Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1036 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Ukrajnában mindenki lophat, Magyarországon csak az elit

Orbán Viktor a legutóbbi uniós csúcsértekezleten a többi között azzal az indokkal vétózta meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd uniós támogatást, hogy a háborúban álló országban óriási a korrupció.

A G7 ebből az alkalomból összehasonlította a korrupciót Magyarországon és Ukrajnában, és arra a következtetésre jutott, hogy míg nálunk a nemzeti együttműködés rendszerében csakis Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lophatnak, a többieket bünteti a törvény. Ukrajnában viszont e tekintetben demokrácia van: mindenki lophat! Tegyük hozzá, hogy Ukrajnában olyan alacsonyak a jövedelmek, hogy a korrupció szinte szükségszerűség a társadalom minden szintjén.

Lánczi András, a Corvinus Egyetem korábbi rektora, akinek a fia a Szuverenitásvédelmi hivatal főnöke lett vagyis igencsak Orbán közeli családról van szó, így fogalmazta meg korábban a helyzetet:

”amit korrupciónak neveznek, az a Fidesz legfőbb politikája.”

Tavaly Mészáros Lőrinc újra az ország leggazdagabb emberévé vált, mert csekély 150 milliárd forinttal gyarapította vagyonát egy olyan évben amikor Magyarországon a döntő többség életszínvonala csökkent az infláció miatt. Mégis miből?

A Transparency International szerint az Európai Unió mintegy 30 milliárd eurót utalt át Magyarországnak az elmúlt periódusban, ebből Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei 10 milliárd eurót nyúltak le!

Lánczi András szerint “mindezt a nemzeti érdekért tesszük.”

Miután a választási győzelmek visszaigazolták Orbán Viktor politikáját, ezért a korrupció egyre csak nő Magyarországon – állapította meg a Világbank. Ukrajnában viszont az ellenkező tendencia valósul meg: nyugati nyomásra az állam új intézményeket hoz létre a korrupció elleni harcra. Ezek – Magyarországtól eltérően – érintik a kormányzati elitet is: a hadügyminiszternek például azért kellett távoznia Kijevben, mert nem ellenőrizte a korrupciót a hadseregben.

A Transparency International szerint Ukrajna korrupciós mutatója javult bár még mindig pocsék míg Magyarországé egyre romlik 2010 óta. Az Európai Unióban már csak Bulgária áll Magyarország mögött korrupció tekintetében. Ugyanez a helyzet a fogyasztás terén is vagyis a legszegényebb uniós tagállamok egyben a leginkább korruptak is az Európai Unióban.

Orbán leleménye: az államosított korrupció

Míg Ukrajnában a korrupció mindenekelőtt az oligarchákhoz kötődik, Magyarországon az állam az, amely meghatározza, hogy ki kaphat a korrupciós tortából.

Ezért mondhatja azt Orbán Viktor, hogy “az állam én vagyok!” – ugyanis ő maga a legfőbb elosztó, akinek a hatalma pontosan azon nyugszik, hogy ezt mindenki tudja is róla. A posztszovjet világban nem ritkaság ez megoldás: a Türkménbasi és utódai  így osztják  el a földgáz exportból származó sok milliárd dolláros bevételt, amelyből szinte mindent a hatalmi piramis csúcsán üldögélők vágnak zsebre míg a nép éppoly gyengén él mint a szovjet időkben. Ebből a szempontból Ukrajna és Moldávia a mélypont az egykori szovjet tagállamokban: ebben a két országban az életszínvonal átlaga alacsonyabb mint a Szovjetunió idején! Ez így volt már azelőtt, hogy Putyin megtámadta volna Ukrajnát, és azóta a helyzet csak romlott. Ukrajna jelenleg lélegeztető gépen van: minden tekintetben a külföldi segélytől függ. Jelen pillanatban mindkét fő támogatás a levegőben: Biden elnök ellenzéke nem szavazta meg a külföldi segélycsomagot, benne Ukrajna 60 milliárd dolláros támogatását, az Európai Unióban pedig egyelőre Orbán Viktor blokkolja az 50 milliárd eurós Ukrajnának szánt csomagot.

Orbán fütyül Ukrajnára, csakis az uniós eurómilliárdok érdeklik

A nemzeti együttműködés rendszerét tartósan nem lehet működtetni a Brüsszelből érkező euró milliárdok nélkül. Orbán Viktor ezért mindent meg is tesz annak érdekében, hogy megszerezze a pénzt anélkül, hogy a nemzeti együttműködés rendszerén különösebben módosítana. Ukrajna támogatása jelentős mértékben megnövelte Orbán Viktor zsarolási potenciálját, és a magyar miniszterelnök gátlástalanul él is ezzel a lehetőséggel. Bár Macron elnöknek megígérte a legutóbbi csúcs előtt, hogy nem vétózza meg az ukrajnai segély csomagot, ha megkapja az uniós pénz első részletét, mégiscsak vétózott. Emiatt Macron elnök tisztességtelennek nevezte Orbán Viktort, aki belenevetett a markába hiszen nem adta fel zsarolási potenciálját, és mégiscsak megkezdődött a pénzek csordogálása Brüsszelből.

Orbán arra is rámutatott Brüsszelben, hogy az Európai Unió jóval több pénzt költ a GDP arányában Ukrajnában mint az Egyesült Államok, amely viszont úgy ad pénzt Ukrajnának, hogy annak nagy része megmarad az USA-ban hiszen amerikai fegyverek érkeznek Ukrajnába. “A pénz 90%-a az Egyesült Államokban teremt munkahelyet” – fejtegette Blinken amerikai külügyminiszter.

A magyar miniszterelnök kihasználja a NATO és az Európai Unió Ukrajna politikájának gyengeségét: a megnyerhetetlen háború befejezésével kapcsolatban éppúgy nincs elképzelése Brüsszelnek és Washingtonnak ahogy Moszkvának sincsen.

Mindeközben a korrupció virágzik a háborúban álló Ukrajnában éppúgy mint az állandó szükségállapotban leledző Magyarországon. Az ukrajnai háborúnak kettős haszna van Orbán Viktor számára: egyrészt erős zsaroló potenciált jelent Brüsszelben másrészt pedig a hazai közvélemény előtt indokolni lehet a gazdasági nehézségeket hiszen a tavalyi életszínvonalcsökkenést a hatalomnak is be kellett ismernie Magyarországon.

Pesty: Philip, Kálmánka 6 milliárdból gyárt filmet, melyet 1,5 milliárdból is lehetne

Pesty László, aki még a rendszerváltás előtt lépett be a Fideszbe, nyáron Erdélyben a Tusványos találkozón kezdte meg a korrupció bírálatát a nemzeti együttműködés rendszerében.

