Kezdőlap Szerzők Írta Falusi Tamas

Falusi Tamas

270 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Kardinális kérdések

Falusi Tamas
-
0
Kardinális kérdések

Első, mint mindig a demokrácia. Többször írtam már, hogy úgy gondolom, az ellenzék demokratikusan kormányozna, ha hatalomra kerülne, a jelenleg regnálók viszont nem kormányoznak demokratikusan, és nagyon nehezményezem, hogy ez az alapvető és döntő különbség a nem NER lapokból „nem jön le” az olvasóknak.

Szegények csak azt tudják meg a független újságokból (~30 %), hogy mindkettő rossz. Erre még rátesz egy lapáttal, hogy a média FIDESZ által lenyúlt, pártsajtóvá züllesztett és gyakorlatilag közpénzből fizetett nagyobbik része (~65 %) állandóan arról cikkez, hogy FIDESZ jó, ellenzék rossz, nem csoda hát az óellenzék tragikus helyzete a választásokon.

A szomorú ebben az, hogy a helyzeten maguk az ellenzéki pártok nem tudnak változtatni, sem programmal, sem falujárással, sem sehogy. Magyar Péter is előbb lett (rejtélyes módon) hihetetlenül népszerű, csak aztán kezdte járni a falvakat.

A kutatásokból persze kiderült, hogy fölöslegesen, a falusi FIDESZ szavazókból csak alig néhányat tudott átcsábítani, a TISZA párt szavazóinak többsége a városi csodaváróktól érkezett, akik ahelyett, hogy a meglévő ellenzékről írnák meg, hogy ezért meg azért jobban kormányozna, ülnek a parton és fürkészik a távolt, hátha jön már a nagy hajó, parancsnoki hídon a mégújabb Messiással.

A jelenlegi Messiásnak egyedül sajnos nincsen elég szavazója a FIDESZ legyőzéséhez, és úgy tűnik, hogy nem is lesz, összefogni meg nem akar, így, ha nem érkezik egy még újabb, és persze sikeresebb Messiás, az egyetlen lehetőség a DK eltüntetése a porondról, és a szavazóinak átszervezése a TISZÁ-hoz (az eltüntetési technika a szokásos: Mondjon le!).

Az ilyen filozofálgatáskor persze fölmerül a kérdés, mi az, hogy demokratikus. A szó azt jelenti, népuralom, ami ma már nem igaz, és nem is lenne jó a kormány minden lépését népszavazással eldönteni, mint a régi görögöknél, mivel a nép tagjainak döntően nagy része nem rendelkezik a szükséges információkkal, nem is akarja ezeket megszerezni, de még ha meg is szerezné, akkor sem tudna mit kezdeni velük. Ezért az értelmiség (= lángoszlopok; lásd Petőfi) feladata a nép helyes irányba terelése a választások előtt, hogy honfitársaink olyanokat válasszanak meg az irányító testületbe, akik a többség számára javuló irányba akarják és képesek is elmozdítani az országot. Az értelmiség ezt a feladatot a FIDESZ hazugságok és csalafintaságok leleplezésével, valamint a regnálók és az ellenzék összehasonlítási eredményeinek bemutatásával teljesíthetné, azaz (sokszor!) leírná, hogy mit tesz a kormány, mit tenne helyette az ellenzék, és az miért lenne jobb. Ha valamelyik független újságíró nincs tisztában azzal, hogy mit tenne az ellenzék, és a programjukról sem tudja, hogy hol található, hívja fel őket, és kérdezze meg.

Szép is lenne, ha ez így történne, de sajnos a gond az, hogy az értelmiség ezt a feladatot nem vállalja. Akkor pedig marad a nép fideszes átverése minden vonalon, maradnak a kétharmadok, és mindez abszolút jogállami, hiszen minden törvénynek és előírásnak elég tétetett. Ha mégsem, akkor a FIDESZ majd módosítja. Nem a tettét, hanem a törvényt. A jogállamiság tehát kétharmaddal mindig oké.

A demokráciát illetően viszont az,

  • hogy a törvényeket a kétharmad birtokában bármifajta korlát nélkül a FIDESZ határozza meg, mégpedig úgy, hogy minden esetben neki legyen előnyös,
  • hogy akkor hoznak létre az általuk kézi vezérléssel hatóságként működtetett meglévő fékek és egyensúlyok mellé újabb kézi vezérlésű, ugyancsak ellenzék vegzáló hatóságot, amikor csak akarnak,
  • hogy akkor vonnak el és annyi pénzt az ellenzéktől, amikor és amennyi tetszik nekik,
  • és hogy ugyanakkor a saját propagandájukra akkor és annyi pénzt vesznek ki a közösből, amikor és amennyit a kedvük tartja,

egyértelműen NEM demokrácia. Azért nem, mert a pártok azonos esélyű politikai versenyének egyetlen feltétele sem teljesül. Aki úgy gondolja, hogy a demokrácia ismérve az, hogy nem visz el senkit a fekete autó, az vagy népátverési célból hazudik, vagy kifejezetten ostoba.

Egyébként a fekete autó rendőrautóként már sokszor működött. Emlékezhetünk Hagyóra, akit végül azért ítéltek pénzbüntetésre, mert telefonon sürgette a vállalkozó kifizetését (az összes többi vádról kiderült, hogy hazugság), vagy Tátraira és Császyra, akik azért kaptak letöltendő börtönt, mert az általuk megbízott három szakértő azt mondta ugyan, hogy a Velence tavi susnyás négyzetmétere ötször annyit ér, mint a Budapest melletti almás négyzetmétere, de a Polt vezette ügyészség hozott egy negyedik szakértőt, aki szerint a különbség nem ötszörös, hanem huszonötszörös (és a bíróság érdekes módon neki hitt), esetleg Gyárfásra, akit 7 évre ítéltek, mert a Portik által titokban készített HANGfelvétel szerint „széttárta a kezét és bólintott” (vajon ki bízhatta meg ezzel Portikot? Csak nem a rendőrség?). Szóval, tisztelt hölgyek és urak, csak ne becsüljük le a mai valóság fekete autóinak jelentőségét!

Épp most tartóztatnak le polgármestert meg alpolgármestert, és ha megint kiderül, hogy ez csak a szokásos szemenszedett hazugság fideszes felfújása, a sár akkor is a letartóztatottakon ragad, és a NER sajtó sokáig gondoskodik róla, hogy lemoshatatlan legyen.

Itt van aztán a másik fontos kérdés, a hazafiság. Az ember úgy gondolná, hogy hazafiságra akkor van szükség, mikor az adott nemzetiségű országot elnyomják, azaz az adott nemzetiségű emberek pont a nemzetiségük miatt szenvednek hátrányt. Ilyen esetben természetes a haza emlegetése, és az azonos nemzetiségű emberek összefogása az ellenállás érdekében, azaz a „nemzetben való gondolkodás”. Ez volt a helyzet már Mohács óta Magyarországon, ebből következett Thököly, Rákóczi, Kossuth, de ebből következett Trianon is, mivel a magyarok kábé ugyanannyira nyomták el a magyarországi nemzetiségeket, mint ahogy a magyarokat az osztrák birodalom a kiegyezés előtt, azaz olyan nagy ellenállásba az ország szétdarabolása nem ütközött.

Sok volt országhatáron belül a nemzetiségi, és a magyarhoz hasonlóan mind nemzetben gondolkodott, így aztán el is akart szakadni. Nagyon.

Nem csodálható, mivel a nemzetiségi területeken magyar volt a birtokos nemesség, az igazságszolgáltatás, a csendőrség, na meg az összes hivatal. Az ország Antant általi feldarabolása persze nem lett teljesen igazságos, de ennek komoly oka van: a világháborúban sajnos nem mi voltunk se a megtámadott, se a győztes fél, jóval inkább az agresszor meg a lúzer, az pedig, pláne együtt a nemzetközi illemtan szerint rosszat jelent. Sok rosszat.

Ma Magyarországot senki nem nyomja el. A magyarokat nem üldözik csak azért, mert magyarok, következésképp az ilyen esetekben a hazafiság erőltetése sokszor átcsap önzésbe, mert nem az igazságtalan elnyomás miatti összefogás, hanem a többi néppel szembeni (általában jogtalan) előnyök magunknak való kicsikarási szándéka jellemzi. Kompromisszumokat kötni más országokkal a buzgó hazafiság képtelen, engedni semmilyen kérdésben nem fog, egyetlen aktív tevékenysége a vétózás, azaz minden szövetségi rendszert, amelyeknek tagja, főleg akadályoz, viszont azt rendkívül hazafiasan. Rettentően védi az érdekünket. Legalábbis ezt hazudja a népnek, és itthon a többség ezt is hiszi.

Mint köztudott, az EU 27 pontban fogalmazta meg, mit kellene változtatnia az EU normákkal ellenkező gyakorlatok esetén az Orbán kormánynak, hogy a nekünk megítélt (nem nekünk járó, hanem nekünk fejletleneknek fejlesztésre megítélt) összeget nyugodt lélekkel ide is küldhessék anélkül, hogy kézen-közön eltűnne. A miniszterelnök úr „választechnikája” a szokásos, valamit pilinckázik, de semmi olyasmi, ami az EU-nak elfogadható, közben meg azt mantrázza itthon a papagáj csapat, hogy nem is emiatt nem küldik ám a pénzt! Hanem mert tisztán hazafiságból egyrészt békepártiak vagyunk, másrészt elutasítjuk a migránsokat, harmadrészt meg nem engedjük, hogy gyemekeinket az LMBTQ+ lobbi behálózza. Javasolnék a kormánynak egy próbát: teljesítse a 27 pontban előírtakat, anélkül, hogy a „No migration, no gender, no war” álláspontján változtatna, és ha akkor sem kapjuk meg a pénzt, akkor a miniszterelnök úrnak igaza van. Pazar ajánlat, nemde? A probléma sajnos az, hogy egyrészt maga sem hiszi, hogy igaza van (sőt!), másrészt nem is akar a NER igazságtalan tolvajrendszerén változtatni (Lánczi András: Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája). Na, ezt hívják hazafiságnak. Így védik meg az érdekeinket, közben egyre rosszabb lesz nekünk.

Szóval ma már, noha nagyon örülök a magyar nyelvi kultúrkörhöz tartozásnak, egyáltalán nem vagyok harcos hazafi.

Nem akarok harcolni, pláne a szövetségeseink ellen nem.

Hálaisten nem is kell. Egyébként is: Orbánt támogassam, holott semmiben nem értek vele egyet, csak azért, mert ő szintén magyar? Higgyem el istenbizonyra, hogy az ő politikája hasznos a többségnek, csak azért mert a többség rá szavazott? Persze az is kérdés, milyen választási rendszer az, amelyben a szavazásra jogosultak egyharmadával lehet elérni kétharmadot? Jó, persze, a FIDESZ a választási rendszert magának csinálta, de mi, magyarok jogosítottuk fel arra, hogy megtehesse, holott ezt én nem akartam. Nagyon nem. Az a hazafi, aki arra szavaz, hogy valaki a demokráciát kijátszva kisajátíthassa a hatalmat? És ha én nem tapsolok neki, mert úgy gondolom, hogy amit csinál, az országnak jóval inkább árt, mintsem használna valamit, akkor rosszat teszek, amiért pellengérre állíthatnak?

Bonyolult ügyek. Alapos megfontolást ajánlok mindenkinek.

A Gyurcsány meg a lemondás

Falusi Tamas
-
0
A Gyurcsány meg a lemondás

Van egy ország valahol Európában, ha jól emlékszem, Magyarnak hívják. Több étteremlánc is működik ott, ám az egyikről, mikor éppen az volt a menő, és az ország több mint fele odajárt, elterjedt, hogy a főszakács nem tud főzni, és amit tud, azt is direkt elrontja, hogy az embereknek minél rosszabb legyen.

Állítólag a főszakács mindenféle ocsmányságot meg káros anyagokat is tesz bele az ételekbe. Ezek persze mind hazugságok voltak, de a főszakács saját személyzetének meg a szövetséges étteremláncnak az árulása folytán mindenki elhitte, hogy így van.

Hajh, meg is mérgedtek ám a népek, és elkezdtek egy másik étteremláncba járni, mégpedig olyan sokan, hogy attól kezdve ez a másik étteremlánc diktálta az árakat meg a fogásokat, és bár egyesek szerint pont hogy ők nem tudnak főzni, amit rengeteg gyomorrontás igazolt, a sok nép továbbra is hozzájuk ment enni. Azt mondták, ez egy pocsék kaja, rohadtul drága (hja, kérem, a személyzetet meg köll fizetni), nem is ízlik, beteg is leszel tőle, de az a hírhedt régi gonosz főszakács biztos még rosszabb lenne, ugye, ecsémuram?

