogy az a két vezető a Twitternél, akikkel meg tudták beszélni a problémákat már távozott a cégtől.

Nemcsak az unióban van gond a Twitterrel

Ausztráliában a digitális ellenőrzés főnöke, aki korábban a Twitter ázsiai részlegét irányította, találkozót kért a cégtől, mert gyerek prostitúcióval kapcsolatos képek jelentek meg a Twitteren. Még nem kaptam választ – nyilatkozta a Politiconak az ausztrál fő ellenőr.

Nagy Britanniában a digitális ellenőrző hatóság vezérigazgatója kapott egy időpontot a találkozóra, melyet azután az utolsó percben lemondtak.

Írországban is komoly gondok vannak, de mivel felröppent a hír, hogy a Twitter elhagyja a zöld szigetet, mely a legfontosabb európai támaszpontja, ezért még várnak a vizsgálattal.

Lehet, hogy a döntéseket már kizárólag Kaliforniában hozzák meg a jövőben, de ez nem felel meg az uniós szabályozásnak. Az ugyanis kimondja, hogy a 27 tagállam egyikében kell a döntéseket meghozni, mert jogilag csak így tud hatékonyan fellépni az Európai Unió. Musk viszont a hírek szerint arra készül, hogy csakis Kaliforniában szülessenek meg a döntések, ahol az amerikai jog az irányadó. Elhúzódó jogi háborúskodásra lehet számítani a világ leggazdagabb embere és az Európai Unió között, mert Brüsszel nem viccel a digitális jogokkal.

Segíti-e Kína az Orbán kormányt a pénzügyi válságban?

Magyarország panda kötvényt bocsátott ki a kínai piacon azt követően, hogy hétfőn sikeres volt a zöld euró kötvény kibocsátása – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter. Varga hozzáfűzte: “ezt azt mutatja, hogy a kínai befektetők bíznak a magyar gazdaság stabilitásában”.

Lehet, hogy így van, de a kínai hírszerzés kiváló, és aligha kerüli el a figyelmét a magas magyar infláció, a forint mélyrepülése és az a jóslat, hogy jövőre a magyar gazdaság növekedés zéró körül lesz majd.

A mostani kötvény kibocsátás értéke 2 milliárd jüan vagyis mintegy 110 milliárd forint. Ez a magyar gazdaságnak nem kevés, de a kínaiaknak aprópénz.

Összehasonlításképp:

350 milliárd forintot kérnek a pedagógusok, hogy fizetésük fedezze a megélhetésüket.

Matolcsy a kulcsember

Orbán és Matolcsy együtt látogatott el Kínába amikor a hatalom átvételére készülődtek. Pekingben pontosan ismerik a magyar erőviszonyokat, és úgy tárgyaltak velük mint az ország jövendő vezetőivel. A baloldali kormányok idején a Fidesz bírálta Kínát amiért elnyomja a nemzeti kisebbségeket, mára ennek nyoma sincsen. A politikai kapcsolatok kiválóak, de a gazdaságban vegyes a kép. A kínaiak hídfőállásnak tekintik Magyarországot az Európai Unióban. Egyúttal pedig arra használják a magyar diplomáciát, hogy trójai falóként akadályozza az Európai Uniót Kína elítélésében.

A magyar nemzeti bankban kínai tanácsadók dolgoznak, és ez már felkeltette a CIA figyelmét is. Matolcsy Györgyöt nem látják szívesen az Egyesült Államokban, ahol őt Kína emberének tekintik Európában.

Scholz az úttörő

Németország eddig is támogatta a magyar diplomácia kínai különútját. Scholz kancellár most úttörőként első nyugati vezetőként tette tiszteletét az újonnan megválasztott Hszi Csin-ping elnöknél. A németek számára létfontosságú a kínai piac. Scholz nem üres kézzel érkezett, fontos ajándékot hozott a kínaiaknak. Azt a vakcinát, melyet a német földön működő BioNtech dolgozott ki a Covid vírus ellen. Kína számára óriási gond, hogy le kell zárnia olykor olyan nagyvárosokat is mint Sanghaj, mert nincs oltóanyaga a hatvan évesnél idősebb lakosság számára. A Biontech oltóanyag lehetővé teheti Hszi Csin-pingnek, hogy fokozatosan változtasson szigorú Covid politikáján. Méghozzá úgy, hogy ehhez német oltóanyagot használ nem pedig amerikait. Magát Hszi Csin-ping elnököt persze már rég beoltották  Pfizer vakcinával, de ezt nem kötötték a lakosság orrára.