“Nem jó, ha a nyilvánosság előtt lopnak vagy zsarolnak a hatalom emberei” hangsúlyozta az ősfideszes, aki persze Orbán Viktort nem merte bírálni mint a rendszer alapítóját és fenntartóját, de úgy véli, hogy “a korrupció rákos daganat a nemzeti együttműködés rendszerének testén.” Lánczi professzor, a Corvinus rektora ezt jobban látta amikor a korrupciót a rendszer alapjának tekintette, de szerinte “csak ily módon lehet megteremteni a nemzeti polgárságot.” Ez eufemizmus arra a jelenségre, hogy Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lenyúlják a pénzek nagyrészét a nemzeti együttműködés rendszerében. A Transparency International magyar igazgatója szerint az elmúlt költségvetési időszakban Magyarország mintegy 30 milliárd eurót kapott Brüsszelből, ebből lányos zavarában Orbán Viktor és csapata mintegy 10 milliárd eurót nyúlt le. Ez forintban mintegy 3600 milliárdot jelent, amely már igen komoly költségvetési tétel lenne. Éppúgy mint az a 150 milliárd forint, amellyel Mészáros Lőrinc növelte vagyonát egyetlen évben, amelyben a magyarok többségének az életszínvonala csökkent. A 202-as év kiválóan sikerült a miniszterelnök vejének is: Tiborcz István bekerült a leggazdagabb 50 magyar közé a Forbes listán. Mit tett ezért a még mindig csak 38 éves Tiborcz István azonkívül, hogy három unokával ajándékozta meg Orbán Viktort?

Pesty a Klubrádióban panaszkodott

Bolgár Györgynek, az ellenzéki rádió legendás műsorvezetőjének arról panaszkodott Pesty László, hogy korrupciós leleplezéseiről, melyet saját oldalán tesz közzé, az ellenzéki sajtó sem számol be.

“Ez a négy sztori, amelyről írtam pusztító erejű lehetne, ha néhány szakember nekiállna, és kiszámolná a költségeket. Akkor kiderülne, hogy mennyi pénz tűnt el valójában. De hogyha mindenki lusta, és mindenki tőlem várja a megoldást, akkor lassan abba fogom ezt hagyni. Ezt elsősorban a balosoknak üzenem” – mondta Pesty László, aki leleplezéseiben gondosan kerüli a miniszterelnök rokonait, barátait és üzletfeleit, de ettől függetlenül hiányolja az oknyomozó újságírást a magyar sajtóból.

Miért hiányzik ez a tényfeltáró újságírás a magyar sajtóból már nagyon régóta, sőt tulajdonképp sohasem létezett az 1948-as rendszerváltás után?

Az ÁVH egyik legfőbb feladata épp annak megakadályozása volt, hogy a valós helyzet belekerüljön a sajtóba. Ezért is fogalmazta meg néhány író – újságíró 1956 őszén az önkritikus kiáltványt arról, hogy “hazudtunk, hazudtunk, hazudtunk!…”

A hazugság elsősorban nem abban volt, hogy elferdítették a tényeket, hanem, hogy azok bele se kerültek a médiába. Mensonge par omission – mondják a franciák arra az esetre, ha a sajtót megtöltik érdektelen ügyekkel miközben a legfontosabb dolgokról szót sem ejtenek. Ez az ávós gyakorlat vígan tovább folytatódik a nemzeti együttműködés rendszerében is, ahol “Nem ezt a szerencsétlen Kálmánkát akarom én bántani” – utal Rákay Philip Petőfi filmjére Pesty László a Klubrádióban, “de meg kellene vizsgálni, hogy miért készül 6 milliárd forintból egy film, melyet 1,5 milliárdból is ki lehetne hozni? Milyen eredményt fog hozni ez a film a streaming platformokon, a mozi pénztáraknál? Itt pénz tűnt el az én olvasatomban, de a szakma nem mozdul. Gyáva népnek nincs hazája” – hangsúlyozza a dokumentum filmes, akinek Rákay Philip valószínűleg a sikeres vetélytársa volt a kormányzati pénzek megszerzésében.

Nem látja mindezt Orbán Viktor? – érdeklődött Bolgár György.

“Orbán Viktor egy korszakos zseni, aki 15-20 évre előre látja Európa jövőjét. Megadatott neki a stratégiai előrelátás, de a személyzeti politikában nem csillog” – vélekedett Pesty László a Klubrádióban.

Vagyis, hogyha Orbán Viktor áll a kormánykeréknél, akkor az az apróság sem zavaró, hogy a hajó süllyed…

A kínai BYD legyőzi a Teslát?

A kínai óriás, amely Magyarországon is épít gyárat, már második éve több autót gyártott mint a Tesla, amelynek vezére a világ leggazdagabb embere, Elon Musk.

Valamivel több mint 3 millió autót értékesített a BYD – Build Your Dreams – kínai óriás, a Tesla még nem tette közzé a tavalyi eredményeket. Háromnegyed év alatt a Tesla 1,35 millió elektromos autót adott el, nem valószínű, hogy elérte volna a 3 milliós határt 2023- ban. A kínai cég már tavalyelőtt  is megelőzte a Teslát, mert 1,88 millió elektromos autót állított elő míg Elon Musk gyárainak csak 1,37 milliót sikerült.

Ez a statisztika persze kissé beugrató, mert a Tesla kizárólag elektromos autókat gyárt míg a BYD hibrideket is.

Ráadásul a kínai cég autói többnyire az olcsóbb kategóriában vannak, ezért is oly kelendők viszont kisebb profitot hoznak. A BYD eredményeinek közzététele után csökkent a cég részvényeinek árfolyama, mert az éves célkitűzés 3,05 millió autó volt, és ezt nem érték el noha ebben reménykedtek.

A hétfőn közzétett jelentés szerint a BYD tavaly 3,02 millió autót gyártott, ebből 1,6 millió volt elektromos és 1,4 millió hibrid. A kínai cég 2022 márciusában megszüntette a benzines és dízel autók gyártását.

Óriási a verseny a világ legnagyobb autós piacán, a kínain

A legnagyobb Tesla gyár Sanghajban működik, ezért Elon Musknak kiváló kapcsolata van a kínai vezetőkkel. A jelenlegi miniszterelnök Sanghaj élén állt akkor amikor Elon Musk megszerezte az autógyár építési engedélyét Kína legnépesebb városában. A dél-afrikai születésű amerikai üzletember gyakran keresi fel Kínát annak ellenére, hogy az USA 2021- ben első számú stratégiai ellenfélnek nevezte Pekinget. A kínai fővárosban Elon Muskot a legfelső szinten fogadják, és ő mindig siet hangsúlyozni, hogy nem ért egyet azokkal a szankciókkal, melyeket az Egyesült Államok alkalmaz Kína ellen.

A kínai elektromos autós piacon késhegyig menő harc folyik – írja a CNBC gazdasági televízió tudósítója. A Xiaomi, amelyet a világ eddig mint okostelefon gyártót ismert, az év utolsó hetében jelentette be, hogy be akar törni az elektromos járművek piacára. A Li Auto eladási rekordokat jelentett az elmúlt hónapokban, és közölte, hogy a hibrid autók után piacra dob egy tisztán elektromos autót márciusban.