A hírhedt régi főszakács úgy gondolta, jobb lesz, ha otthagyja régi cégét, ezért kilépett, és a semmiből csinált egy új étteremláncot, amelynek egyre inkább az lett a jellegzetessége, hogy minden nagyobb étteremlánc igyekezett keményen (durván) „elhatárolódni” tőle, hogy így nyerjen újabb vendégeket, és minden kisebb étteremlánc igyekezett szövetkezni vele, hogy ne tűnjön el a süllyesztőben.

A hajdani MSZP-s főszakács legendája persze megmaradt, ugyanis a népek döntő része továbbra is a pocsékkajás étteremláncban étkezett, ahol egyre ehetetlenebb volt a leves, egyre gazdagabbak a tulajdonosok meg a személyzet, és ezt magyarázni kellett valamivel. Így aztán mindenki a szokott szöveget hangoztatta, hogy az a régi, gonosz főszakács még rosszabb lenne, nemde, ecsémuram? A kijelentés lassan axiómává* kezdett válni, és mindenki, akinek valami baja volt, azt mondogatta. Követték őket a független lapok, a politikusok, a celebek, ha valaki ütőset akart mondani, ezt mondta, és bár a nemfideszesek közül mindenki hozzátette, hogy neki ugyan semmi baja nincs a főszakáccsal, de végül mindig kiderült, hogy van.

A volt főszakács próbált tenni valamit, ezért egy idő után már nem is ő volt a főszakács abban a DK nevű étteremláncban, hanem a felesége, sőt egyszer más étteremláncokkal való szövetkezéskor még a feleséget is leváltották egy MZP nevű vadiúj főszakácsra, de a népek ettől nem jöttek zavarba, és azt mondták inkább legyünk rosszul, vagy akár haljunk meg a kajától, de mindig csak idejárunk a FIDESZ-be. A helyzet érdekessége, hogy nem csak a DK nevű étteremláncba nem jártak a népek, hanem a Momentum, LMP, Jobbik, MSZP, Párbeszéd meg egyéb ilyen étteremláncokba sem, holott az nem volt tilos, és aki azokhoz ment volna ebédelni, semmi baja sem lett volna belőle. Ezt a szakértők (politológusok, helyzetelemzők, egyéb celebek) azzal magyarázták, hogy a volt főszakács káros kisugárzása módosítja az emberek ízlését, így a DK-s főszakács puszta létezése miatt van az, hogy az emberek jobb szeretik a FIDESZ kaját, mint például a momentumost. Vagy a jobbikost. Az lett az egyöntetű álláspont, hogy ha a DK nem létezne, vissza lehetne csábítani a FIDESZ-től a népeket vacsorálni. Aki erről az állításról akárcsak egyszer is azt mondta, hogy hülyeség, az megnézhette magát!

Azt mindenki tudta, hogy a régi gonosz főszakács nélkül a DK étteremlánc megszűnik, ezért ismét elindult a monnyonle kórus. Ha lemond, gondolták a lemondást követelők, akkor a mindig a DK-nál ebédelő nép is kénytelen máshová menni, és mindenki abban reménykedett, hogy majd hozzá. A dolgot színesíti a legeslegújabb étteremlánc, amelyik tökugyanazt a menüt ígéri, mint a nemfideszes étteremláncok (tőlük csórta), csak még nem főztek eddig egy fél tányér kaját sem, a személyzetet meg majd az utcáról kell összeszedni, így aztán ha monopolhelyzetbe jutnának megelőzve a FIDESZ étteremláncot, egy dolog biztos nem érvényesülne, mégpedig a „Forduljon mindig szakemberhez” elv. Ahogy az utóbbi 14 évben a FIDESZ konyhán sem érvényesül, lásd például a Palkovics, Kásler, Szijjártó, Varga Judit, Novák Katalin, Megatöbbi tragikus (mármint a magyar népre nézvést tragikus) sorozatát, amely az ország szempontjából erőteljes lejtmenethez vezetett. Jó, persze, én is tudom, hogy a tragédia fő felelőse a FIDESZ főszakácsa, aki sohasem szakemberekhez fordul, hanem talpnyalókhoz, és akinek, mikor kiküldték a folyosóra, szégyenpírral az arcán minimum le kellett volna mondani. Viszont amíg itthon nincs egy népszerűbb étteremlánc, nem szólhatunk rá egy szót sem, mert mi tartjuk monopolhelyzetben, és ő ebből, azaz a mi hülyeségünk okán van arról meggyőződve, hogy tud főzni.

Na de majd ha az a régi, most már DK-s főszakács lemond, akkor az étteremlánca is megszűnik, és akkor minden jó lesz. Erről beszélt mostanában egy lovaglásairól és horvátországi nyaralójáról híres volt főpolgármester, aki most végleg itt hagy minket a pácban (ah, de szomorú), erről beszélt egy másik étteremlánc volt főszakácsa, aki a vendégek elpártolása után 2018-ban otthagyta a Jobbik nevű céget, így szerinte a gonosz főszakácsnak is ott kellene hagynia a cégét (ha egyszer egy az egy, akkor az analógia szabálya szerint kétszer kettő az kettő, nemde?), és ugyanerről beszél most a DK egy bajai alkalmazottja, aki szerint:

„Waterloo után Napóleonnak nem maradt választása, sorsa a szövetségesek (az angolok) kezében volt. Végállomás: Szent Ilona szigete.”

Hát bizony, ha a FIDESZ jól táplált főszakácsának kezében lenne most a régi, gonosz főszakács sorsa, pont úgy, ahogy Napóleoné az angolok kezében, az ő végállomása sem lenne vidámabb. De az ő sorsa nem ott van. Hanem a saját étteremlánca kezében. A lemondást a DK vezetés megtárgyalta, és úgy döntött, hogy a DK étteremláncnak az a legelőnyösebb, ha a főszakács marad. Így marad az étteremlánc stabil vendégköre is, akik a főszakács miatt járnak oda – az összes többi étteremlánc legnagyobb bánatára, mert nem tudja az odajárókat a megszűnés révén elhappolni. Így aztán folytatódik a monnyonle verkli végnélküli tekergetése.

Néhány megjegyzés:

  • Gyurcsányt először a saját pártja árulta el Őszödön. Másodszor a szövetséges párt, mikor kilépett a koalícióból, és otthagyta Gyurcsányt az elvesztett „szociális” népszavazás romjai alatt, holott az egészet az SZDSZ találta ki, és hajtotta végre, Gyurcsány „csak” az MSZP szükséges szavazatait hozta (hála az őszödi beszédnek).
  • A világválság közepén Gyurcsány lemondott, mert tudta, hogy a megszorító intézkedéseket a nép tőle, a nagyon utált miniszterelnökről nem fogja elfogadni.
  • 2011-ben sokak javaslatára kilépett az MSZP-ből, így a továbbiakban nem jelentett terhet nekik, és alapított egy új pártot tiszta lappal a semmiből, amely az européer szociáldemokráciát favorizálja, és mindenki úgy lépett be oda, hogy számolnia kellett Gyurcsány negatív megítélésével, azaz senki nem mondhatja, hogy váratlanul érte a dolog.
  • A politikának az a baja, hogy már rég nem az unatkozó gazdagok és arisztokraták hobbija (kivéve Gyurcsányt és egy ideje már Orbánt is), hanem szakma, amelyből a politikusok élnek. Így aztán egy leváltás, hátrébb sorolás, bércsökkentés ugyanolyan érzékenyen érinti az illetőt, mintha egy vállalatnál dolgozna, nem csoda, hogy ilyenkor páran begorombulnak, és a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt azt követelik, hogy vagy kapják vissza a pozíciójukat meg a pénzüket, vagy mondjon le a pártelnök.
  • *Az axióma különféle okok miatt megkérdőjelezhetetlen alaptény, alapigazság, amelyet bizonyítani nem szükséges, és amelyben kételkedni tilos.

Nem árt, ha az ember átgondolja a dolgokat, mielőtt döntene.

Kereszt

Falusi Tamas
-
0
Kereszt

„Bár Orbánék hatvanpusztai birtoka mellett a Citadella átépítését is tervező Art1st Design Stúdió megkereste a Gellért-hegyi Szabadság-szobor alkotójának, Kisfaludi Strobl Zsigmondnak a jogörököseit a szobor átalakítása miatt, ők egyértelműen azt jelezték, hogy nem járulnak hozzá a szobor talapzatának átalakításához. Ennek ellenére felkerül egy kereszt a talapzatra – írja a Hvg.hu, amely egy látványterv birtokában érdeklődött a Várkapitányságnál a szobor átalakításáról, választ azonban nem kaptak, ellenben a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalára felkerültek a részletek.”

A szobrot a budapestieknek nem kell bemutatni. Olyan magasra és a városhoz olyan közel építették (gyakorlatilag a közepére), hogy még véletlenül se lehessen nem észrevenni. A megbízást hosszas tanakodás, Kisfaludi Strobl gondos lekáderezése, valamint Vorosilov tábornok engedélyének beszerzése után az Ideiglenes Nemzeti Kormány honvédelmi tárcája adta közvetlenül a szobrásznak, aki előzetesen közölte, hogy pályázaton nem indul, de a személyes felkérést elfogadja. A szobor eredetileg felszabadulási emlékműnek készült az elesett szovjet katonák emlékére, helyét maga Vorosilov tábornok jelölte ki, a szobrász mellett konzulensként működött közre Alexander Geraszimov, valamint a helyszín kialakítását tervező Borisz Jofan, a sztálinista építészet jeles képviselője, akik – ha „kellett” – több alkalommal módosítottak Strobl elképzelésein. Így az alkotás már minden feltételnek megfelelt.

Az eredeti műalkotás szobrai Kelet felé néznek. A főalak egy pálmaágat emel diadalmasan a magasba, és miután a pálmaág az ókor óta a győzelem jelképe, Magyarország pedig akkor éppen vesztett, a szoborcsoport nyilván nem nekünk készült. Ezt a tényt a felirat is igazolja: „A FELSZABADÍTÓ SZOVJET HŐSÖK EMLÉKÉRE; A HÁLÁS MAGYAR NÉP”. A főalak hat méter magas. Alatta áll maga a szovjet hős, azaz egy katona zászlóval és gépfegyverrel, aki egyáltalán nem sugall agresszivitást, teljesen olyan, mintha a felszabadításunk sétagalopp lett volna. A mellékalakok közül az egyik a sárkányölő, aki nyilván a fasizmus elleni harcot jelképezi, a másik a fáklyavivő, aki nagy valószínűséggel a kommunizmus lángját és világosságát hozza el nekünk. Ha akarjuk, ha nem.

1956-ban egy felkelő csoport a Sztálin-szoborhoz hasonlóan az akkor még Felszabadulási emlékmű két alakját meg akarta semmisíteni. Elsőként a szovjet katona szobrát sikerült ledönteniük a talapzatáról, de a legfelső nőalak ledöntéséről a műegyetemi hallgatóiból álló rendfenntartó forradalmi zászlóalj vezetőjének, Marián István alezredesnek sikerült őket lebeszélnie.

A rendszerváltás után a szoborcsoport eszmei átfogalmazását a Fővárosi Önkormányzat Városképvédelmi Bizottsága, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete hagyta jóvá. A talapzatáról eltávolították a Szovjet Vörös Hadsereg iránti hálát kifejező feliratot, a jelképeket, valamint a mellékalakok katonáit. Az új  szöveg a talapzaton: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért”, és a szobrot azóta már Szabadság szoborként emlegetjük.

A hányatott sorsú mű a jelen változtatással újabb „átfogalmazáshoz” érkezett. Egy keresztet fognak ráapplikálni, mégpedig a mostani kurzus fő csapásirányának megfelelően, ugyanis valószínűleg rájöttek, hogy a Jóistennek ez a szoborcsoport ma még nem hálás, hiszen a Jóisten nem áldozta életét hazánk függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért, azaz a szövegből pont ő kimaradt (Te jó Isten! Jézus, Mária!). Ezért külön, a szövegtől függetlenül, pluszként kell neki a hálát kimutatnunk, fennmaradásunkért, boldogulásunkért, de elsősorban természetesen az országnak ajándékozott hősért, Orbán Viktorért, aki a sok jót biztosítja nemzetünknek, mintegy másfél évtizede már. A sok jót most inkább nem sorolnám, nehogy e fennkölt pillanatban elröhögje magát valaki.