Családbarát rendszer: Matolcsy Ádám is százmilliárdos

A Nemzeti Bank elnökének 36 éves fia Porsche autókat gyűjtöget és magánrepülőgépet használ, de mindeddig nem volt világos, hogy miből?

150 milliárd forint értékű ingatlannal rendelkezik Matolcsy Ádám a sajátjaként – hívta fel a figyelmet a Válasz Online. Ezek az ingatlanok jórészt irodaházak, ahol 112 ezer négyzetméter az ifjú Matolcsy tulajdona. De hogyan? Magántőke alapokon keresztül. Miért kellettek a Matolcsy családnak a magántőke alapok? Főként azért, hogy elrejtsék azt a változást, hogy a Nemzeti Bank ingatlanai hogyan mentek át a család tulajdonába. Így sikerült lenyúlni a Központi Kémiai Kutató intézet hatalmas ingatlanát a Rózsadomb oldalában, ahol a Matolcsy família berendezte a családi vállalkozás zászlóshajóját.

A papa fedezte leleményes fiacskája vagyonosodását is.

Az ifjabb Matolcsy megnyugodott az április választások után hiszen Orbán győzelmével a számonkérés elmaradt.

Gyorsan alapított néhány leánytársaságot a Magyar Stratégiai Zrt – ez Matolcsy Ádám cége. Az egyik ilyen leányvállalat a Strat Alfa 40 milliárd forintnál nagyobb tőkeinjekciót kapott. Honnan? Részben Mészáros Lőrinc MKB-jától, amely részesedést is szerzett a cégben, amely óriási hitelt vett fel az MKB-tól. Jelzálogot 35 milliárd forintért olyan ingatlanokra jegyeztetett be, melyek egykor a Nemzeti Bank tulajdonában voltak. A Sky Green Buildings vette fel a jelzálog hitelt Matolcsy Ádám cége javára. Tiborcz István tulajdonában volt ez a cég, majd a Wallisé lett, végül pedig kikötött a Quartz alapkezelőnél, amely a Matolcsy família tulajdonában áll. A Sky Green ingatlan vagyona 150 milliárd forint. Vajon mi köze Matolcsy Ádámnak mindehhez? Mindenütt próbálta elérni az ifjabb Matolcsyt a Válasz Online, természetesen eredménytelenül.

2500 milliárd forint

Évente ennyi jut a költségvetésből a “magyar vállalkozók támogatására”. Ez

magyarra fordítva annyit jelent, hogy ennyit nyúlnak le “legálisan “ Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei a magyar adófizetőktől minden évben.

Nem csoda, ha az Európai Unió nem ég a vágytól, hogy pénzelje Orbán Viktor rokonait, barátait és üzletfeleit. A magyar miniszterelnök szűk körben elmondta: nem számol az európai pénzekkel belátható időn belül.

“A lengyelek letolt gatyával könyörögnek, és mégsem kapnak semmit. Akkor mi mire számíthatunk?” – tette fel a kérdést a kormányfő, aki vészhelyzetet hirdetett a pénzügyi válság elkerülésére.

Legfőbb gazdasági emberei abban sem értenek egyet, hogy mit kellene csinálni?!

Matolcsy György jegybank elnök és Varga Mihály pénzügyminiszter gyakran vitatkozik egymással, de most kivételesen egyetértenek abban, hogy a fő probléma az infláció. A Századvég által megrendelt közvélemény-kutatási adatok szerint is ez izgatja legjobban az embereket. Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter viszont nagyobb veszélynek tartja a gazdaság leállását. Jövőre minimális növekedést jósolnak a magyar gazdaságnak. Nagy Márton szerint ezért a gazdaság további ösztönzése a cél, mert különben tartós recesszió alakulhat ki.

Akkor pedig nem lesz mit elosztani. Ha tehát Orbán Viktor adni akar valamit rokonainak, barátainak és üzletfeleinek, akkor azt el kell vennie valakitől: a nyugdíjasoktól, a tanároktól, a szociális szférától stb.

Mindez növekvő elégedetlenséghez vezethet. Ukrajnában ilyen körülmények között buktatták meg Janukovics oroszbarát és végtelenül korrupt kormányzatát – az USA aktív segítségével.

Ez az a forgatókönyv, melyet Orbán Viktor semmiképp sem szeretne megismételni hiszen akkor Janukoviccsal osztozhatna Putyin bukott barátainak sorsában.

Orbán és az USA nagykövete

“Amikor Moszkva rakétákat lő ki Kijevre, még játszóterekre is, akkor a magyar külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a Gazprom központjában. Ez érint engem” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak az Egyesült Államok budapesti nagykövete. David Pressman így külföldi ellenséggé vált Magyarországon – írja az amerikai tulajdonban levő brüsszeli lap.