A Li Auto egy startup cég, melynek hibrid autói igen népszerűek Kínában hiszen messzebbre lehet eljutni velük mint a tisztán elektromos járművekkel.

A Li Auto decemberben 50 ezer hibrid autót adott el, 2023-ban pedig összesen 376 ezret. A növekedés egy év alatt 182%!

A Huawei, amely okostelefon gyártóból lett autógyáros, szintén rekordokról számolt be: új M 9 SUV elektromos autóját máris több mint 30 ezren akarják megvásárolni pedig csak egy hete jelentették be, hogy az új autó februárban piacra kerül. Az Aito- a Huawei elektromos autógyártó cége – több mint 94 ezer elektromos autót állított elő tavaly. A Geely elektromos autót gyártó cége, a Zeekr James Bond nyomán 007-re keresztelte új elektromos autóját. Ez a vállalat tavaly 65%-kal fokozta az elektromos autók eladását.

A kínai elektromos autógyártók Európában is nyomulnak

242 ezer elektromos járművet exportált a BYD tavaly jórészt Európába, ahol ötféle elektromos autót kínál , és ehhez hamarosan három új típus is csatlakozik. A CNBC  is megemlíti , hogy a BYD autógyárat épít Magyarországon azzal a nyilvánvaló céllal, hogy innen árassza el olcsó elektromos autókkal az Európai Uniót és a kontinens többi országát.

“A kínai elektromos autógyártó cégek számára ez az egyetlen út. Nemcsak szállítani kell külföldre hanem ott, a piac közelében kell gyárat létesíteni. Csakis így érhetnek el sikert hosszú távon a globális piacon” – nyilatkozta a CNBC televíziónak a Nomura China autóipari szakértője. Joel Ying hozzátette:

”A BYD-nek már működik egy autóbusz gyártó cége Magyarországon, ezért jelentősen csökkenti a kockázatot, hogy az első elektromos autógyárat az Európai Unióban a kínai cég Magyarországon építi fel.”

Erdő Péter Szent Péter trónján?

A magyar bíborosnak komoly sokak szerint esélye lehet rá, hogy utóda legyen Ferenc pápának, aki nemrég ünnepelte 87-ik születésnapját. Erdő Péter jóval fiatalabb, 1952-ben született, de már több mint húsz éve Esztergom bíboros érseke, aki egy ideig az európai katolikus konferencia elnöke is volt.

Kiválasztása annak idején kompromisszum volt a baloldali-liberális magyar kormányzat és a Vatikán között, ahol II. János Pál, az óvatosan haladó lengyel bíborosból konzervatív pápává lett óriási tekintélyű, de öreg és beteg vezető dönthetett erről. A magyar baloldali-liberális kormányzat Várszegi Asztrikot javasolta volna, de tisztában kellett lennie azzal, hogy II. János Pál nem fogadta volna el a pannonhalmi főapátot a magyar katolikus egyház élére. Egyrészt, mert a pápa számára nézetei túlságosan progresszívak voltak, másrészt pedig II. János Pál tudta, hogy a magyar katolikus egyházon belül ezek a nézetek kisebbségben vannak. Ezért aztán a Vatikán a nemzeti katolikus többség és a progresszív kisebbség jelöltje helyett, a centrumhoz tartozó kánon jogászt kreálta bíborossá noha Erdő Péter a hierarchiában eléggé alul helyezkedett el, és meglehetősen fiatal volt e magas tisztségre. II. János Pál maga is fiatalon lett Krakkó bíboros érseke, és csak 58 éves volt amikor elfoglalhatta Szent Péter trónját, ahol 28 évet tölthetett el, majd vatikáni mércével mérve villámgyorsan szentté avatták.

Az esélyes jelöltekből ritkán lesz pápa

Ezt így tartják a Vatikánban, ahol 120 80 évesnél fiatalabb bíboros választja meg az új pápát. Egy olasz portál szerint Erdő Péter bíboros  esélyes volt már 2013-ban is, mert őt támogatta az a szövetség, amely a kelet-európai, német és USA bíborosokból állt, és amelyik megválasztotta II. János Pált és XIII. Benedeket. A latin-amerikai bíborosok azonban legyőzték  ezt a szövetséget, és Buenos Aires érsekét választották meg, aki már korábban ellenjelöltje volt XIII-ik Benedeknek.

Ferenc pápa progresszív irányvonalával sokan nem értenek egyet Európában, Észak Amerikában és Afrikában.

A jelenlegi pápa irányvonalát  Pietro Parolin  vihetné  tovább, de vatikáni  államtitkár  ritkán  lesz  pápa bár  XII-ik Piusnak ez sikerült. Az olasz portál szerint Közép Európából még Schönborn bécsi bíboros-érsek is esélyes, de ő 1945-ben született vagyis elég idős már. Ezenkívül hercegi família tagja, az ő családja kapta meg Rákóczi Ferenc óriási birtokát Kárpátalján miután a felkelés elbukott. Jelölése emiatt a múltat idézné holott a bíboros nézetei meglehetősen progresszívek: élesen szembekerült például Ausztria akkori kancellárjával, Sebastian Kurz-cal, aki szigorú migránsellenes törvényt akart elfogadtatni, melyet az osztrák katolikus egyház nem helyeselt. A kancellár megfenyegette a katolikus egyházat, hogy megvonja az állami támogatás egy részét, ha a bíboros nem változtat a magatartásán. Schönborn bíboros nemet mondott a törvényre, amelyből ebben a formában nem lett semmi. Kurz kancellár zsarolása viszont kiderült, és ez hozzájárult a bukásához.

Olaszországot egyetlenegy jelölt képviseli a pápa jelöltek listáján holott évszázadokon át ez olasz belügy volt.

Az olasz bíborosok azonban olyan intenzíven vettek részt a belpolitikai harcokban, hogy a többi bíboros úgy döntött: a világegyház érdeke immár az, hogy ne olasz bíboros üljön Szent Péter trónján. A szakítás 1978-ban történt a lengyel II. János megválasztásával, és az olasz bíborosok befolyása azóta folyamatosan csökken. Egyiküket nemrég elítélte a Vatikán bírósága korrupcióért. Így érthető, hogy míg korábban szinte az összes jelölt olasz volt, és csak mutatóban szerepelt egy-két külföldi a pápa jelöltek között, mára már csak egy: Matteo Zuppi bíboros maradt. Ő fiatal, 1955-ben született. Bologna érseke és az olasz püspöki konferencia elnöke. Aktívan együttműködött a Szent Egyed közösséggel, amely a világban igyekszik közvetítő szerepet játszani. 2019-ben a pápa ennek a közösségnek vezetőjévé nevezte ki Zuppit. Aki Ferenc pápa személyes képviselője az ukrajnai válság rendezésére. Zuppi bíboros már találkozott Zelenszkij ukrán elnökkel, de Putyinnal még nem viszont Kirill pátriárkával igen. Az orosz ortodox egyház feje, aki az állambiztonság magasrangú tisztje, aktívan támogatja Putyin ukrajnai háborúját. A magyar diplomácia ennek ellenére elérte, hogy vegyék le Kirill pátriárkát az uniós fekete listáról.