A fenti tényből következően, aki eddig úgy gondolta, hogy Magyarország szekularizált állam, az szálljon magába, gyakoroljon önkritikát, de főként vegye tudomásul, hogy ez nem így van. Derék vezetőink ugyanis nem csak úgy, saját elhatározás alapján, hanem folyton misére járva, azaz a Jóisten nevében, vele mintegy egyeztetve hagynak mindenkit magára. Vagy az árokparton, ha úgy jobban tetszene. Az állam immár nem felelős semmiért, a hajléktalanok a sorsukat maguknak köszönhető bűnözők, az elesetteket, betegeket segítsék a rokonaik, az államnak más dolga van, a kórházak gazdálkodjanak jobban, ha klimatizált helyiségekben akarnak az orvosaik operálni, a tanítók, tanárok örüljenek, hogy annyit kapnak, amennyit, különben is a tanári fizetés emelése – mint azt Orbánéktól tudjuk – Brüsszel dolga, nem a miénk, és ha ők nem adnak rá pénzt, náluk tessék reklamálni!

Ha a Fiú nem ezt prédikálta volna, az az ő baja. A magyar kormány a Jóistennek (Atya) felelős, és nem neki. Lásd a magyar családi hierarchiát. Egyébként a ma még rendelkezésre álló pénz döntő része a megfelelően kiválasztott csoport tagjainak adatik (klérus inkluzíve), akik egytől-egyig istenfélő emberek, és ugyan a tetteik alapján nagy valószínűséggel Pokolra fognak jutni, de addig legalább itt a Földön jól kiélik magukat. Pont olyan felelőtlenséggel, mintha szerintük nem is létezne Pokol.

Ám még mindig van remény. A kereszt felszerelése a lopott holmira többek elvárása szerint majd kiengeszteli az Urat, és ha mégis lenne túlvilági büntetés, akkor az ezzel majd megúszható. Várhatjuk tehát a keresztek ilyetén módon való szaporodását, véleményem szerint különösen a nullás kilométerkövön mutat majd jól Jézus szimbóluma, de sine ira et studio szemlélve a dolgot megállapíthatjuk, hogy az emberek megszokják majd ezt is. Ahogy eddig mindent sikerült megszokniuk.

Rossznyelvek szerint ugyan eme nagy vallásos érzületet mutató kormányzás a szavazatok miatt kell, hogy a vallásosok sose szavazzanak másra, ám mi ne is törődjünk a károgással, inkább csatlakozzunk a hozsannázókhoz, hogy egy komcsi műalkotás immár Isten dicsőségét hirdeti. A központi alak a vallás diadalát, a fáklyavivő a hitetlenek megvilágosodását, a sárkányölő pedig Orbán győzelmét példázza Brüsszel és a hazai ellenzék felett. A fenti jókat mintegy keretbe foglalja a nagy kereszt, amely így kijelöli Magyarország útját. Azon haladhat előre a dicső jövő felé.

In aeternum, amen.

Sértődés

Falusi Tamas
-
0
Sértődés

„A Vatikánt elszomorították a párizsi olimpia megnyitójának egyes jelenetei – áll az Apostoli Szentszék francia nyelven kiadott közleményében. – A Szentszék csak csatlakozni tud azokhoz a véleményekhez, amelyek az elmúlt napokban elhangzottak, hogy sajnálkozásukat fejezzék ki a számos keresztény és más vallás híveit ért sértés kapcsán.”

Na. Szóval sértés. Ha megvizsgáljuk a sértéseket, azok egyértelmű jellemzője, hogy a sértő személy a sértett személyt indokolatlanul rossz színben tünteti fel a többiek előtt, ezzel a sértett tekintélye csorbul, és a társaságban elfoglalt pozíciója alacsonyabb lesz, mint a sértés előtt. Lehet persze a sértés olyan is, hogy a sértő nem a sértettet, hanem egy vagy több, a sértett által tisztelt, nagyra tartott szeményt degradál le, illet negatív jelzőkkel, vagy helyez a sértett által negatívnak tartott kontextusba, ezzel csökkentve a sértett bizalmát a tisztelt személyben, ami a sértettnek rosszul esik, hiszen azt cáfolja, amiben eddig ő hitt, azaz a hitét kérdőjelezi meg. Ez sokakat nagyon fel tud idegesíteni.

A sértés a legtöbbször hazugság. Ha Karikó Katalinnak azt mondja valaki, hogy „Te hülye vagy”, az egyrészt sértés, másrészt hazugság (hogy szándékos hazugság vagy információhiány miatt következett be, az mindegy). Az érdekesség az, hogy bárki kapásból fel tud sorolni egy csomó embert, akiknél ez a kijelentés ugyan a felsoroltak érzelmeiket tekintve sértés, de így igaz. Ők meg vannak győződve róla, hogy nem hülyék, de ezt a többiek másképpp látják, ezért a sértő csak közölte a valót, egy rossz szót sem mondhatunk rá, legfeljebb az empatikus képességeit kérdőjelezhetjük meg. Pontosan ugyanígy van a mások által tisztelt személyekről állított dolgokkal is, van, ami igaz, van, ami nem, ezért ha valaki sértve érzi magát, az lehet jogos is, de ugyanúgy lehet jogtalan, hiszen ha igaz, akkor nincs alap a sértődésre, ha viszont hazugság, akkor van.

A vallások esetében más a helyzet. Hívői olyasvalamiben hisznek, ami nem bizonyítható se pro, se kontra, ezért minden, a hitüket érintő negatív megnyilatkozás jogosan sértheti a híveket, mivel általában fogalmunk sincsen, hogy az adott megnyilatkozás igaz, vagy nem igaz. Ugyanakkor persze minden hites ember vallástalanokra nézvést negatív megnyilatkozása pontosan ugyanúgy sértheti a vallástalanokat is, csak ezt le se… illetve az nem érdekel senkit. A fentiekből adódón vallásügyben semmi nem világos, semmi nem tiszta, azaz a sértésre is, meg a magsértődésre is rengeteg lehetőség áll rendelkezésre.

Leonardo „Utolsó vacsora” c. festménye érdekesen ábrázolja Jézust és körét. A vacsora egy jeruzsálemi ház emeleti termében lett megrendezve, amely a festményen hátrafelé hatalmas térnek látszik, és az ábrázolás azt sugallja, hogy a néző irányában is jó távolra nyúlik el. A királyok étkeztek így, egyenes asztal, a király középen, mellette a főbb méltóságok, szemben velük meg az udvar, ahogy a festmény szemlélőjéhez hasonlóan nézi a vacsorázó főnököt és sleppjét. Jézusék esetében az észszerűség azt diktálná, hogy ha csak magukban vannak, nem sorban helyezkednek el, hanem körülülik az asztalt, ne kelljen fölállva vagy kitekert pózban beszélgetni, ám a festmény nem ezt mutatja. Persze lehet, sőt ez a legvalószínűbb, Leonardo azért választotta ezt az elrendezést, hogy jól be tudja mutatni az összes résztvevőt, ami egy körbeült asztalnál nem lett volna lehetséges, ráadásul a neki a festményhez biztosított falfelület a milánói Santa Maria delle Grazie templom refektóriumában így lett a legjobban kihasználható.

A Vatikán által kifogásolt sértésre áttérve a párizsi megnyitón valóban volt egy hasonló videó, amelynek alakjai és beállításai Leonardo alkotására emlékeztettek. Halványan ugyan, de arra. A festmény és a videó közötti eltérés elsősorban az, hogy az alakok nem egy épületben, az asztalnál ülnek, hanem egy Szajna hídon állnak. Ennivaló nincs az asztalon, hiszen nincs is asztal. Az olimpiai rendező bizottmány hasonlóságtervező embere láthatóan nem állt feladata magaslatán (nem ismerte a festményt?), mert az alakok egy sorba rendezését ugyan betartotta, de a környezettel azonnal jelezte, ez nem Jeruzsálem, ott ugyanis nincs folyó – hacsak nem gúnynak szánta, hogy haha, nektek, vallásosoknak még egy nyomorult folyótok sincs a három világvallás fővárosában! Nekünk bezzeg van ám! Még ha koszos is. Ja, egyébként folyója Rómának is van, azaz a Vatikánnak nagy hülyeség lenne ezen megsértődnie.

Az ennivaló videóbeli hiányáról (= Jézus teste és vére) sajnos nem tudok mit mondani, az alakok jóltápláltak, biztosan vacsoráztak már, és valószínűsíthetően nem is utoljára, azaz őket másnap nem feszítik keresztre, mert ilyen ma már nincs. Hogy ennek a változásnak a felemlegetése akkora nagy sértés lenne vallásosok számára, akiknek például az autodafé a nagy vallásos korszakban mindennapos látvány volt, arról nem vagyok meggyőződve, hiszen esetünkben pont a Tízparancsolat V. parancsának betartása történik.

A videó központi alakja nem a Leonardo által elképzelt hosszúhajú, szakálltalan Jézus, hanem egy álló, kövér, tetovált nő, valamiféle csillagos fejdíszben, aki a kezével szívecskét formáz. Magyarán szeretetet hirdet a nézőknek. Ez valószínűleg azt fejezi ki, hogy a szeretet hirdetése nem privilégium, azaz bárki hirdetheti, még akár egy nő is, ha kövér, ha sovány, mindegy. Ebből adódón, ez csak akkor sértés egy vallásos számára, ha úgy gondolja, hogy a szeretetet csak férfi hirdetheti, senki más. Vakbuzgóbb vallásosok esetén csak sovány férfi, még vakbuzgóbbak esetén kizárólag a Messiás! Minden más blaszfémia.

A 12 apostol a videón legalább 16. Oka ismeretlen. Jézustól a néző szempontjából balra a harmadik egy fiatal lány két varkoccsal, őt nézve mintha a videó készítője arra utalna ezzel, Júdás közülünk bárki lehet, még ha a legártatlanabbnak nézne is ki. A videón sokféle alakot láthatunk, egyenként értékelni őket sok értelme nincs.

Az „apostolok” csoportját (ha már ragaszkodunk Leonardo festményéhez, és a számbeli eltérés minket nem zavar), néhány nő és néhány nőnek öltözött férfi színesíti. A Biblia szerint „…nők nem taníthatnak férfiakat és nem lehet szellemi hatalmuk fölöttük, mert Éva be lett csapva. Emiatt Isten a férfiaknak adta a tanítás elsődleges hatókörét. Isten elrendelte, hogy egyedül a férfiak szolgáljanak tanítói pozícióban a gyülekezetben. Ez nem azért van, mert feltétlenül jobb tanítók, vagy mert a nők alsóbbrendűek vagy kevésbé intelligensek lennének (ez nem így van). Egyszerűen Isten így alkotta meg az egyház működését.” Szóval, ha kérdezik, hogy miért így a vallásosok szerint, a válasz egyszerű. Csak. A nők ugyan nem alsóbbrendűek, de azok.

A fentiekből következőn nő nem lehet apostol, hiszen Éva nem állta meg a próbát. Ezt a kérdést már Leonardo is feszegette, aki ugyan nem nőnek öltözött, hanem nőnek látszó férfit festett a képre (lásd a festményen Jánost), de ez a videó hasonló témát feszeget, mégpedig azt, hogy de igenis, nő is lehet apostol, Nobel-díjas vagy olimpiai bajnok, és fennen hirdeti, mi ugyan nem teszünk különbséget ember és ember között, nem számít, hogy nő vagy férfi. Nekünk nincsenek elvárásaink, hogy így öltözzön, úgy viselkedjen, és azt tegye, ha egyébként a többieknek ezzel semmiféle kárt nem okoz. Mi ilyenek vagyunk, és ebben különbözünk tőletek.

A férfiak felsőbbrendűségét alapként kezelő egyháznak ez természetesen nem tetszik, de ezt nyíltan nem mondhatja ki (azon már túl vagyunk, hálaisten… illetve hála a szekularizációnak), ezért inkább megsértődik. Okként a szokásos szöveget nyomatja, az LMBTQ+ szakrális témába keverése, de hogy az miért sértő a vallásosokat illetően, továbbra is kérdés.

Úgy gondolom, a sértődés konkrét okát most már nagyon ideje lenne közölnie velünk. Érvekkel és levezetéssel, ha kérhetem.

A csapatkapitány

Falusi Tamas
-
0
A csapatkapitány

Ronaldo kismiska hozzá képest. Ő nem csak a csapat kapitánya, hanem vezetőedző, egyedüli góllövő és klubelnök. Az történik a pályán, amit ő akar. Számolatlanul rúgja a gólokat, miközben a többiek hozsannáznak (nézők, tartalékok inkluzíve), aztán, mikor már az ellenfél is megérkezett, abbahagyja az üres kapus góllövést, és közli, hogy ilyen gyalázatos, szuverenitásunkba gázoló feltételek esetén, például, hogy az ellenfél is rúghat gólt, a mi különösen szuverén csapatunk nem játszik.