Korábban az USA az épp a Fehér Házban ülő elnök barátait és politikai támogatóit küldte Budapestre nagykövetnek  hiszen nem voltak különösebben nagy problémák. NATO szövetséges államba az USA általában akkor küld profi diplomatát amikor baj van. Ilyen volt például Portugália esete, ahol az USA megítélése szerint kommunista hatalomátvétel fenyegetett a szegfűs forradalom idején a hetvenes évek közepén. Odaküldték nagykövetnek Frank Carluccit, a CIA igazgató helyettesét, aki csendben cselekedett. A kommunista hatalomátvételt megakadályozták.

Goodfriend ügyvivő is hasonló feladattal érkezett Budapestre, de ő csak második ember volt a nagykövetségen. Pressman viszont nagykövet. Ráadásul az LMBTQ jogok ismert harcosa. Orbán Viktor azért találta ki az LMBTQ törvényt, hogy e mögé bújjon amikor az Európai Unió a kínos korrupciós ügyeket firtatja. A Biden adminisztráció kihasználta ezt, és az LMBTQ jogok harcosát küldte Budapestre. Vajon milyen megbízással?

Diplomatát várunk nem helytartót

Így nyilatkozott Szijjártó Péter az új amerikai nagykövetről. Orbán egyáltalán nem titkolja, hogy Biden elnök ellenfelének, Donald Trumpnak szurkol.

“Most nagyon nagy a tét, nem lehet fenntartani a pártosságnak ezt a szintjét”

– hangsúlyozza Pressman nagykövet.

“Ha a magyar sajtó átveszi az őrült moszkvai propagandát, akkor ezt szóvá tesszük” – fejtegeti a nagykövet. Aki hangsúlyozza: “mindeközben nem az a célom, hogy távolabb kerüljünk hanem épp ellenkezőleg szeretném, ha közelebb kerülnénk egymáshoz a magyar vezetőkkel”.

A kormánypárti sajtó egyelőre célpontnak tekinti az USA nagykövetet, különösen azután, hogy az két magyar bírót fogadott. Pressman nagykövet a maga módján válaszolt: képet közölt arról, hogy a Fidesz ifjú politikusa, Orbán Viktor vígan társalog az USA Legfelső Bíróságának egyik tagjával, Anthony Kennedyvel.

Hogy fogadja a kormánypárti sajtó támadásait Pressman nagykövet?  “Ez nem személyes ügy. Én az Egyesült Államokat képviselem. Nem szokásos ilyen helyzetbe kerülni egy szövetséges országban. Ezt nagyonis komolyan veszem” – nyilatkozta az USA nagykövete a Politiconak.

Erdogan nem ortodox háborúja az infláció ellen

0

85,5%-os volt az infláció a múlt hónapban Törökországban, ahol a kereskedelmi kamara és a független közgazdászok vitatják a statisztikai hivatal számait, melyeket a hatalom szigorúan ellenőriz. Az ENAG független kutató központ szerint a valós szám: 176%!

Törökország megállíthatatlanul emelkedik az infláció, a majd mindenható elnök rugdalja ki a statisztikai hivatal vezetőit, mert nincs megelégedve a számokkal. Az év eleje óta a statisztikai hivatalt állandóan átszervezik Törökországban – írja a Bloomberg. Most az alelnököt rúgták ki, aki csak nyolc hónapja volt a helyén. Nem ő felelt közvetlenül az inflációs adatokért – sietett közölni a kormánypárti sajtó. Általános ugyanis a bizalmatlanság a statisztikai hivatal számaival szemben, mert a megfélemlített szakemberek nem mernek olyan számokat közölni, amelyek kicsapthatják a biztosítékot Erdogan elnöknél.

Idén már kirúgták az elnököt és hat helyetteséből hármat menesztettek. Egyiküknek sem volt ideje megunni a munkáját, a rekorder másfél évig tartotta magát, a többieket előbb kirúgták.

Líra a mélyben

Az óriási infláció egyik legfőbb oka a török líra gyengesége. Tavaly szeptemberben 1 USA dollár még 8 lírát  ért, idén októberben már 19-et.

A lakosság egyre nehezebben viseli el az inflációt: a családok kétharmada küzd megélhetési válsággal egy friss felmérés szerint. Jövőre pedig választások lesznek. Emiatt Erdogan elnök nem ortodox gazdaságpolitikát alkalmaz: miközben a világon mindenütt emelik a kamatlábat a nemzeti bankok addíg Törökországban továbbra is alacsonyan tartják azokat.