Most az olasz portál megemlíti, hogy Erdő Péter pápai esélyeit erősíti az, hogy a magyar katolikus egyház közvetítő szerepet játszik a Vatikán és az orosz ortodox egyház között.

Kirill pátriárka az orosz ortodox egyház korábbi “külügyminiszterét” nevezte ki a Magyarországon élő orosz ortodox közösség élére, hogy ily módon is erősítse a kapcsolatot Magyarországgal.

Amerikai ejtőernyősök román támaszponton

200 amerikai ejtőernyős érkezett a Mihai Kogalniceanu légi támaszpontra Romániába, hogy egész Délkelet Európát védelmezze az orosz fenyegetéssel szemben – közölték Washingtonban.

A védelmezett NATO tagállamok között felsorolva Magyarországot is. A közlésből kiderül, hogy nem újdonságról van szó: az amerikai ejtőernyősök gyalogos alakulatot váltanak fel a Mihai Kogalniceanu légitámaszponton Romániában. Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta az Egyesült Államok fontosnak tartja, hogy értésére adja Oroszországnak: eddig és ne tovább! Az USA megvédi a NATO határait! Ez a gesztus azért fontos, miután  Trump elnökségének idején kétségek merülhettek fel, mert az America First diplomácia pénzre akarta váltani az amerikai támogatást vagyis az európai szövetségesekkel megfizettetni az amerikai védelem árát. Románia ennek megfelelően több mint kétmilliárd dollár értékben vásárolt amerikai fegyvereket, és lojalitása a NATO-hoz egy pillanatra sem kérdőjeleződött meg. Nem úgy mint Orbán Viktor esetében. A magyar miniszterelnök oroszbarát politikája immár kockázati tényező a NATO-ban, de Magyarország nem olyan fontos tagállam, hogy ez komolyan izgatná a stratégiai tervezőket Washingtonban.

Románia fontos Magyarország nem

Az Egyesült Államok stratégiai szempontjai szerint térségünkben mindössze két fontos állam található a NATO szövetségesek közül: Lengyelország és Románia. Mindkét állam sokat profitál is ebből: a rendszerváltás ebben a két országban sikeres volt. Mind Lengyelország mind pedig Románia nagyot lépett előre az elmúlt 33 évben ellentétben Magyarországgal, amely a rendszerváltáskor az Egyesült Államok kedvencei közé tartozott, de helyzeti előnyét már réges-régen elveszítette. Miután Romániában nyugatbarát fordulat következett be Ceausescu bukása után Washington komolyan hozzájárult ahhoz, hogy az új elit lojalitása a NATO-hoz 100%-os legyen. Laura Codruta Kövesi főügyész az amerikai nagykövetség információira támaszkodva végzett jelentős tisztogatást az elitben Romániában. A kommunista titkosszolgálatot a Szovjetunióban alakították ki – ahogy erről Pacepa tábornok beszámolt. A román kommunista hírszerzés Amerikába dezertált főnöke megírta például, hogy a Cseka alapításának évfordulóján osztották ki az éves prémiumokat a Securitateban is. A radikális tisztogatás eredményeképp a román titkosszolgálat, amely állam az államban, teljesen lojálissá vált a NATO-hoz. Olyannyira, hogy most akciót indított az AUR szélsőjobboldali nacionalista mozgalom ellen, amely Orbán Viktor lelkes híve, és kapcsolatban áll Moszkvával.

Az AUR vezetőjét ennek megfelelően orosz ügynöknek titulálja a titkosszolgálat által irányított és ellenőrzött román média. A titkosszolgálat mindenképp meg akarja akadályozni, hogy az AUR a hatalom közelébe kerüljön. Jövőre négy választás is lesz Romániában: új parlamentet, önkormányzatokat és elnököt választanak, ezenkívül szavaznak az Európa Parlamenti képviselőire is.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió semmiképp sem akar még egy Orbán Viktort a NATO-ban vagy az Európai Unióban – különösen nem Romániában, mely Lengyelország mellett a régió kulcs országának számít.

Miért folytat oroszbarát politikát Orbán Viktor?

A nyugati elemzők véleménye megoszlik: egyesek szerint Putyin elnök zsarolja valamivel a magyar miniszterelnököt. A KGB 1990-ig itt volt Magyarországon, egyik magasrangú tisztje felügyelte a magyar belügyminisztériumot. Feltehetően vaskos dossziéja volt a fiatal Orbán Viktorról is, aki az orosz csapatok kivonását elsőként követelte a nyilvánosság előtt, és ezzel nagy presztízsre tett szert. Hogy került a rendszerváltó elitbe a tehetséges fiatalember? Palmer amerikai nagykövet orosz kollégájától kért egy listát arról, hogy ki fogja levezényelni a rendszerváltást Magyarországon? Az orosz nagykövet listáján rajta volt Orbán Viktor neve is. A Fidesz ifjú vezetője kalauzolta Bush amerikai elnököt Budapesten 1989-ben. Az USA bizalma akkoriban teljes volt az ifjú liberális politikusban, aki Soros ösztöndíjjal tanult Cambridgeben. Mi változott?

A fiatal Orbán Viktor észrevehette, hogy Washingtonban leírták Magyarországot. Az USA számára immár Lengyelország mellett Románia a fontos térségünkben, Magyarország elveszítette a jelentőségét. Mindez megmutatkozott abban, hogy Lengyelország és Románia számára sokkal előnyösebb helyzetet teremtett az Egyesült Államok a gazdasági fejlődésre és az életszínvonal emelésére.

Mindkét állam mélyebbről indult mint Magyarország, és mára elhúzott a korábbi mintadiáktól.

Orbánnak csak a szegényház királysága jutott.

A magyar diplomáciát mindenütt negligálták amíg Orbán Viktor ki nem játszotta az orosz és a kínai kártyát. Egyáltalán nem veszélytelen vállalkozás ez, de a magyar miniszterelnök így növelhette a diplomáciai mozgásterét. Mi haszna ebből Magyarországnak? Szinte semmi. Kára viszont annál több. Mire jó ez Orbán Viktornak? Washingtonban és Brüsszelben elfogadhatatlan a korrupciónak az a mértéke, amely Orbán rokonainak, barátainak és üzletfeleinek előnyére szolgál. Mészáros Lőrinc a nulláról indulva lett az ország leggazdagabb embere, immár dollár milliárdos. Ilyesmire más uniós államban nincs példa. Laura Codruta Kövesi Romániában gondoskodott erről, most ő az Európai Unió főügyésze. Nyilvánvalóan Magyarországon is megtenné ezt, de Orbán Viktor a szent szuverenitásra hivatkozva nem lépett be az európai ügyészségbe.