Az a minimum, hogy kapunk öt gól előnyt, és az ellenfél játékosainak az egész meccs alatt az egyik szögletzászló tizenöt méteres körzetében kell tartózkodniuk. Pályán kívül vagy pályán belül, mindegy nekünk, a tizenöt méter a lényeges. Mivel a mi nagyon szuverén csapatunk kapitánya rendkívül nagyvonalú, azt, hogy melyik szögletzászló legyen a tartózkodási hely középpontja, az ellenfél tetszőlegesen választhatja meg. A bíró is mi leszünk, illetve hát természetesen ő, a csapatkapitány, ami felfokozott szuverénségünkből következik. Ez a csapat érdeke, melyet mindenkivel szemben meg kell védeni.

Team first. Make Turul FC Great Again.

Rendkívül meglepő, és a többi csapat elképesztő rosszindulatát mutatja, hogy a mi szuverén feltételeinket egyetlen, szintén szövetség tag ellenfél sem fogadja el (szúrja a szemüket a határozott békepártiságunk), viszont a csapatkapitányunk mindhez ragaszkodik, mivel ez nekünk jár. Nem azért lettünk tagja a szövetségnek, és neveztünk be a bajnokságra, mondta még a kocsmában meccs előtt, hogy ne a szuverén megoldást válasszuk, azaz (horribile dictu!) a többség közösen megállapított szabályai szerint játsszunk, hanem azért, hogy a saját szuverén szabályaink szerint, ahol például az öt gól fór nekünk a minimum. De a migránssimogató nyugati banda ezt nem érti, így a legócskább zsarolásra is képes nemzetközi sportszövetség minden meccset 0 : 3-mal az ellenfelek javára könyvelt el. A csapat jelenleg a tökutolsó helyen szuverénkedik, már senki sem akar velünk játszani, ezért aztán derék, félelmet, feladást, nem ismerő, és ellentmondást nem tűrő csapatkapitányunk szervezett egy külön kis csoportot hasonló patriótákból, mint mi vagyunk. Kár, hogy a bajnokságra ennek semmilyen hatása nincs, legföljebb együtt dekázgathatunk a folyosón, ha unjuk már a parlamenti leszavazásokat. Érdekes, hogy derék csapatkapitányunk, aki állandóan azzal érvel, hogy amit ő mond, az az emberek akarata, milyen nehezen fogadja el, hogy a nemzetközi szavazás, amelyben alulmarad, az is az emberek akarata, csak nem 10 millió, hanem 400 millió emberé. A rendszer specialitása még a vétó, mikor 3 millió FIDESZ szavazó blokkol egy 400 milliós szövetséget.

Az ellenfél nélküli, magunknak rendezett meccseinkre sajnos a nagy sport TV-k nézői nem kíváncsiak, csak a hazai szurkológárda üvöltözi magát rekedtre, mikor kifutunk a pályára. A mezek sajnos kopottak, a pálya borzalmas állapotban, a kapukat tűzifának adta el a csapatkapitány egyik rokona, négy letűzött bot van helyette, a fű már csak itt-ott sárgállik a göröngyök között, a hajdani orvosi szobában a lehullott vakolat lett az úr. A kitört ablakú öltözőkben süvítő szél dalát az elszánt drukkersereg „Viktor! Viktor!” kiáltásai sem tudják elnyomni rendesen.

Egyetlen dolog van, ami még működik: a központi hangosbeszélő. A jól fizetett kezelők nagyon tudják, mit kell mondani, a rendszer nem csak a meccsek alatt üzemel, a hozsanna mindennap bevált, és érkezik is érte a jutalom.

A lelátó rozoga székein nem ülnek hanem állnak a drukkerek, hogy jól lássanak. Persze nem látnak jól így sem, főleg a zászlólengetés miatt. Mikor a csapatkapitány gólt lő, az egyenruhás tömeg fölmorajlik. A szurkolói egyenruhaként használt, minden boltban kapható, nemzetiszínű fölsők számozása egységesen „0”, ugyanúgy, mint a játékosoké, egyedül a csapatkapitányé „aki a szuverénül egycsapatos mérkőzéseken, ahol csak mi voltunk jelen, simán hozta a harminckettes gólátlagot. A többiek a labda hozzá passzolásában jeleskedtek, az ebben kiemelkedők az öltözőben kaptak a csapatkapitánytól egy Sport szeletet, melyet a magának meghatározott és minden gól után azonnal átutalt gólprémiumból vett. Az általa lőtt gólok utáni középkezdést a hiányzó ellenfél helyett a pályagondnok szokta elvégezni.

A sok teendő mellett létezett valami, amelyre egyáltalán nem jutott idő: az maga a csapat. A csapatkapitány igazából sosem ezt a lehangoló közeli jelent, hanem mindig a csillagos távolt fürkészte. Furtonfurt a világbajnoki döntőn járt az esze, ahol nincs ellenfél csak hazai szurkolók meg dicsőség doszt, de hamar kiderült, hogy ha Nyugaton akar győzni, akkor van ugyan pénz, de van ellenfél is, viszont ha Keleten, akkor hagyják ökörködni, mert az a keletieket nem zavarja (van ott is víziós ember rengeteg), viszont pénzt, azt nem adnak nekünk. Egy vasat se. Legföntebb hitelt magas kamatra és rövid futamidővel. Ez a kettősség tette meghasonlottá a kapitányt, már a maradék eszét sem tudta használni rendesen, és innentől kezdve csak a jövővel foglalkozott, ahol mindig ő győz egyedül. Álomvilágban élek, írta Troppauer Hümér. A hazai szuverén patrióták sok misét mondattak érte, de az sem segített egy fikarcnyit sem. A nemzeti csapat így magára hagyva menthetetlenül csúszott lefele, és minden paraméterben a legrosszabbat produkálta.

A kontraszelekció megbízhatóan működött, az államapparátusban mindenki úgy csinált, mintha dolgozna, egymás után születtek az érthetetlen, fölösleges, mindent központilag szabályozni akaró rendeletek és előírások a „valamit produkálni kellett, hogy lássák, hogy dolgozunk” elvet követve. A produktum minden döntést a központhoz rendelt ugyan, de megfelelő szinttől fölfelé minden eltérésre felmentést adott, azaz a tűzhöz közel ülők azt csinálhattak, amit akartak, nem korlátozta őket semmiben. A sajtó, és egy ideje már mindkét oldal sajtója csak arról cikkezett, ki szólt be kinek, a lényeges dolgokról senki nem írt és nem beszélt, a szellemi leépülést okozó fertőzés csontig hatolt, mint a jeges szél. És mindez egy ember érdeme: a csapatkapitányé.

Jó, persze, előtte a mai, illetve a ma már alig létező ellenzéket el kellett pusztítani, nullává kellett tenni, le kellett söpörni úgy a placcról, hogy soha az életben ne bírjon visszakapaszkodni, de ezt a feladatot szívesen vállalta az értelmiség, és egyenesen megmondta a népnek, bele a szemibe, hogy Orbán rossz, nagyon rossz, rettenetesen rossz, de az ellenzék még rosszabb lenne. Például még autokratikusabb rendszert vezetne be fekete autókban furikázó bőrkabátosokkal, akik mindenkit elvinnének, aki csak egy rossz szót szól D-ről vagy Gy-ről, még kevesebb pénzt fordítana az oktatásra és az egészségügyre, még jobban összeveszne a Nyugattal, a még megmaradt független lapokból is pártlapokat csinálna, az összes bíróságnak személyesen diktálná az ítéleteket, még több nyugdíjast és szegényt hagyna az út mentén, és az összes általunk adóként befizetett pénzt ellopná, nem csak egy részét, mint Orbánék, hogy a rezsinövelésről meg fiaink vágóhídra küldéséről ne is beszéljünk. Az, hogy a közzétett, bárki által olvasható programjaikban ezeknek pont az ellenkezőjét írják, ne tévesszen meg senkit, mert hazudnak. Bolgár úr a Népszavában hetente írja, hogy miket.

A nép persze megörült, hogy most már mindent tud, és logikus módon a kisebbik rosszat választotta. A választásból adódón a csapatkapitány négyszer kapott kétharmadot. Ha valaki körbenéz kies hazánkban, láthatja, hogy mi is az a kisebbik rossz.

Végül is jól jártunk a csapatkapitánnyal, nem? Hiszen a kisebbik rossz mégse a nagy. Igaz?

Az emberi okosságról

Falusi Tamas
-
0
Az emberi okosságról

Van abban valami bugyuta báj, mikor a magyar hivatalnokok tiltakoznak szegény algériai kisasszony olimpiai indulása ellen, hiszen a magyar Alaptörvény szerint Imane Khelif ökölvívó annyira nő, hogy annál jobban nem is lehet.

Magyarországon kizárólag 100 %-os nők vannak, valamint 100 %-os férfiak, de mediis hominibus, qui non sunt, nulla questio fiat! A magyar törvények nagy királyunk, a tudós Könyves Kálmán útmutatását követik, mikor nem engedik meg a dolgok összekavarását mindenféle bonyolult izék létezésének feltételezésével, például a Férfi és a Nő közötti tartományban leledző köztes személyekről, mert ilyenek nálunk nincsenek. Törvényileg nincsenek. Egy darab se.

A halódó Nyugat persze más. Ott aztán akad mindenféle zűrös dolog, náluk a woke uralkodik, meg a pc, LMBTQ+ bandák randalíroznak, sorra operálják át a gyermekeket a másik nemre, majd meleggé nevelik őket, hogy az egyensúly helyreálljon, így aztán a nyugati országok teljes keresztény/keresztyén lakossága végső menedékként várhatóan hamar ideköltözik. Jobb, ha már most felkészülünk a fogadásukra.

Na de mi hálaisten nem vagyunk ám Nyugat! Nálunk születéskor a gyermek nemének megállapítása ránézéssel történik, így bőven elég hozzá IQ 85. A papíron lévő két rubrika valamelyikébe kell ikszet tenni, és kész. Köztes rubrika nincs. A tudomány ugyan pedzegeti, hogy az ember nem faék, hanem bonyolultabb és változatosabb annál, agyilag, hormonálisan meg mindenféle más paraméter tekintetében is, de azt a bonyolultságot hazai regnálóink úgysem értenék, ezért jobb, ha mind faékek vagyunk, hogy a miniszterelnök urat ne zavarjuk meg túlságosan. Különben is, ahogy maga mondotta volt (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, gazdasági évnyitó), „az adatokon, táblázatokon alapuló hókuszpókusz mellett szükség van a tudományos nézetek felett álló józan paraszti ész alapjain nyugvó tételekre.” Mivel pedig ez a mi Férfi-Nő tételünk a józan paraszti ész alapjain nyugszik, következésképpen felette áll a tudományos nézeteknek, azaz a hókuszpókuszoknak. Bizony. Ha pedig egy akármilyen ügyben esetleg mégsem állna a józan paraszti ész a tudomány felett, Semjén majd benyújt egy salátatörvényt, azt másnap a Parlament megszavazza, és a kívánt sorrend máris helyreállt.

A józan paraszti ész előnye, hogy mindenkinek születésétől fogva van, mégpedig anélkül, hogy sokáig kellett volna tanulnia, megérteni, sőt átlátni a dolgokat. A józan paraszti ész igazít el minket a mindennapokban, például ő állapíttatja meg velünk a zsiráf ketrece előtt, hogy ilyen állat pedig nincs. Nem véletlenül vigyázunk rá, nehogy száguldása közben bármi kiugrassa az elődeink által kimélyített kerékvágásból, akik szintén józan parasztként élték életük.

A hivatalosan muszlim vallású országokban még nálunk is szigorúbb a helyzet. Szinte elképzelhetetlen, hogy a két nem keveredjen, vagy pláne átjárás legyen egyikből a másikba, és ha ott nőként regisztráltak valakit, akkor az nő, még ha a Sejtán végkimerülésig ármánykodna is. A muszlim országok hasonlítanak biblikus-orbánista hazánkra, csak a helyes és helytelen dolgokban eligazító szöveggyűjteményt Alaptörvény helyett ott Koránnak nevezik. További különbség, hogy a Koránt nem jelenleg regnálók írták, viszont az Alaptörvényt igen. A nép felhatalmazásával természetesen, merthogy itten demokrácia van.

