Mielőtt valaki megvádol azzal, hogy elvakult Gyurcsány fun vagyok közlöm: nem tartottam és ma sem tartom jó miniszterelnöknek Gyurcsány Ferencet. A szememben még az sem menti fel, hogy saját pártjának (Mszp) árulása tette tönkre. (A Fidesz csak élt a felkínált lehetőséggel.) Ettől azonban még lehet jó politikus, sőt a Demokratikus Koalíció megszervezésével és az ellenzék legnagyobb politikai pártjává válásával ezt a feltételezést bizonyította is. (Itt meg kell azt is jegyeznem nem lépnék be a DK-ba, taszít minden dogmatikus megnyilvánulás akár jobbról, akár balról érkezzen is. Abból pedig náluk is van éppen elég. Mindezek figyelembevételével olvassák a gyorsan ítélkező olvasók szavaimat.)
Vajon az ellenzéki összefogás öt pártja Márki-Zaynak is felrója majd a választás megnyerése érdekében elhagzott hazugságait?
Gyurcsány 2006-os választások előtt elhangzott hazugságai miben különböznek Márki-Zay kampányarendezvényeken elhangzott hazugságaitól? Valótlanság mindkettő.
A cél szentesíti az eszközt?
Tényleg ott tartunk, hogy mára már nem csak a politikusok hanem a közvélekedés is elfogadja a hazugságot, mint a győzelem felé vezető úton alkalmazható legális eszközt?
Nincsenek kétségeim afelől, hogy Márki-Zay a proteszt hangulat felkorbácsolásával megnyeri az előválasztás második fordulóját. A Momentum éretlenségével vált királycsinálóvá, a többi Márki-Zay mögé beálló párt csak túlélésre játszik.
a cél sem a mostani, sem a 2006-os hazugságokat nem szentesíti!
Gyurcsányon túl vagyunk, Márki-Zay hazugságai előtt most nyitottunk ajtót.
Mert hát miért lenne hihetőbb, hogy bigott vallásosságában egyszersmint konzervatív és-zöld, szociálisan érzékeny demokrata – ami természetesen párosul nagyfokú humanista liberalizmusával -, annak ellenére is, hogy számára a hazugság megengedhető marketing eszköz a politika rögös útján?
Úgy gondolom Márki-Zay nyer, mi pedig mindannyian veszítettünk.