A szuverenitás ebben az esetben a lopás szabadságát jelenti: Orbán rokonai, barátai és üzletfelei csekély 10 milliárd eurót nyúltak le az uniós pénzekből az elmúlt hétéves költségvetési periódus során. Ez a Magyarországnak jutó uniós euró milliárdok egyharmada.

Putyin ehhez még tapsol is: “Milyen ügyes”.

Orbán Putyin bábuja lenne a NATO-ban és az Európai Unióban? – ahogy ellenfelei állítják. Hívei szerint a magyar miniszterelnök csak a mozgásterét bővíti amikor Putyinnal paktál. Az orosz elnök ezenkívül valószínűleg meg is fizeti. Most már újra érkeznek az uniós pénzek is vagyis a válságot elkerülheti a nemzeti együttműködés rendszere.

Igaz, hogy az életszínvonal csökken, de a következő választásokig összegyűlik annyi, amennyivel meg lehet venni a szavazópolgárok többségét mint 2022-ben.

Közben pedig Orbán rokonai, barátai és üzletfelei vígan tovább gazdagodhatnak.

10 milliárd eurós uniós támogatást nyúltak le Orbán rokonai, barátai és üzletfelei

Az elmúlt költségvetési ciklusban mintegy 30 milliárd euró érkezett Brüsszelből Magyarországra, és ennek egyharmada jutott a hatalomhoz közelálló emberek zsebébe.

Mészáros Lőrinc Magyarország leggazdagabb emberévé vált, és a miniszterelnök veje, Tiborcz István milliárdos vállalkozóvá már igen fiatalon. Minderről a Transparency International magyarországi igazgatója beszélt a Szabad Európának. Martin József Péter hangsúlyozta: ez a fő oka annak, hogy Brüsszel vonakodik kiutalni a Magyarországnak járó euró milliárdokat. Ezek a pénzek ugyanis Orbán Viktor hatalmát erősítik, és nem Magyarország javát szolgálják.

Orbán Viktor azért zsarolja most kétségbeesetten az Európai Uniót az állandó vétózással, mert a nemzeti együttműködés rendszere hosszú távon nem működik az uniós eurómilliárdok nélkül. Orbán pedig egy őszinte pillanatában bevallotta tavaly, hogy hét szűk esztendőre kell felkészülni. Ezt persze csak az ország lakosságára értette, ő maga, rokonai, barátai és üzletfelei a jövőben sem kívánnak szűkölködni. Csakhogy csökkenő életszínvonal mellett mindinkább szemet szúr, hogy Mészáros Lőrinc az ő Andreája oldalán luxusjachton hajókázik a Földközi tengeren miközben az átlag nyugdíjas csak jövőre éri el a 200 ezer forintot havonta.

Magyarország egyszerre két listán is az utolsók között kullog az Európai Unióban: az egyik a jólét, a másik a korrupció. Szegényház és szégyenpad – ez a nemzeti együttműködés rendszerének 13 éves eredménye.

Nem minden oligarcha függ Orbántól

Csányi Sándor már évtizedek óta az OTP vezére és az ország legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalkozója. A hetvenéves nagy túlélő Orbán Viktort is túl kívánja élni, és olyan szövetségesei vannak mint Hernádi Zsolt, a MOL elnöke, Pintér Sándor belügyminiszter vagy Polt Péter főügyész. Ez a csapat viszonylagos autonómiát élvez a nemzeti együttműködés rendszerén belül. Ezért is vette el Orbán Viktor Pintér Sándortól az Alkotmányvédelmi hivatal felügyeletét. És ezért hozott létre Mészáros Lőrinc álnév alatt alternatív nagy bankot az OTP-vel szemben. Orbán számára a lojalitás minden. Márpedig ez a csapat éppúgy mint Orbán csakis a saját érdekeit nézi. Csakis addíg tartanak ki mellette amíg nyeregben van. Orbán oligarchái egymást is ölik az uniós euró milliárdokért. Ráadásul nem hajlandók tudomásul venni, hogy az aranykor véget ért: Orbánnak egészen egyszerűen nincsen elég pénze ahhoz, hogy hűséges oligarcháit is pénzelje, és egyben emelje a lakosság életszínvonalát. Márpedig ettől függ a választók támogatása.

Minthogy a földgáz ára csökken a tőzsdéken, ezért a kormány rezsit csökkenthet a jövő júniusi választások előtt, ha meg akarja nyerni az önkormányzati és európai választásokat. Akárhogy dönt Orbán Viktor ez hosszú távon kevés: a rendszer elveszítette a perspektíváit.

Jól mutatja ezt, hogy a nemzeti konzultáció marginális témákra koncentrál: migránsok, LMBTQ stb. Mindez a figyelem elterelésére szolgál: nehogy a választópolgárok észrevegyék: miközben ők megélhetési gondokkal küszködnek addig Orbán Viktor rokonai, barátai és ügyfelei jól elvannak.

Szijjártó és Dzsudzsák együtt a templomban

Együtt ment az éjféli szentmisére Szijjártó Péter külügyminiszter és Dzsudzsák Balázs labdarúgó veterán – írta meg a 444. Szijjártó Péter az első sorban ült a Jézus szíve templomban Dunakesziben, mellette felesége és a gyerekeik. Mögöttük pedig Dzsudzsák Balázs, aki immár bokros érdemei elismeréseképpen diplomata útlevéllel utazgathat a világban. Ferenc pápa a napokban megengedően beszélt az azonos nemű párokról, de a magyar kormány kérlelhetetlen az LMBTQ közösséggel szemben. Törvényt hozott ellene, és könyveket ítél el LMBTQ propaganda miatt. Az alkotmányban az a Szájer József fogalmazta meg az azonos neműek kapcsolatát elítélő mondatokat, aki azután Brüsszelben lebukott egy homoszexuális partin. “Ez nem fér bele a mi érték közösségünkbe” – mondta akkor Orbán Viktor, aki épp azért küldte ki jóbarátját Brüsszelbe, mert tudta róla, hogy meleg, de ez az Európai Unió központjában nem érdekel senkit. Magyarországon viszont Orbán Viktor politikai kérdést csinál belőle, hogy elterelje a figyelmet az életszínvonal csökkenéséről.