Az adott eset tényeit vizsgálva a következők állapíthatók meg:

  • március 26. Az algériai Imane Khelifet néhány órával az Újdelhiben zajló női világbajnokság döntője előtt(!) a Nemzetközi Bokszszövetség (IBA) diszkvalifikálta, mivel „nem teljesítette a jogosultsági feltételeket”. Hogy azok micsodák, azt nem tudni. Személyiségi jogokra hivatkozva azóta sem.
  • A kizárási döntést egy személyben hozta meg George Jerolimposz, az IBA főtitkára, ezt „ratifikálta” utólag a testület. A késői kizárást Jerolimposz azzal magyarázta, hogy a teszteredmények csak 7 nap alatt lettek meg. Az egy évvel azelőtti isztambuli világbajnokságról pedig azért nem zárták ki a bokszolókat – mondta a főtitkár – mert akkor csak a verseny vége után kapták meg a teszteredményeket.
  • A NOB a boksz sportági szövetségének, az IBA-nak a nemzetközi sportszövetségként való elismerését 2019-ben felfüggesztette, 2023-ban pedig megvonta. A döntéskor az IBA átláthatatlan gazdálkodására, súlyos vezetési válságára, a bíráskodással kapcsolatos problémákra és etikai hiányosságokra hivatkoztak. Ezt a döntést idén áprilisban a Nemzetközi Sportdöntőbíróság is helybenhagyta.
  • Ezért az ökölvívást a tokiói és a párizsi olimpián közvetlenül a NOB, pontosabban egy a NOB keretein belül létrehozott ad hoc bizottság szervezte. A nemzetközi sajtó július 29-én ismertette a NOB állásfoglalását, miszerint Imane Helif és Lin Yu-ting elindulhat az idei olimpián a nők között, mert megfelelnek az indulási feltételeknek, köztük az egészségügyi szabályoknak is.
  • A fentebb emlegetett jogosultsági feltételek, indulási feltételek meg egészségügyi szabályok mibenlétét illetőleg a Lakmusz végzett vizsgálatot. Kiderítette, hogy nemi hovatartozást igazoló vizsgálat nincsen, így aztán az olimpia előtt nem végeztek ilyen tesztet Imane Helifen, azon túlmenően, hogy meggyőződtek róla, az algériai hatóságok nőként tartják nyilván.

Ezek után az emberben felmerül a kern andrási kérdés: itt mindenki hülye? Vagy csak minket néznek hülyének?

A női boksz 2012 óta szerepel olimpián, azaz 12 éve már, hogy a NOB nem tartja szükségesnek a ringbe lépés előtti nemi identitás vizsgálatot. És mi van a többi sportággal? Ott sincs ilyen?

Az IBÁ-nak, ha már elvégeztette a vizsgálatokat, minimum közölni kéne, hogy mire irányulnak ezek, és ha már létezik ilyen vizsgálat, időben kellett volna elvégeztetni. Olyan nincs, hogy csak a verseny után, mikor már mindenki hazament, akkor kapják meg az eredményeket, olyan meg pláne nincs, hogy az egyik döntőst, miután odáig eljutott, kizárják. És ha már az isztambuli VB-n utólag ugyan, de kiderült a vizsgálat pozitív eredménye, akkor miért nem lettek következményei is? És ha már 2022-ben ez történt, nem gondoltak arra, hogy 2023-ban is pontosan ugyanez lesz a két gyanúba került sportolónál?

Az IBA „vizsgálatok” teljesen érthetetlen késedelme, na meg a főtitkár egyszemélyes döntése rendkívül gyanússá teszi a kizárást. Pláne gyanús, hogy nem is mondják meg, mit vizsgálnak.

Az IBA ma már hivatalosan nem létezik, a szakmai részeket tehát a NOB-nak át kellett volna vennie. Ha nem vette át, az OVB-t idézve több mint bűn. Hiba.

Ha a két ökölvívó esetében már felmerült a gyanú, sőt nemcsak gyanú, hanem valamilyen rejtélyes mérési eredmény is igazolta, a NOB-nak nem kellett volna erre felfigyelnie? Már két éve tart az ügy. Ugyanazokkal. A kérdést a szükséges és hitelesített eredményeket biztosító laborvizsgálatok elvégeztetésével, már régen és egyértelműen el kellett volna dönteni, és az ügyet le kellett volna zárni. Egyrészt szakmai alapon, másrészt hónapokkal az olimpia megnyitója előtt.

Mivel ilyen nem történt, fölmerül a kérdés: ha Mike Tyson szerez egy, az Egyesült Államok által kiállított papírt, hogy őt nőként tartják nyilván, indulhatna a nők között?

Végkövetkeztetés: az IBA kizárása a sportszövetségek közül az ottani szabályokat és vizsgálatokat, mint az olimpián való indulás feltételeit is eltörölte, a NOB-nak meg ezek szerint nincs ilyen szabálya, de ezzel az égadta világon senki sem törődött a NOB-nál. Az indulhat tehát, aki arra jár. Kösz.

Összefoglalásként megállapítható, hogy Kern kérdése jogos. Mindenki elbarmolta a rá tartozó dolgokat. Tényleg csak ennyi eszünk van, emberek?

Energetika

Falusi Tamas
-
0
Energetika

Az energetika pont olyan, mint a foci, a divat, a főzés, a lakberendezés, na meg még tengernyi más, melyekhez mindenki ért. Illetve mégsem. Nem teljesen. Igaz ugyan, hogy a modern, XXI. századi, információáradatban fuldokló ember sokszor és sokfelől hall harangozni valamit, de általában túl távoli neki a templom, így aztán sosem derült ki pontosan, a török jön, az árvíz, vagy a mise. Pedig azt jó lenne tudni a helyes cselekvés érdekében – mondaná az ember. De az emberek szerint ez mindegy. Az embereket nem érdekli annyira. Illetve semennyire.

Fenti okból általában úgy áll a helyzet, hogy amit az átlagember már tud, vagy amiben hisz, azt elfogadja, amiben nem hisz, azt „biztos hazugság” minősítéssel elveti, ugyanígy elveti, ha olyan mondja, akiben/akinek nem hisz, mert sokkal fontosabb neki a „ki mondja”, mint a „mit mond”. Nem jár utána, mi igaz, mi nem, mert nem az ő dolga. Érdekesség, hogy akiknek elvileg az lenne a dolguk, azok sem, így aztán például

Magyar Péterről pontosan tudjuk, hogy ő Pallasz Athéné hazai változata, aki teljes fegyverzetben és még csodának is túl rövid kipattanási idővel érkezett, de hogy esetünkben kicsoda a magyar Zeusz, az továbbra is a nagy rejtélyek egyike.

Megjegyzendő, hogy Magyarnak az istennővel ellentétes neme nem véletlen, női Messiással nálunk ezt nem lehetett volna megcsinálni.

A köznép ilyetén viselkedése miatt célszerű minden lehetséges helyen elmagyarázni a dolgokat, hogy a lehető legtöbben értsék, és ennek megfelelően tudjanak választani a jó meg a kevésbé jó megoldások közül, nem is beszélve a rossz megoldások elvetéséről. Így nem hinniük kell, hanem ismeretanyaguk alapján tudnak logikusan dönteni. Ha pedig egyre több ilyen eset van, még az is előfordulhat, hogy ráébrednek arra, a legjobb döntés az, amit a szükséges információk birtokában elfogultság és harag nélkül saját maga hoz meg egy adott kérdés esetében, sőt talán arra is rájön, hogy a populista néphülyítők hosszas regnálása nélkül sokkal többre vittük volna, mint velük. Ehhez persze értő körbenézés szükségeltetik.

Mint az közismert, az energetikában a fogyasztók három energiafajtát igényelnek: üzemanyagot a közlekedés belsőégésű motorjai valamint gázturbinái számára, hőt a fűtéshez és elektromos áramot az összes többihez, néha még fűteni, sőt autózáshoz is. Ezek közül az elektromos áram a legkellemetlenebb energiafajta, mert azt csak nagyon drágán és bonyolult berendezésekkel lehet tárolni, ezért minden ország esetében biztosítani kell, hogy mindig pont annyi áram álljon rendelkezésre hazai termelésből és importból, amennyit az ország éppen fogyaszt. Ebből következően, ha túltermelés van (a megújulók, mint pl. a napelem nem kapcsolhatók ki meg be, ha süt a nap, működnek, ha akarjuk, ha nem) valamelyik erőművet vissza kell fogni, ha meg hiány (pl. téli estén, mikor a napelemek termelése nulla, az igény meg nagy), valamelyik erőművet fel kell terhelni, illetve ha nincs már fölös kapacitás, növelni kell az importot. Az import drága, a fosszilis (szén, olaj, gáz) tüzelőanyaggal működő erőművek sok széndioxidot bocsátanak ki, és az áramtermelésük szintén nem olcsó, a megújulók pedig, mint azt már feljebb írtam, nem vezérelhetők.

A jövő hidrogén alapú energetikájában a felesleges árammal vizet bontva hidrogént állítunk majd elő, amely tartályokban hosszú időn át is tárolható, és áramhiány esetén áramtermelésre felhasználható, de attól még sajnos elég messze vagyunk, és addig is ki kell húzni valahogy.

Az átmeneti időszak legjobb megoldásának az atomerőmű látszik, annak ugyanis nincs széndioxid kibocsátása és akkor termel áramot, amikor akarjuk (nem olyan, mint a kutya vacsorája). Ez jól látható az alábbi, 2023-as magyar áramtermelési energiamixből is, amely szerint a közel fél évszázada megbízhatóan üzemelő Paks I. még mindig a legtöbb áramot biztosítja Magyarországnak, hiába négyszer akkora a napelemek névleges teljesítménye, mint Paks I. 4 blokkjáé összesen. Az áramtermelés

  • atomenergiából 45,6 %,
  • földgáztüzelésből 20,5 %,
  • napelemek által termelt 18,7 %,
  • széntüzelésből   7,2 %,
  • biomassza és biogáz tüzelésből   5,5 %,
  • szélturbinák által termelt   1,8 %,
  • egyéb   0,7 %.

Magyarország az áramtermelést illetően jelenleg rosszul áll. Az import aránya igen magas (2023-ban 24,1 %), ráadásul az országba sorra települnek be az energiaigényes (főleg akkumulátor-) gyárak, amelyeket el kell látni energiával, és az ország napelem kapacitása is nő, azaz egyre nagyobb a hektikus áramtermelés, amelyet gyorsan indítható, valamint gyorsan fel- és leterhelhető gáztüzelésű erőművekkel lehet kikompenzálni. Paks II. egyelőre csúszik, üzembe helyezése 2033–34-ben várható, így azonnal kell lépni gázerőmű építés ügyben. A tervezett összteljesítmény 1500 MW (orosz földgázra). Nem hanyagolható el eközben Paks I. blokkjainak élettartam meghosszabbítása, ahogy Paks II. folyamatos építése sem. Ezekből jól látható, hogy a kényszerhelyzet miatt milyen viszonyban kell lennünk az orosz elnökkel.

Sok ok vezetett idáig, amíg ez a kellemetlen helyzet kialakult, a japán mérnököktől kezdve Merkelen keresztül Putyinig, de hogy a diktátori, azaz a kétharmad révén gyakorlatilag teljhatalommal bíró regnálóknak, illetve bocs, A Regnálónak 14 év állt rendelkezésére a megfelelő intézkedések megtételéhez (Paks II. előkészítését már a második Gyurcsány kormány elkezdte), és mégis ide jutottunk, az egyértelműen az Orbán kormányok bűne.

A gondot fokozza, hogy a lakosság, főleg a környezetvédők hatásos, félelemre apelláló működése révén (lásd még: háborúpártizós propaganda, az is a félelemre épít) erősen ódzkodik a nukleáris jellegű létesítményektől. A helyzet azért furcsa, mert jelenleg az atomerőműnél hatékonyabb széndioxid kibocsátás mentes, időjárástól függetlenül folyamatosan működő, áramtermelő technológiánk nincs, azaz a környezetvédőknek inkább szorgalmazni kellene az atomerőművek építését. Az emberiség első számú ellensége jelenleg a széndioxid kibocsátás okozta klímaváltozás, nem pedig az atomerőmű.

Az atomerőmű veszélyességét illetően:

  • A világon jelenleg 400 fölötti számú nukleáris létesítmény működik. Ezek veszélyessége a tapasztalatok szerint például a gépkocsihoz képest gyakorlatilag nulla (a közlekedési balesetben meghaltak száma kb. 1,5 millió fő / év), ennek ellenére a gépkocsi népszerű és divatos valami, csillogó kiállítások, sok autós újság, reklámok garmadája, a harc nem a gyilkos eszköz ellen folyik, hanem a hajtást biztosító belsőégésű motorok ellen, azaz ha a hajtás elektromos, már nincs is vele semmi baj. Nem úgy az atomerőművel!
  • A 2011. március 11-én, helyi idő szerint 14 óra 46 perckor bekövetkezett, 22 000 ember halát vagy eltűnését okozó fukusimai földrengés és az azt követő szökőár ellehetetlenítette a helyi erőmű hűtését, és bekövetkezett a Csernobil óta legnagyobb nukleáris baleset. Az eseményt követő második napon az erőműben darubaleset történt, melynek következtében egy munkás meghalt, négy megsérült. A nukleáris baleset okozta egyéb sérülésről vagy halálról nincsen információ, de Fukusima hallatán az emberek nagy többsége a 22 000 : 1 haláleset arány ellenére mégsem a cunamira, hanem a reaktorok leolvadására gondol.