“A török gazdaság túlhevült” – mondja Timothy Ash a Euronewsnak. A    szakértője szerint “túl gyors a növekedés, túl magas a belső kereslet, túl nagy az import. Így túl hevül a gazdaság.”

Erdogan elnök eddig is ezt tette a választások előtt: öntötte a pénzt a gazdaságba. “Erdogan oligarcha barátai, akik elsősorban az építőiparban érdekeltek profitálnak is az olcsó hitelekből” – mutat rá Ash. Aki szerint Erdogan azért sem hagyja, hogy a Nemzeti Bank emelje a kamatlábat, mert “az iszlám vallás tiltja a kamatot.”

Erdogan elnök immár egyszemélyben irányítja a gazdaságot.

“Uralma első tíz évében még ortodox gazdaságpolitikát alkalmazott, de az utóbbi időben már nem. A döntéseket már kizárólag egyedül hozza meg. A király meztelen”

– utal Andersen meséjére az elemző Törökországban.

Ukrajnában is elszállnak az élelmiszerárak

0

26,6% az infláció a kiváló termőföldjeiről és jelentős mezőgazdasági exportjáról ismert országban, melyet tönkretesz a több mint nyolc hónapja folyó háború. A gazdák sok helyen golyóálló mellényben dolgoznak a földeken, amelyekre rengeteg aknát telepített az orosz és az ukrán hadsereg.

“Nem lesz tojás jövőre, ha nem tudjuk megújítani a csirkeállományt” – közölte Európa egyik legnagyobb tojástermelője. Oleg Bahmatyuk az Ekonomicsna Pravdának arról nyilatkozott, hogy a helyzet már most is nagyon rossz, de jövőre katasztrofális lehet.

26,6%-os inflációt jelentett a Nemzeti Bank Kijevben, de az élelmiszerek áremelkedése meghaladja az átlagot. Októberben az előző hónaphoz képest 4,2%-os növekedést mértek az élelmiszerek és a nem alkohol tartalmú italok piacán, ahol az átlag 2,6% volt.

Az előrejelzés szerint az éves infláció 30% körül lesz, tavaly ez még csak 10% volt.

A Nemzeti Bank reménye az, hogy az infláció jövőre 20,8%-ra csökken. Ehhez persze véget kellene érnie a háborúnak és meg kellene kezdődnie az újjáépítésnek Ukrajnában.

A hrivnya leértékelődése növeli az inflációt

A Nemzeti Bank szerint ennek ellenére “az infláció eléggé mérsékelt” a háborús körülmények között. A Bloomberg kétkedik ebben hiszen a hrivnya leértékelődése fűti az inflációt, és drágábbá tesz olyan élelmiszert mint például a banán.

Ennek ellenére az ukrán nemzeti bank bízik benne, hogy egyszámjegyű lesz az infláció a háború sújtotta országban 2024-ben. Ehhez persze addigra véget kellene érnie a háborúnak Ukrajnában.

18 milliárd eurós uniós segély csomag

Annalena Baerbock német külügyminiszter felszólította a magyar kormányt, hogy ne akadályozza a segélycsomag elfogadását, “ne játszon pókert!”. Németország külügyminisztere arra utalt, hogy a magyar diplomácia ily módon akarja rávenni Brüsszelt arra, hogy engedélyezze az uniós eurómilliárdok kifizetését. Négy uniós diplomata is elmondta a brüsszeli Politiconak, hogy Magyarország ezzel a módszerrel akar hozzájutni a 13 milliárd eurós összeghez.

“Emberéleteket menthetünk meg ezzel a segélycsomaggal, melyet minél előbb el kell fogadni, mert a tél már nagyon közel van” – hangsúlyozta Annalena Baerbock német külügyminiszter.

Jeszenszky Zsolt bocsánatot kért az ellenzéki polgármester asszonytól

“Ha az ember kurvának áll, akkor basznia kell!” – írta Jeszenszky Zsolt szélsőjobboldali publicista Facebook oldalán Baranyi Krisztináról. Ferencváros polgármester asszonya ezen érthető módon felháborodott. Ha nem is azonnal, de Jeszenszky Zsolt bocsánatot kért.

”Bárkinek a személyét minősíteni – akár seggnyalónak vagy ócska propagandistának nevezzük, akár a külsejével, a női mivoltával kapcsolatban sütünk el gúnyos vicceket – mindig az érvek, az érdemi mondanivaló hiányát mutatja” – ismerte el önkritikusan a szélsőjobboldali publicista, aki korábban a Pesti Tv kreatív igazgatója volt. Politikai hobbista című műsorában a hatalomvédte belsőségből csepülte az ellenzéket. A Pesti tv megszűnése után műsora átkerült a Hír tv-hez. Ez pedig már Rogán Antal birodalma. Jeszenszky műsora immár felvételről megy. Nem kizárt, hogy most is felülről utasították a bocsánatkérésre a kocsmai szidalmakat ontó publicistát, aki Kötcsén rendszeresen találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel.