Szijjártó Péter, aki az Európai Unió legrégebben funkcióban levő külügyminisztere, szívesen nevezi magát Orbán első janicsárjának. Lehetetlen, hogy Orbán ne tudna hűséges janicsárja és Dzsudzsák Balázs viszonyáról. A miniszterelnök nyilvánvalóan engedélyezte azt. Az általános képmutatás világában ez valójában fel sem tűnik, de a sikerhez szinte teljes média kontroll kell. Ki tudott arról, hogy Szájer József meleg mielőtt lebukott volna Brüsszelben a Covid pandémia idején? Szájer a bádog ereszen újdonságnak tűnt szinte mindenki számára pedig a fideszes politikus lebukott már Bécsben is a kilencvenes évek elején.

Ám a sajtó halálmegvető bátorsággal hallgatott. Ahogy a korrupciós ügyekben is csak kerülgeti a forró kását. Az omerta – a hallgatás törvénye – nemcsak az olasz maffiában kötelező…

Putyin bocsánatot kért egy nyugdíjastól az infláció miatt

Felfüggesztette a tojás és a fagyasztott csirkehús vámját Oroszország miután egy nyugdíjas Putyin évvégi sajtóértekezletén kifogásolta a csirke és a tojás magas árát.

A statisztikai hivatal szerint több mint 50%-kal drágult idén a tojás Oroszországban, ahol az infláció hivatalosan 7,4%. Vagyis alacsonyabb a háborúban álló Oroszországban mint Magyarországon, ahol viszont Orbán Viktor miniszterelnök győzelemről beszélt, mert sikerült 10% alá vinni az inflációt az év végére.

Mind Moszkvában mind Budapesten óriási nyomás alatt publikál számokat a statisztikai hivatal. A magyar statisztikai hivatal ráadásul az Eurostatnak is küld adatokat vagyis kevésbé “szuverén” e téren mint az orosz statisztikai hivatal. Miért tartotta szükségesnek a bocsánatkérést Vlagyimir Putyin egy nyugdíjastól az infláció miatt?

A nyugdíjas kulcsfigura ezekben a rendszerekben

Putyin jövőre választásra készül, és bár minden ellenfelét jó előre diszkvalifikálta a nemzeti együttműködés rendszere mégiscsak számolnia kell az elégedetlenséggel, amely az elhúzódó háború és a romló életszínvonal miatt meglehetősen általános Oroszországban. A szankciók ellenére Oroszország talpon maradt ugyan, de mindenki megszenvedi a háború következményeit. A hazafias propaganda csak ideig óráig feledtetheti azt, hogy Putyin képtelen teljesíteni legfőbb ígéretét: az életszínvonal lassú – de biztos emelését. Ezen nyugszik az orosz államfő népszerűsége hiszen Oroszország népe sohasem élt oly jól mint Putyin idején. Csakhogy ennek vége. Az orosz államfő elutasította a gazdaság fejlődéséhez szükséges reformokat hatalma megtartása érdekében, és a háborúval végképp eljátszotta a jövőt. Ezért fontosak a nyugdíjasok szavazatai, mert a fiatalokra aligha számíthat. A több mint egymillió kivándorló jórésze közülük került ki, és aki otthon maradt az sem a hősi halálról álmodik egy megnyerhetetlen háborúban. Putyin elmúlt hetven és a múlt foglya lett.

Orbán Viktor még csak hatvan múlt, de ugyanígy a múlt rabjává vált, akit a nyugdíjasok milliói tartanak hatalmon. Ő is elmondhatja mint Putyin, hogy soha oly jól nem élt az ország népe mint az ő uralmának idején, de ennek éppúgy vége mint Oroszországban. Az infláció elvitte a szerény jólétet. Perspektíva nemigen van, már a miniszterelnök emberei sem ábrándoznak arról, hogy utolérjük Ausztriát. Mindenki beletörődni látszik abba, hogy Orbán Viktor a szegényház királya, fenntartja a nemzeti együttműködés rendszerét amíg csak él. A perspektíva hiánya a nyugdíjasokat már kevéssé zavarja hiszen többségük nem készít nagy terveket, de a többi generáció felteheti a kérdést: tudja-e Orbán Viktor, hogy merre van előre? Az évvégi sajtóértekezleten csak annyi derült ki, hogy “mindenért Brüsszel a hibás”. Ez programnak meglehetősen  csekély különösen, hogy a miniszterelnök azt is közölte: “ki kell egyezni Brüsszellel.”

Az EU sem tudja, hogy merre van előre

Nemcsak a magyar miniszterelnök küszködik a perspektíva hiányával, de az egész Nyugat is: Biden produkciója középszerű, Donald Trump nyugodtan legyőzheti őt a jövő évi választáson. Németországban és Franciaországban népszerűtlen a középutas kormányzat pedig ők készítik elő az Európai Unió nagy reformját: előrelépést az Európai Egyesült Államok felé. Ez ellen küzd foggal körömmel Orbán Viktor, ezért védelmezi “szuverenitását”, amely egy globalizált – digitalizált világban még csak nem is fikció. Az ésszerű reformoknak nincsen politikai támogatottsága az Európai Unió tagállamaiban, a népszerű populista politika pedig képtelen ésszerű gazdasági programot kidolgozni. Ebben a patthelyzetben az Európai Unió már eddig is évtizedeket veszített el a versenytársakhoz képest, és félő, hogy a jövő évi európai választások megerősítik ezt a negatív tendenciát. A válság persze előrelépést is kikényszeríthet hiszen mind több helyen döbbennek rá az Európai Unióban, hogy a jelenlegi trend lefelé mutat.

Mi lesz a világkereskedelemmel, ha a szuezi csatornát elkerüli a forgalom a kalózkodás miatt?

Az Iránnal szövetséges huthi lázadók rakétákkal lövik a hajókat a Vörös tengeren, és emiatt mind több hajóstársaság jelenti be, hogy elkerüli a térséget, amely a hajó forgalom 12%-át bonyolítja békeidőben. A biztonság kedvéért inkább körülhajózzák Afrikát, de az út így egy héttel hosszabb és lényegesen drágább.

“1 millió dollár pluszt jelent csak az üzemanyag költség, ha egy hajó szállítmánnyal megteszi az utat oda-vissza Sanghaj és Rotterdam között” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek egy hajózási szakértő. Peter Sand, aki a Xeena ügynökség fő elemzője Koppenhágában elmondta azt is, hogy a biztosítási költségek már ugrásszerűen megnövekedtek a Vörös tengeren közlekedő hajók esetében. Az európai kikötők is megérzik a változást hiszen a hozzájuk érkező szállítmányok jelentős része a Szuezi csatornán keresztül jön. Most pedig újra visszaállhat a forgalom Afrika megkerülésére, amely 6482 plusz kilométert és plusz költséget jelent. Mindennek infláció növelő hatása is igencsak valószínű.

Nem véletlenül időzítették a kalóztámadásokat az Irán barát terrorszervezet emberei a karácsonyi vásárlás idejére hiszen ilyenkor különösen nagy a forgalom az európai kikötőkben, ahova a Szuezi csatornán keresztül érkezik az áru.