A fentiek természetesen nem azt jelentik, hogy az atomerőmű tervezésénél nem a legeslegnagyobb gondossággal kell eljárni. Mivel a fukusimai baleset miatt tovább szigorodtak az nemzetközi előírások, a jövő atomerőművei még biztonságosabbak lesznek (Paks II. csúszása főleg annak köszönhető, hogy a Roszatom tervezőinek rendkívül nehezen és csak hosszú idő alatt sikerült egy olyan, immár az összes új követelménynek is megfelelő engedélyezési dokumentációt összehoznia, amelyet a magyar hatóságok el tudtak fogadni).

A paksi blokkok ma már a klímaváltozás miatt közvetlen hűtésük révén a Duna élővilágára veszélyesek. Kevés a Duna vízhozama, és a víz már eleve meleg. Különösen így lesz ez, mikor már Paks II. is üzembe lép. A megoldás mérnökileg egyszerű, az erőműből távozó hűtővizet olcsó, úgynevezett nedves hűtőtornyokkal részáramban annyira kell lehűteni, hogy a 30 °C előírt  vízhőmérséklet tartható legyen. A félreértések elkerülése és a hozzá nem értők felvilágosítása érdekében tisztázandó, hogy ezek nem hatalmas hűtőtornyok, melyek az erőművi gőzkörfolyamat végén a gőz lecsapatást végzik (az továbbra is közvetlen Duna vízhűtéssel történik, hogy a teljesítmény és a hatásfok a lehető legjobb legyen), hanem az erőműből kilépő, a kondenzátorokon felmelegedett hűtővizet hűtik vissza. Ezek relatíve olcsó berendezések, és ha van rá pénz, az építésüket a hűtővíz kifolyó csatorna mellett minél hamarabb meg kell kezdeni. Csak akkor működnek, ha szükséges (a nyári legmelegebb napokon), és gazdaságosan biztosítják, hogy a blokkok teljesítményét sohase kelljen visszafogni. Paks II-nél természetesen ugyanez a megoldás kötelező, és úgy tudom, ott a nedves hűtőtornyok betervezése meg is történt.

Sajnos nem bízom benne, hogy a hűtőtornyok megépítése a mai pénztelenség mellett, a médiában kavargó ostobaságokat (ún. „szakértői vélemények” inkluzíve) és a kormány erősen visszafogott képességeit is figyelembe véve hamar megvalósul. Na, sebaj, majd az unokák megérik!

Ha ugyan.

Olimpia

Falusi Tamas
-
0
Olimpia

Kezdetnek rögtön rögzítsük azt, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök hazai bakancslistáját két, még nem teljesült kívánsága vezeti.

Az egyik a Palotába költözés. Elvégre Vitéz Nagybányai is ott regnált, akkor meg doktor Orbán sem adhatja lejjebb, mordizomadta! Hiszen a Klastrom, pláne egy szinten a Sándor palotával, ahol a köztársasági elnök lakik, már látványnak is elég snassz. Pláne azért, mert a köztársasági elnök a miniszterelnök úr nulla hatáskörű bábja, ugyanis köztársasági elnöknek azt nevez ki, akit akar, akkor váltja le, amikor akarja, és közben a köztársasági elnök akkor és annyiszor áll haptákba, amikor és ahányszor csak mondja, mert tőle az a minimum. Egy ilyen beosztott hogy lakhat a főnökével azonos szinten, tessen mondani? Ráadásul a beosztott háza sarokház, így nem csak előre meg hátra, hanem oldalra is kilátni belőle, ami főnöki szempontból végképp vérlázító. Ezért indult el az ún. Liget projekt, hogy annak jótékony leple alatt kipaterolhassák a Magyar Nemzeti Galériát a Palotából, és a miniszterelnök úr végre elfoglalhassa méltó helyét a várhegyi hierarchiában.

A Liget projekt egyelőre a félbukás állapotában leledzik, az abbahagyás után maradt egy Magyar Zene Háza a Liget közepén (hogy miért nem lehetett a már meglévő Művészetek Palotája egyben a magyar zene háza is az rejtély – talán hogy ne lógjon ki a lóláb), egy sikeresen lerombolt Közlekedési Múzeum, meg egy, a kritikák szerint igencsak elfuserált Néprajzi Múzeum (van ebben valami, ha már járt arra az ember). A Nemzeti Galéria tervezett épülete, amely többszöri határidő módosítás után állítólag 2028-ban fog megnyílni (ha ugyan egyáltalán), annyira japános pavilonépítészet (nem véletlenül: Sejima and Nishizawa and Associates), azaz annyira nem magyar, hogy a rigorózusabb patrióták naponta fognak tüntetni előtte – viszont nem az a cél, hogy az átköltözés után a miniszterelnök úron kívül bárkinek jobb legyen! A bárkik nálunk nem számítanak. Még a patrióta bárkik sem, ha a miniszterelnök úr áll a másik oldalon.

Az ódon festményeknek Magyarország legúribb helyéről való kiakolbólításával a miniszterelnök úr rengeteg legyet üt egy csapásra. Ő és csapata beköltözhet a Galéria hűlt helyére, a Várhegy déli területe zárt kormányzati rezervátummá minősíthető, a Sikló „Csak VIP személyek szállítására” való engedélyezése után a Klastrom előtti téren megvalósul az előkelők promenádja, így a Palota út – Dísz tér vonalában lezárt terület őrzése csak feleannyiba kerül, és a Galéria látogatók elmaradása után nem fog mindenféle személy gülü szemekkel rábámulni a miniszterelnökségi ablakokra, aminek még a gondolata is idegesítő. Mikor a miniszterelnök úr nincs itthon, a Palota kupolatornyán lévő, címeres zászló félárbocra engedhető, ami fontos információ a népnek. Olyankor nincsen kérelmezés, ne is próbálkozzanak.

A másik, talán még fontosabb tétel a listán az olimpia. Mármint a budapesti. Nincs is annál szebb dolog, mint mikor a rendező ország Legfőbb Méltósága a mikrofonhoz lép, és a világ összes tévétársasága kameráinak kereszttüzében azt mondja, hogy: „Az ikszipszilonodik nyári olimpiai játékokat megnyitom!” A halálos csendet harsány üdvrivalgás váltja fel, így kezdődik a megdicsőülés korszaka, amely akkor is biztosítja a Méltóságnak az örök hírnevet, ha előtte magas pozíciója ellenére nagyobbnál nagyobb ökörségeket csinált.

Márpedig csinált. Például, hogy egy idő után az összes szövetségesével összerúgta a port (V4, NATO, EU), mert mindig a sztráda ellenkező odalán, a többiekkel szemben hajtotta a rollerét, vidáman kacskaringózva a száguldó autók között. Ebből az eszetlen viselkedésből következett a teljes sztráda lelassulása, így a korábban harmonikusan egységes menet káosszá változott, és kezdett mindenki mindenfelé menni a kocsijával, ami nem tesz jót semelyik autósnak sem, hát még a komplett forgalomnak. Az, hogy ezek után derék miniszterelnökünk még folyamatosan szidta is az EU-t, hogy nincs egységes politikája, és nem tud gyorsan dönteni, már csak korona a rolleron.

A Méltóság a kártevésből saját országát sem hagyta ki. Sokan megírták már, hogy egy hihetetlenül egyszerű módszerrel (lásd még: huszárvágás), a minimálbér duplájára emelésével indította el a magyarokat a lejtőn, hogy aztán végül egy tizennégy éves rohammal a bokrosi éltanulóságból az országnak az EU minden szempontból utolsó helyére való juttatását immár s.k. intézze el. Ismerős téma, sokan megírták már… illetve hát nem. Nem írták meg sokan. Sőt, ellenkezőleg. A nép, az istenadta nép szét is cincálná azonnal azt, aki a mi jótevőnket bántaná! „Csak dicséret illet, nem bírálat!”, mondta egyszer valaki, akit Orbán mindenben követ.

A sok jótétemény után nem csoda, hogy a miniszterelnök urat vallásos tisztelet övezi, és hogy az ország nagy része el sem tudná már képzelni a rezsicsökkentés, a családi adókedvezmény meg az állami árcsökkentések nélküli életet. Ezen intézkedések haszonélvezői ugyan döntő részben a gazdagok, köztük miniszterelnök úr, de nem sajnáljuk tőle azt a kis támogatást a sok fáradozásért cserébe.

A fenti, napsütötte narancsfényben pompázó országtablón csak egy fekete pötty mutatkozik. Egyetlen csúnya fekete pötty. Mégpedig Budapest.

A 2019-es önkormányzati választáson a fővárosban váratlanul és meglepetésre nem a miniszterelnök úr pártjának jelöltjei győztek. Az ellenzéki szövetség adta a főpolgármestert, 14 polgármestert, és a kompenzációs listáról is bekerültek hárman, ugyanakkor a FIDESZ-KDNP-nek csak 7 polgármesterre és 6 listáról bekerült képviselőre tellett. Ezzel az ellenzék : kormánypárt  = 18 : 13 szavazati aránya Karácsonyéknak sima és állandó fölényt biztosított a közgyűlésben, mert így a két független polgármester szavazata sem számít semmit, a városvezetésnek nincs szüksége rá. Ez tette valahogy lehetővé, hogy a vereségtől begorombult kormányzat folyamatosan érkező, csődbe kergetési kísérleteit kivédte valahogy, és még járnak a villamosok.

A fideszes politikában persze vannak nem hülye, sőt inkább ravasz fickók (pl. Fodor Gábor, aki ugyan nem fideszes, de az), akik rájöttek, hogy a fővárostól való pénzelvonások folyamatos növelése elvezethet akár oda is, hogy Budapest leáll, és azt nehéz lesz a népnek megmagyarázni. Ezért primitív bosszúállás helyett azt javasolták, változtasson a kormány a szavazási rendszeren, legyen listás, és akkor a kormányzó párt több helyhez juthat a közgyűlésben. Mivel a kormánynak, illetve hát miniszterelnök úrnak a kézharmad miatt korlátlan hatalma van, így is tett. Szólt Torockaiéknak, azok benyújtották törvényt, a Parlament megszavazta, és ugyan a Mi Hazánk igyekezett kimosakodni, hogy ők nem is, meg Orbán dehogy szólt nekik, sőt tartózkodtak a saját javaslatuk szavazásánál, ám mindenki látta, amit látni kell. Persze földolgozni nem mindenki tudta. A lényegtelen dolgokat hanyagolva: a szavazás listásra változott.

Na, ebbe a szépen elképzelt választásba rombolt bele a Tisza, azaz nem is ők, hanem a baloldal régóta Messiásváró szavazói, és elintézték, hogy Karácsonyéknak csak 7 képviselőjük legyen a közgyűlésben. A maradékból 10 mandátum a Tiszáé, 10 a FIDESZ-é, 3 Vitézyé és 3 az MKKP-é, azaz Karácsonynak mostantól gazsulálni kell vagy az egyik tízmandátumosnak vagy a másiknak, különben nem jut semmire, sőt ha az új FIDESZ meg a régi FIDESZ összefog, Karácsonyéknak halvány esélye sincs. Az égadta világon semmit sem tudnak megszavazni. Itt az idő, hogy ezt a jó kis felállást megköszönjük a Tisza Párt derék szavazóinak, akik azt a halvány, ellenzéki esélyt is tönkretették, amely Karácsonyéknak volt egyáltalán.

A főpolgármester persze rögtön átlátta a helyzetet, és ismervén Orbán bakancslistáját, a párizsi olimpia örvén leült tárgyalni Bach úrral, a NOB elnökével. Együtt megállapították, hogy új sportlétesítményre immár semmi szükség (a lopakodó olimpia sikeresen megvalósult), viszont Budapest infrastruktúrája nagyon gyenge egy olimpiához, így ha a kormány olimpiát akar, azon változtatni kell. Magyarán a főpolgármester azt mondta, hogy ha a kormány az általa elegendő számúnak ítélt budapesti metrót, utat, hidat meg villamost megépíti, ő nem fog akadékoskodni. Meglepő módon bőven akad szerencsétlen a NER oldalon, aki cikket képes írni abból, hogy Karácsony „olimpiai rendezés párti lett, holott régen nem az volt a mocsok”. Hát igen. Ennyi eszük van odaát. Még összesen se sok.

A vélemény tehát a városvezetést tekintve „megváltozott”, és ha engem kérdeznek, azt mondanám, lesz itt olimpia, kérem – már ha Kína hajlandó még egy pár óriáshitelt nyújtani, és akad majd az országban elegendő gyerek meg unoka, akikre a visszafizetésnél számíthatunk. Viszont ha valamelyik feltétel nem teljesül, akkor inkább felejtsük el. Különben baj lesz.