“Kollégáim és különösen a magam nevében ezúton kérek elnézést Baranyi Krisztinától a méltatlan megjegyzésekért”

– írta Jeszenszky Zsolt.

Baranyi Krisztina a Klubrádióban úgy nyilatkozott, hogy meglepte a bocsánatkérés.

Régi liberális-konzervatív család

Jeszenszky Zsolt nagybátyja, Antall József, az újjászülető magyar demokrácia első miniszterelnöke volt. Felmenői közül sokan töltöttek be jelentős szerepet a magyar közéletben mint például idősebb Antall József, aki a lengyel menekültek ügyeit intézte példásan a második világháború idején.

Jeszenszky Zsolt édesapja az Antall kormány külügyminisztere volt, majd pedig washingtoni nagykövet az első Orbán kormány idején. Orbán Viktor 2010 óta tartó második országlása idején Jeszenszky Géza Norvégiában volt nagykövet. Állásáról leköszönt, mert nem értett egyet Orbán Viktor politikájával. A magyar miniszterelnök összeveszett a  norvég támogató alappal, amely magyar ellenzéki szervezeteket is támogatott. Orbán Viktor a rendőrséget küldte rá a magyar szervezetekre. A magyar miniszterelnök ezt a problémát még Trump elnök előtt is felvetette a Fehér Házban, de az USA akkori elnöke ezzel a szavakkal tért ki a bírálat elől: I like Norway – kedvelem Norvégiát.

Jeszenszky és más szélsőjobboldali publicisták elfogadhatatlan hangnemét bírálva magyar közéleti személyiségek közös nyilatkozatot adtak ki. Az aláírók között van Fabiny Tamás evangélikus püspök is.

Megszerzi-e Kína Európa kikötőit?

Pireuszban kezdődött és egyelőre Hamburgban végződik a kínai offenzíva, amely eddig Európa 14 stratégiai fontosságú kikötőjében szerzett  kulcspozíciókat. Megállíthatja-e ezt Brüsszel?

“A kikötőknek pénzre van szükségük, és a kínaiak ezt használják ki. Az Új Selyemút program keretében fontos európai kikötőket szereztek meg Görögországban, Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban. A kínai Cosco 100%-os tulajdonos a kikötőnek abban a részében, amelyet megvett” – nyilatkozta a párizsi Le Figaronak Philippe LeCorre, a Harvard Kennedy School tanára.

Kezdődött mindez 2019-ben amikor Hszi Csin-ping elnök személyesen vette át a kínai kikötő részt Pireuszban. Görögország kénytelen volt megválni infrastruktúrájának néhány stratégiai fontosságú részétől is az adósságválság miatt. Kína jelentkezett vásárlóként: miniszterelnökét állva tapsolta meg az athéni parlament. Pireusz azóta a Földközi tenger legforgalmasabb kikötője lett. Kiindulópontja annak a vasútvonalnak, amely majd Európa szívébe szállítaná a kínai árukat. Ennek a nagy kínai tervnek a része a Budapest-Belgrád vasútvonal.

A hálózat

Mi a célja ezzel Pekingnek? Mindenekelőtt az, hogy saját áruit szállítsa Európába. Az uniónak máris Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere, Németországban ugyanez a helyzet. Nem véletlenül járt nemrég Pekingben Olaf Scholz német kancellár bár sokan óva intették ettől az Egyesült Államokban és Európában.

A pekingi Global Times, mely hűen tükrözi a hatalom véleményét, így gúnyolódott a Scholz látogatását bíráló francia elnökön: “savanyú a szőlő?” Peking meg akarja osztani az Európai Unió tagállamait. A kínaiak pontosan tudják, hogy egyes tagállamok – mint például Németország – sokkal inkább érdekeltek a kínai piacon mint mások.

Mit tehet Brüsszel? Követelheti a kölcsönösséget a kínaiktól. Kínában ugyanis jóval nehezebb részesedést szerezni – ha nem épp lehetetlen – a stratégiai fontosságú kikötőkben.

Jelenleg Kína dönthet arról, hogy milyen árut fogad vagy nem fogad az az európai kikötő, melyben megvásárolt egy részt. Mi van, ha úgy dönt, hogy elzárja a csapot? – teszik fel a kérdést a szakértők, akik a párizsi Le Figaronak nyilatkoztak.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!