Most pedig mi várható? Egyik héten nem jön szinte semmi, mert a hajók megkerülik Afrikát, majd pedig megérkezik egyszerre oly sok hajó, amely nem is tud kikötni.

Mindenkiben felrémlik annak a hajókatasztrófának az esete amikor a Szuezi csatorna pár napra használhatatlanná vált 2021 márciusában a Covid pandémia idején. Az ellátási láncok rendkívüli mértékben meggyengültek miközben a konténer árak az egekbe szöktek: egy hajón szállított konténer 2000 dollárba került a krízis előtt, a hajó forgalom szüneteltetése idején ez felment 14 ezer dollárra a Sanghaj-Rotterdam vonalon.

Szerencsére a hajóstársaságok levonták a tanulságot ebből a válságból, és bővítették a flottákat, és diverzifikálták az útvonalakat

– mondják a szakértők.

Akik rámutatnak arra, hogy jelenleg túlkínálat van konténer szállító hajókból, így hogyha tartósan arra kényszerül a világ, hogy mellőzze a Szuezi csatornát, és a szállítmányoknak meg kell kerülniük Afrikát, akkor sem lehet gond, mert szállító hajó  van bőven.

Meddig tarthat a válság a Vörös tengeren?

Miután a Hamász megtámadta Izraelt október hetedikén, Irán azzal fenyegetőzött, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, és ezzel elzárja az olaj és a földgáz kijutását a világpiacra. Az Egyesült Államok határozottan figyelmeztette Iránt ennek a várhatóan igen súlyos következményeire, ezért Teheránban meghátráltak az iszlamista rendszer vezérei, de nem adták fel. A huthi lázadók jelentik a B tervet. Ezek a síita fegyveresek Teherán irányítása alatt állnak, és már sok kellemetlenséget okoztak a térségben például Jemenben, ahol a polgárháború egyik fő erejét ők adták. Szaúd Arábia olajmezői jelentős részben olyan területeken vannak, ahol a lakosság többsége síita tehát Mohamed bin Szalman trónörökösnek óvatosnak kell lennie noha – kínai közvetítéssel – megegyezett Iránnal. Mindkét állam olaj nagyhatalom, és mindkettő együttműködik Oroszországgal. A kalózkodás a Vörös tengeren azt a célt is szolgálja, hogy az olajárat magasan tartsák. Ezért a hajóstársaságok mindinkább kénytelen azzal számolni, hogy a válság elhúzódhat.

“Az első időkben a hajóstársaságok vezetői kivártak, de ezen a héten már mind többen úgy döntöttek, hogy Afrika megkerülésével juttatják el az árukat Európába illetve a Távol Keletre” – mondja Lars Jensen, a koppenhágai Vespucci Maritime elnök vezérigazgatója.

Az USA le akar számolni a fenyegetéssel

Az Egyesült Államok hadi flottája más érintett államokkal együtt gondoskodni kíván a hajózás biztonságáról a Vörös tengeren – jelentették be Washingtonban. Ennek érdekében őrjáratokat indítanak a Vörös tengeren és az Ádeni öbölben. A nagyszabású haditengerészeti akcióba részt vesz az USA-n kívül Nagy Britannia, Kanada, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország és Norvégia is. Csatlakozik hozzájuk Bahrein és a Seychelle szigetek is.

Néhány hajó ettől felbátorodva továbbra is a Vörös tengeren keresztül kíván Európába jutni, de felkészült arra, hogy huthi kalózok megtámadhatják őket. Épp ezért fegyveres őrséget alkalmaznak, melynek feladata az, hogy a kalóz támadást visszaverjék.

A baj az, hogy a huthi lázadók egyre inkább drónokat és rakétákat használnak a hajók elriasztására. Hivatalosan ezzel a huthi lázadók a Hamászt akarják támogatni, de legalább ennyire fontos megbízóik számára az olaj ára.

A karácsonyi vásárokat ez a válság már nem befolyásolja hiszen az eladók már régen feltöltötték a raktárakat, de később gond lehet az árukészlettel. Igazán nagy problémát az jelenthet, hogy “az olajat és cseppfolyósított földgázt szállító hajók nem érkeznek meg időben Európába, emiatt az energia árak a tél kellős közepén ismét megindulhatnak felfelé” – figyelmeztet a koppenhágai szakértő  Peter Sand.

Putyin bankrablója Ukrajnában : 2,5 millió dollárt vágott zsebre a megszállt Herszon oroszbarát kormányzója

Volodimir Szaldot, Herszon városának polgármesterét megmentette az orosz hadsereg bevonulása 2022-ben, mert az ukrán rendőrség épp vizsgálatot indított ellene: bérgyilkost fogadott, hogy eltegye láb alól a vetélytársát.

Ma Putyin jóvoltából ő a Herszon megye megszállt részének ura, akit az orosz elnök is megdícsért, mert oly sikeres az orosz rendszer bevezetésében Ukrajna megszállt részén. Amikor az oroszok bevonultak Herszonba Szaldo segítségével kirabolták a bankokat. Szaldot nemrég 15 év börtönre ítélték Kijevben.

“Börtönbe akartam csukatni Volodimir Szaldot, mert kiderült, hogy egy egész gengszterbandát uszított rá ellenfelére, de aztán jött a háború”

– meséli Herszonban a város egykori rendőrfőnöke, aki jelenleg a megye ukrán ellenőrzés alatt maradt részének kormányzója.

Az ukrán csapatok ugyanis kiverték Herszon városából és környékéről a megszálló oroszokat, akik végképp le is mondtak a városról, mert magukkal vitték Patyomkin koporsóját, melyet a helyi székesegyházban őriztek. Patyomkin Nagy Katalin cárnő szeretője és bizalmasa volt, aki ravasz módszerrel vezette félre minden oroszok úrnőjét: az útmenti házakat szépen kifestették miközben mindenütt másutt maradt a nyomor a nemrég  meghódított területeken. Volodimir Szaldo Patyomkin örököse: úgy hazudik Putyinnak, ahogy az orosz elnök azt elvárja tőle. Nemrég a Kremlben járt, ahol elmondta, hogy a megszállt területeken mindenki lelkesedik Putyinért, és rengeteg gabonát küld Oroszországba. Ez az ötmillió tonna is benne van abban a sikerjelentésben, hogy Oroszország gabona termése rekordot döntött az idén.

Orosz gengszterállam működik a megszállt területeken

“Minden úgy megy mint Sztálin idején” – mondja a londoni Guardian tudósítójának Herszon városának egykori önkormányzati képviselője, aki jelenleg Kijevben él.

Sztálin spicli rendszert működtetett az egész Szovjetunióban, és most ugyanez megy a megszállt ukrán területeken is.

“Elég, ha valaki annyit mond, hogy az oroszok elmehetnek a p…ba, máris elviszik a milicisták.”

A megszállt területeken csakis orosz mobil telefon rendszer működik, melyet a titkosszolgálat “intenzíven használ “ vagyis mindenkit lehallgathatnak.

Éppúgy mint a sztálini időkben gyakran a titkosszolgálat azért visz el valakit, mert meg akarja szerezni a birtokát vagy a vagyonát. Máskor egyszerűen a megfélemlítés a cél: az orosz titkosszolgálat azt az érzést akarja kelteni a helyiekben, hogy mindörökre berendezkedett a megszállt területeken, jó lesz tehát félni tőle. Volodimir Szaldo maga is az orosz titkosszolgálat embere legalább 2016 óta. Előkerült ugyanis egy dokumentum arról, hogy 2016-ban már rendszeresen ellátogatott az oroszok által 2014-ben megszállt Krím félszigetre, és ott titkosszolgálati felettesét informálta Ukrajna helyzetéről. Most ő irányította az orosz FSZB helyi változatának megszervezését. Ennek a titkosszolgálatnak a neve GSB, és teljesen Moszkvának van alárendelve.

Szaldo a bankrabló

Amikor az orosz hadsereg átmenetileg elfoglalta Herszon városát, akkor Szaldo segítségével megszerezték a bankokban tárolt hatalmas összegű pénzt.  Putyin ekkor felismerte, hogy ez egy használható ember és belé helyezte a bizalmát. Amikor az oroszok feltörték a bankokat Herszon városában, akkor 50-50%-ban osztoztak a rabolt pénzen – 5 millió dollár értékű ukrán hrivnyáról volt szó.

 Volodimir Szaldo azóta is minden eszközzel gyarapítja vagyonát: egy szerencsétlen ukrán parasztgazdát addíg vertek a titkosszolgálat központjában amíg “önként” lemondott szép birtokáról az orosz állam javára. Aztán egy pillanat alatt kiderült, hogy a birtokot Szaldo átíratta a saját nevére hiszen végsősoron ő is az orosz államot képviseli Ukrajnában.

Volodimir legnagyobb üzlete az ukrán gabona lenyúlása: Ukrajna megszállt területein terem az ország gabonájának egynegyede. Ezt Putyin köréhez tartozó oligarchák segítségével értékesítik a világpiacon mint orosz gabonát. Az egyik ilyen oligarcha nem más mint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter veje.

Volodimir Szaldot viselt dolgaiért nemrégiben 15 éves börtönbüntetésre ítélte a bíróság Kijevben. Jelenleg Volodimir Szaldot az orosz titkosszolgálat őrzi, főhadiszállása köré aknamezőt telepítettek. A gengszter államban, mely Ukrajna megszállt területein működik senki sincsen biztonságban: az orosz titkosszolgálat éppúgy elteheti láb alól kényelmetlenné vált munkatársát mint az ukrán, amely végezni akar az árulóval. Volodimir Szaldo neve szerepel a nyugati fekete listákon is, ezért nemigen mozdul ki otthonról, legfeljebb csak akkor, ha jelentést tesz Putyinnak a Kremlben. Néha azért meglátogatja az orosz megszálló csapatokat is. Itt rosszul járt, mert barátkozni próbált az oroszok kabala állatával, egy mosómedvével, de az megharapta Putyin bankrablóját – számolt be a Guardian tudósítója Ukrajnából.

Ukrajna: se pénz se posztó

“Ha Ukrajna nem kap hamarosan jelentős összegű nyugati támogatást akkor az összeomlás szélére kerülhet“ – hangsúlyozta Krisztalina Georgieva, az IMF főnökasszonya, aki attól tart, hogy a vészhelyzetben a kijevi kormány inflációval fog előre menekülni.

Jelenleg mind az európai mind pedig az amerikai támogatási csomag a levegőben: Brüsszelben Orbán Viktor akadályozta meg az 50 milliárd eurós ukrán támogatási csomag elfogadását, Washingtonban az ellenzéki republikánusok állnak szemben a Biden kormányzattal, amely 60 milliárd dollárt szeretne juttatni Ukrajnának. Közben Marcsenko ukrán pénzügyminiszter megerősítette, hogy Ukrajna gazdasága bedőlhet, ha nem érkezik meg a nyugati pénzügyi támogatás.

Amerikai főparancsnok Kijevben

Antonio Aguto altábornagy irányítja ezentúl az amerikai tanácsadó csapatot Ukrajnában, ahol mind élesebb az ellentét a katonai vezetés és Zelenszkij elnök között. Az amerikai tábornok lesz a döntőbíró közölte Zelenszkij elnökkel Washingtonban Biden elnök. Az Egyesült Államokban komolyan tartanak Ukrajna összeroppanásától.

Antonio Aguto altábornagy tapasztalt katona: már az Öböl háborúban is részt vett, és szolgált Afganisztánban és Irakban is. E két utóbbi háború kudarc az amerikai diplomáciában: a katonai győzelmet egyik országban sem sikerült politikai sikerre váltani. Ukrajnában az orosz hadsereg szilárdan tartja az elfoglalt területeket, és Putyinnak az esze ágában sincsen kivonulni.

Az amerikaiakat az is zavarja, hogy az orosz és az ukrán vezérkari főnök szépen csendben megpróbál egyeztetni valamiféle kiútról.

Valerij Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök rádöbbent, hogy nem tudják legyőzni az orosz hadsereget, ezért valamiféle tűzszünetet szeretne elérni, de ezt Zelenszkij elnök semmiképp sem fogadja el.

A CIA és az orosz hírszerzés Törökországban tárgyal az ukrajnai helyzetről előkészítve valamiféle tűzszüneti megállapodást. Biden elnök a választási kampány kellős közepén mérlegeli: a háború vagy a béke hoz-e nagyobb népszerűséget? Valószínű ellenfele, Donald Trump azt ígéri, hogyha visszakerül a Fehér Házba, akkor “24 órán belül békét teremt Ukrajnában.”

Közben Lavrov orosz külügyminiszter közölte: ”Van olyan európai vezető, aki szívesen tárgyalna Moszkvával az ukrajnai rendezésről Zelenszkij elnök feje fölött.” Valószínűleg Macron francia elnökről van szó, aki nem adta fel egy európai közvetítés lehetőségét az ukrajnai válságban. Korábban Franciaország, Németország, Oroszország és Ukrajna vezetői állapodtak meg Minszkben arról, hogy mi is legyen Ukrajna szerepe az európai biztonsági rendszerben. Ezt Putyin felrúgta amikor megindította katonáit Ukrajna ellen 2022 február 24-én. Azóta mind neki mind a többi résztvevőnek rá kellett volna döbbennie, hogy ezt a válságot katonai eszközökkel aligha lehet kezelni. Az USA afganisztáni és iraki kudarca is világosan megmutatta, hogy a katonák nemigen tudnak megoldani semmit sem. A háború már csaknem két éve tart Ukrajnában, és még senki sem látja a végét noha már majdnem mindenki rájöhetett: ez a háború megnyerhetlen.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!