(lopakodó olimpia: a kormány egymás után megrendezi minden sportág Európa vagy Világbajnokságát, és így egyenként megépíti az összes sportlétesítményt, ami az olimpiához kell – lásd atlétikai VB, úszó VB, egyéb világversenyek –, ebből következően a MOMENTUM által mozgósítható nép sem szólhat az olimpiai rendezés ellen egy szót sem, hiszen elnyerése esetén sportlétesítményre már egy félpénzt sem kell költeni)

A víziós ember

Falusi Tamas
-
0
A víziós ember

„Nem véletlenül sikoltoznak a baloldalon a tegnapi Orbán-beszéd után, mert pontosan látják, hogy ők nem tudnak ilyen beszédet tartani. Ott lufik vannak, már kipukkadt lufik, kipukkadó félben lévők, és olyanok, amelyek később pukkadnak ki, itt meg Orbán Viktor van, és egy rendkívül erős politikai közösség. A fiatalok ahhoz csatlakoznak, akihez érdemes.”

Menczer Tamás, a tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár olyan izzó hittel zsolozsmázza a kötelezőket, hogy az ember hamar azt kezdi hinni, ha a Brüsszel által ránk kényszerített „kétszer kettő az négy” helyett a sokkal patriótább „kétszer kettő minimum tizennyolc” elhíresztelését bíznák rá, szeme se rebbenne tőle. Ahogy, mint itten látható, a baloldali sikoltozás sincs rá semmilyen hatással, külső burkolata továbbra is hibátlan és karcmentes, ahogy az egy automatához illik is. Bizony nem tudnám megmondani, hogy Orbán környezetében van-e, illetve volt-e valaha ember egyáltalán, vagy a Főnök csak az automatákat cserélgeti. A látvány alapján ugyanis annyira egy kaptafára készült a teljes csapat, annyira egy a jelszó, annyira ugyanaz a szöveg meg a díszlépés az emelvény előtt, hogy nem is nagyon gondolhatunk másra, mint egy adott célra programozott robotok egyszerre mozduló csoportjára, amely robotok önálló, ún. emberi viselkedésre képtelenek. Ezért mondhatja Orbán, hogy jól ismeri az „oroszokat”, mert ebben a robotokkal való körülvettségben Putyinnal majdnem azonosak, csak neki több a robotja, mert nem kétharmadot kap a választáson, hanem négyötödöt.

Bezzeg az ellenzék! Állandó veszekedés, vita, senki nem támogat senkit semmiben, kibeszélnek, beszólogatnak, ők aztán annyira emberiek, hogy az maga a döbbenet. Csak egy dologban értenek egyet, az pedig a „Gyurcsány takarodj!” Minden ellenzéki úgy érzi, egyedül Gy. az akadálya Orbán leváltásának, ha Gy. nem lenne, simán győzne az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum, a Kétfarkúak, a Tisza, mégpedig akár egyedül is, ha tetszik, de ez a nyomorult Gy. elveszi előlük nem csak a lehetőséget, de ráadásként az összes levegőt. Ez persze ugyanígy van a függetlenekkel, Baranyival, Hadházyval meg a többiekkel, ebben a kérdésben végre teljesen egységes ellenzéket láthatunk, amely nélkül Orbán legyőzése reménytelen.

Érdekes módon létezett egy választás, mégpedig 2022-ben, mikor a gyurcsánymentesítők terve sikerülni látszott, ugyanis az egyesült ellenzék megkapta a DK szavazókat mind egy szálig, miközben Gyurcsányt meg Dobrevet annyira hátratolták, hogy normál távolságból nem látszott még a sziluettjük sem. Az előválasztáskor, hiába nyerte az első fordulót „Gyurcsányné” (azaz Gyurcsány akkor még nem takarodott el teljesen), a közvéleménykutatók mégis azonosnak mérték az ellenzéki és a FIDESZ tábort (46:46), így aztán minden ellenzéki örvendezett, hogy ha Karácsony visszalépésével, azaz Márki-Zay győzelmével Dobrev is eltűnik a színről, nyilván még jobb lesz a helyzet, és úgy győznek, hogy csak na! A várakozás sajnos nem jött be. Akkora vereség lett belőle, hogy az még a Holdról is látszott, így a korábban külföldre menekült Tiborcz házaspár nyugodtan hazatérhetett. Ezért javasolható, hogy mielőtt az ellenzék tovább nyomatná a sablonszövegét, dolgozza fel az akkori vereséget, hogy hát akkor mi lehetett a baj, mert már volt olyan, hogy Gy. nem volt, de abból sem lett győzelem.

A FIDESZ oldalon ilyen nincs. Ott sikeresen ki lett irtva az MDF, a Kisgazdák meg a KDNP (jó, jó, utóbbival szövetséges a FIDESZ, de úgy szövetséges, hogy az kb. a kiirtásukkal azonos). Arrafelé senki nem orbánozik, hanem fegyelmezetten leszavaz. Orbánnak a napi politikával nem kell törődni, belülről nem támadja senki, kivülről meg az ellenzék nem Orbánnal, hanem a gyurcsányozással van elfoglalva, így hát a miniszterelnök úr nyugodtan foglalkozhat vízióival. Merthogy abból bőven van neki. Nemrég Tusványosról ömlesztette ránk az újabb adagot.

Vízió I. (békehozás)

A háborúzó felek nem akarnak kiegyezni, mert mindketten azt hiszik, hogy győzhetnek. Ukrajna önvédelemben van, és függetlenségi háborút vív. Oroszország szerint súlyos NATO-fejlesztések történtek Ukrajnában, és nem akarnak NATO-csapatokat, NATO-fegyvereket látni az orosz-ukrán határon. Békét ezért csak kívülről lehet hozni.

Ebben az Orbán szövegben az első érdekesség az, hogy ha Putyin nem akar NATO csapatokat meg fegyvereket látni az orosz határon, akkor Európát a La Manche csatornáig el kell foglalnia, Finnországgal meg a Balti Államokkal együtt, egyébként mindig látni fog. Ha visszaáll az eredeti határ, akkor is, ha megkapja a mostanáig elfoglalt ukrán területeket, akkor is, ha elfoglalja egész Ukrajnát, akkor is. Putyin tehát összevissza hazudozik. És vannak akik hisznek neki.

A második érdekesség, hogy ha mindkét fél azt hiszi, hogy győzhet, és a békefeltételeik egymással kibékíthetetlenek, akkor békét kívülről csak Ukrajnának lehet diktálni (hiszen ha megszűnik a Nyugat támogatása, azonnal veszít). A külső békegalamb tehát csak Ukrajna vereségével és maximális területvesztésével járó békét tud „hozni”, bármifajta kompromisszum nélkül (ez esetben Putyin 100 %-ban nyer). Az meg nem kell se a Nyugatnak, se Ukrajnának, amilyen háborúpártiak.

Vízió II. (összeomlás)

„Az európai politika összeomlott. Európa feladta saját érdekeinek védelmét. Európa nem tesz mást, mint az USA demokrata párti külpolitikáját követi feltétel nélkül, akár önsorsrontás árán is. A szankciók versenyképtelenné tették az unió gazdaságát, és ezzel behódoltak az USA-nak.

A háború felfedte azt a tényt is, hogy a világ legnagyobb problémája a nyugat gyengesége és szétesése. Oroszország a népességéhez képest túl nagy, ráadásul hiperracionális vezetés alatt áll. Érthető és kiszámítható, amit Oroszország csinál, az érdekeiket védik. Ezzel szemben a Nyugat nem vezetett, viselkedése nem racionális.”

„Az európai politika összeomlott”, valamint „a nyugat gyengesége és szétesése” szövegű váteszi mondatok nyilván a jövőre vonatkozó víziók. Más nem lehet, mert ezeknek egyelőre nem látszik semmiféle jele. „A szankciók versenyképtelenné tették az unió gazdaságát” szöveget illetően: mint ismert, az EU GDP növekménye 2023. immár erősen szankciós évében PLUSZ 0,4 %, a mienk meg (bár mi továbbra is kapjuk az orosz gázt) MÍNUSZ 0,8 %. Miről tetszik beszélni? Az Oroszországról mondott orbáni zagyvaságokról már írtam eleget, Putyin „hiperracionális”-sá minősítésén jót röhögtem, az „önsorsrontást” meg a „nem racionális Nyugat”-ot bízzuk a politológusokra meg a filozófusokra. Nekik való téma, sokáig ellesznek vele.

Vízió III. (a Nyugat alkonya)

„A nemzetállamoknak van biblikus alapja, hiszen a teremtés rendjéhez tartozik, hiszen azt lehet olvasni, hogy nem csak a személyek, hanem a nemzetek is meg lesznek ítélve a végítéletkor. Közben a nyugat azt gondolja, ezek már nem léteznek, tagadják, hogy létezik közös kultúra. Ebben a felfogásban nincs közerkölcs, ha látták a pénteki olimpiai megnyitót, akkor ezt bárki láthatta, és meg akarnak szabadulni a nemzet alapját adó etnikai homogenitástól. Százezer számra engednek be idegen embereket.

El kell ismerni, hogy vannak a világon dolgok, amik nagyobbak nálad, és el kell arra szánnod magad, hogy ezeket szolgáld. Ezek Isten, család, haza. Ha ezek helyett az ember önmagára fókuszál, akkor amit kap, nem a nagyság lesz, hanem a nagyképűség. Így aztán nyugaton megjelent az agresszív törpe, mint új embertípus.

Az uniónak, mint önálló politikai projektnek fel kell adni magát. Ukrajna ebben a konstrukcióban nem lehet se uniós, se NATO-tag. Az Európai Unió nyugati része nem tér már vissza a nemzetállami formához.

Az unió elvesztette a háborút, az USA-ra magára hagyja, és az unió nem tudja finanszírozni Ukrajna további hitelezését és újraépítését. Az Európai Uniónak meg kell fizetnie a háborús kaland árát. Ez az ár magas lesz.”

Isten bizony megsajnáltam Nyugat-Európát, ahol biblikus értelemben erkölcstelen, a hazával mit sem törődő (elég nekik, ha az Unió jól működik) és az utolsó ítéletre egyáltalán nem gondoló agresszív törpék garmadája számolgatja, hogy milyen sokat kell majd nekik fizetni a háborús „kalandért” (sosem hittem volna, hogy a megtámadottnak segítők háborús kalandorok). Hát ezek a hülye nyugatiak így sohasem jutnak be a keresztény Paradicsomba! Az persze más, ha nem is akarnak, mert elég nekik, ha itt a Földön élnek nekik tetsző életet.

Az Unió van olyan erős gazdaságilag, hogy ha az USA várhatóan magára hagyja (amit Trumpon kívül a legjobban Orbán tud), képes tovább támogatni az ukránokat. Persze az többe is kerül, de még azzal se lenne baj, ha egy agresszív törpe… illetve izé, mit is beszélek, szóval egy békepárti vétóbajnok nem rohangászna körbe-körbe, és nem azt kiabálná, vigyen Putyin, amit csak akar, csak nekünk, patriótáknak ne kelljen fizetnünk egy vasat se! Hiszen ez a patriotizmus lényege: az önzés. A hozzáállás majd akkor változik, ha Putyin a Tiszántúlt akarja vinni. Az új szöveg: „Védjetek meg! Nix béke! Védjetek meg!”

Vízió IV. (Nagy Magyarország feltámadása)

„A nagy stratégiának nem szabad Kis-Magyarországból kiindulnia, a világban élő összes magyart magába kell foglalnia. Belátható időn belül az összes magyaroknak járó támogatást, például a családtámogatást kiterjesztjük a magyarok lakta területekre az országhatárokon kívül is.

2035-re demográfiailag önfenntartónak kell lennünk, ehhez 2025-ben a gyerekek után járó adókedvezményt meg kell duplázni, valamint folyamatosan zsilipelni kell (ide hozzánk) azokat az embereket Nyugat-Európából, akik keresztény országban akarnak élni.

A magyar stratégia kulcseleme a konnektivitás. Nem engedjük magunkat bezárni a keleti és nyugati világgazdaságba, mindkettővel kapcsolatban kell maradni. Nem szállunk be a Kelet elleni háborúba, technikai, kereskedelmi blokkosodásba, hanem önálló utat fogunk járni. Az uniós vezetés kénytelen lesz elfogadni, hogy a szövetség keleti országai önálló külpolitikát folytatnak.

Már megvan a magyar nagystratégia, csak még túl értelmiségi, nem értenék a szavazóink.”

Szóval a létszámot növelni kell. Mennyivel tekintélyesebb és nagyobb súlyú lenne az ország, ha 9,64 millió helyett 9,97 millió lakosa lenne! Jelenleg sajnos nem jó irányba megyünk („A teljes termékenységi arányszám 1 nőre becsült értéke 2024-ben 1,36, ami egy évvel korábban 1,48 volt, a féléves fogyás idén 24 ezer 292 fő”), na de majd az új adókedvezmény hatására úgy túlszaporodjuk a szemeteket, hogy csak na! És akkor még a nyugatról hazánkba szakadt keresztények idezsilipeléséről nem is beszéltünk! Lesz még kies hazánk 9,97 milliós!

Meglepve látom ezt az önálló külpolitikáról való ábrándozást, amelyet miniszterelnök úr szerint „az uniós vezetés kénytelen lesz elfogadni”. Ezzel az elfogadással a gond az, hogy még az önálló belpolitikát sem sikerült vele elfogadtatnunk, és nagyon úgy néz ki, hogy vagy tagok maradunk, kapjuk a vámmentességet, a schengeni határokat, meg a pénzt, vagy önálló kül-, bel- és mindenféle egyéb politika, de kívül. Ahol tágasabb. Sötét kilátások, ugyanis az EU kezdi megunni a pávatáncot. Ha ezt ígéri a miniszterelnök, akkor érdemes körülnézni a nagyvilágban, de persze nem Nagy-Kipcsákiára gondoltam.

A szavazókról szóló, utolsó mondatot nagyon meg tudom érteni.

Összefoglalás: „Kedves népem, most nem tudok nektek adni semmit (elég gond csak a haveri, meg a rokoni kör ellátása is), de megígérem, hogy 20 – 30 év múlvára olyan keresztény-korrupt, minden elesettet az út szélén hagyó Pátriát rittyentek ide nektek, hogy attól koldultok. Szó szerint! Az irány jó! Ahogy azt az a Sztevanovity énekelte: Szép holnapot mindenkinek!”

Apróságok

Falusi Tamas
-
0
Apróságok

Azt mondja a Kásler Miklós, az emberi erőforrások volt minisztere, hogy ő 50 fokban végzett 10 – 12 órás műtéteket, merthogy nem volt mese, életeket kellett menteni. Köszönjük, Kásler úr! Nagyon frappáns válasz egy rosszindulatú felvetésre.

Ezen rosszindulatú feltevés szerint az egészségügyet a „magyar kormány”-nak csúfolt tehetségtelen banda úgy az árokparton hagyta az adósságaival meg a gondjaival, hogy a XXI. században elvárható, európai szintű működés helyett gyakorlatilag már csak vegetál. Például a kórházakban kevés a klíma, azok is rosszak, de az egészségügy tehetetlen (pénztelen) vezetése képtelen megjavíttatni. Emiatt műtétek maradnak el, nem beszélve arról, hogy a túl meleg kórház igencsak kellemetlen. Főleg a betegeknek, akiknél komplilációkhoz, rosszullétekhez, a betegségük súlyosbodásához vezethet, de az orvosoknak meg a személyzetnek szintúgy – sőt még a látogatóknak is.

Miután lehiggadtunk eme példátlanul rosszindulatú vélemény okozta dühroham után, örömmel állapíthatjuk meg, a briliáns, kásleri válasz azt vágja a rosszakarók képibe, hogy dolgozni kell, nem kritizálni! Nem klíma kell a gyógyításhoz, nem komplikált felszereltség, meg mindenféle drága csilivili, hanem munka, munka, munka, és akkor simán megy minden, mint a zuhanás! Optimizmus legyen a jelszó, szúnyogcsípéssel nem törődünk, szikét ide, az angyalát! Balta is jó, csak előtte törölje le a nővér egy vizes ronggyal, mert nem szeretnék csúnya fertőzést a sebben! Nagy baj lehetne abból, a fertőző osztályra sajnos nem találtunk orvost, nővérek írják a recepteket. Már aki még közülük itt maradt.

Hogy Kásler mennyire vetette el a sulykot nagy kifakadásában, azt mindenki döntse el maga, a lényeg annyi, az orvosok és a személyzet sok munkája és önfeláldozása ellenére az egészségügy nincs a legjobb állapotban. Klímaügyben pláne. Persze, nem csoda, az egészségügyi államtitkár szerint a kórházi klímák annyira bonyolultak, hogy azt még a Mészáros & Garancsi Co. sem tudja uralni agyilag, mást meg nem bíznak meg a karbantartással, mert az kivinné a hasznot, ami rettenet. Klímás céget még nem vett a kormány, most már itt lenne az ideje.

A fenti sajnálatos körülmények miatt az egészségügyi kormányzat három év alatt jutott el a 17 %-os eredményig (14 klímafelújítás a 81 kórházban), így várhatóan további 17,6 év alatt, azaz 2041-ig az összes kórházban befejezik a munkát, ami száguldó országunk szédítő távlatainak egyike. Nincs megállás, mert (mint egykor nagy tanítónk, Rákosi elvtárs mondotta volt) „A határ a csillagos ég”, és az még egyelőre odébb van.

Természetesen ezek a kórházi klímák a világmegváltáshoz, majd Orbán ezt követő mennybemeneteléhez képest pimf ügyek. Nem csoda hát, hogy Semjén halálra röhögte magát Tusványoson, mikor a kórházi klímákról kérdezték, hiszen, mint mondta, „Ebben a háborúban egymillió embert halt meg, egymillió ember. Meghalt bárki is amiatt, hogy a klíma működött, vagy nem működött?” Egymillió. Úgy bizony. Ezekhez képest a klímaügy csak töpörödött semmiség! Különben is rövidülnek a nappalok, nemsokára beköszönt a tél, akkor meg mit tetszik itten hőbörögni?

Az egészségügyet így kivesézvén és ad acta téve, meglepetéssel értesültünk, hogy Tusványoson a kórházi klímák mellett téma lett az oktatás. Na persze nem a szégyenletes bérek miatti tanárhiány, vagy a munkaalapú fideszes szavazóvá nevelést célzó képzési módszerek révén, á, dehogy! Sokkal komolyabb az ok.

Néhány rosszakaró ezt hallva persze ismét működésbe lép, és felteszi a kérdést: az oktatásban miért nem azt látja a kormányzat a legnagyobb bajnak, hogy a tanári pálya a parancsutasításos, rosszul fizetett és túlterheléses jellege miatt elvesztette a vonzerejét? Ugyanis emiatt nem a legjobbak mennek tanárnak, hanem a leggyengébbek (habár ma már azok sem), így az ország jövőjét döntően meghatározó oktatás Orbánék jóvoltából már ma elintézi gyermekeinknek és unokáinknak a pocsék jövőt, azaz a pocsékságért gyermekeinknek és unokáinknak már nem kell semmit tenniük. Különben sem tudnának, hiszen pont őket nevelik ma is szorgos, imádkozó szalagmunkásnak. Csúnya dolog ez egy kimondottan, sőt forszírozottan család és gyerekbarát kormánytól, amely így az átoperálás mellett a tudástól és a kreativitástól is „megvédi” az ifjú nemzedéket.

Így mondanák a rosszakarók, ám ezt mi keményen visszautasítjuk, mert az oktatás átszervezésének hála az új nemzedék tagjai kiváló sportolók lesznek. Igaz, hogy csak elméletileg, mert tesióra ugyan mindennap van, de tornaterem meg nincs. Másra kellett a pénz, ahogy a kórházi klímák esetében is.

Tusványosra és az oktatásra visszatérve az ügyet az új miniszter, Hankó Balázs vetette föl,  mégpedig a modellváltó egyetemek kizárását az Erasmus-, valamint Horizont-programokból. Akit részletesebben érdekel, itt megtalálja, mi most azt vizsgáljuk, hogy a miniszter úr hogyan látja a témát a programhirdető Tusványoson, mert a kizárás keményen kihat a magyar diákok pályázati lehetőségeire:

  • “Lássunk tisztán! A felsőoktatás nemzeti hatáskör, amihez semmi köze az EU-nak vagy a Bizottságnak”

Miután nem csak Hankó úr, hanem az EU meg a Bizottság is tisztán lát, egy árva szót nem szólt azzal kapcsolatban, hogy a kormány alapítványokba szervezi ki a felsőoktatást, ahol a pénzügyi rész teljes mértékben az egyetemtől független kuratórium kezébe kerül. Kuratóriumra eddig semmi szükség nem volt, mostantól viszont remek állásokat kínál a fideszes „mi kutyánk kölykeinek”, valamint biztosítja a lehetőséget, hogy a kuratórium által kezelt pénzből (miután az Alapítvány, mint olyan, nem közbeszerzés köteles) azok fizethetők, akiket a Vezetőség arra érdemesnek ítél. Ezzel a teljes oktatósereg és a tudományhoz közeli cégek mind a kormány markába kerülnek, azaz Orbánék szokásos pénzosztási technikája (a jók kapnak, a rosszak nem) teljes mértékben érvényesülhet.

  • Felidézte, hogy a programból azért zárták ki a magyar intézmények túlnyomó többségét, mert az uniós források felhasználásával kapcsolatban aggályok merültek fel.

A fogalmazás félrevezető: nem a „túlnyomó többségét” zárták ki, hanem a alapítványokba szervezetteket. Ha ez a túlnyomó többség, az nem az EU hibája.  Az aggályok felmerülése stimmel, ugyanis EU pénzek esetén NINCS OLYAN, hogy KÖZBESZERZÉS NÉLKÜL lehet belőle megrendelni bármit. Ilyet az EU még véletlenül sem engedélyez. Ebből következően, ha a magyar kormány kötelezővé teszi, hogy az EU pénzeket az Alapítványok csak közbeszerzés keretében költhessék el, az EU megnyugszik, visszavonul, és visszaveszi az Erasmus és Horizont programokba a magyar intézményeket. De az Orbán kormány EZT NEM TETTE MEG! De nem ám! Így most az alapítványi egyetemeink ki lettek zárva, és sajnos akármennyire szidjuk is az EU-t, a saját hibánkból. Bizony!

  • Hankó szerint sem az egyetemi kuratóriumoknak, sem a Tempus Közalapítványnak nincs ráhatása az uniós kutatási pénzekre.

Arra, hogy ki kapja az EU-tól a pénzt, tényleg nincs. Az intézmények pályáznak, és a pályázatok elbírálása után azoknak megfelelően osztják szét a pénzt.

A megnyert pályázati pénz elköltésére viszont annál inkább! Úgy költi el az adott intézmény kuratóriuma, ahogy csak akarja, mégpedig bármiféle közbeszerzés nélkül. Na, ez nem tetszett az EU-nak, ám erről Hankónak láthatóan fogalma sincs… hacsak nem… de ezt inkább nem ragoznám.

  • Hankó felkérdezte a közönség soraiban álló oktatási ombudsmant, Aáry-Tamás Lajost, hogy ő tapasztalt-e problémát, illetve megkeresték-e Brüsszelből. Nem keresték, probléma van, persze, mindenhol van, de majd megoldjuk – hangzott a válasz.

A hülyítés magasiskolája. Nesze semmi, fogd meg jól! Ugyan mi a fenének kereste volna az EU a magyar oktatási ombudsmant? Fordítva még talán lett volna értelme, de a kormány még alkudozni sem akart az EU-val, a témát úgy söpörte le az asztalról, mint a sicc, kizárva ezzel a magyar diákokat az EU programokból.

  • Az EU-nak a kormánnyal van vitája, de a gyerekeket zsarolja” – összegezte Hankó a botrányt.

Új miniszterünk láthatóan nem egy IQ bajnok (hogy hogyan került oda, az számomra teljes rejtély). Mit tehetett volna mást az EU annak érdekében, hogy megakadályozza a saját, nekünk oktatásra odaadott pénzének az ellopását? Persze lehet, hogy ez a Hankó féle marhaság is csak trükk a magyar nép ismételt, immár ki tudja hányadik átverése érdekében. Ránk nézve sajnos annál szomorúbb.

  • “Izélhet minket Brüsszel a nemzetköziesítés kapcsán, de ennek a vége az lett, hogy csinálunk egy jobb programot, mint az Erasmus” – méltatta a Pannónia programot.

Brüsszel nem a nemzetköziesítés kapcsán izél minket, hanem a lopási lehetőség kapcsán, amit nem akar megengedni.

Azon, hogy hogyan lehet egy magyar program jobb, mint egy EU szervezésű, mikor a magyar egyetemek a nemzetközi sorrendben sehol, az oktatás meg mind pénzellátásban, mind minőségben (a kettő összefügg) csak a bányászbékához mérhető, töprengjen az, aki az Erasmusból a magyar kormány jóvoltából kimarad.

Hankóról most már egyértelmű a véleményem. Vele is csak többen vagyunk.

Nem volt még elég ezekből, tessen mondani?

1...567...276. oldal a 27-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség