Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Mire készülnek a honvédséggel: külső vagy belső zavargásra?

Rugalmasan értelmezhető „honvédelmi veszélyhelyzetre” is felkészülne a kormány, amelyben szomszédos országban kialakult krízist említ a törvénymódosító javaslat. Mégis mintha valami belső rendvédelmi feladatot adnának a honvédségnek a „tömeges bevándorlásra” hivatkozva.

Rejtő Jenővel szólva „mit kavarnak”? A vezérkari főnökből nemrégiben honvédelmi miniszterré előkapott, meglehetősen lojálisnak tetsző Benkő Tibor tábornok terjedelmes törvénymódosító pakkot nyújtott be a parlamentnek, amelynek néhány fontos, mindenképpen érdekes, de nem rendszerátalakító javaslata futott végig a sajtón az állami hírügynökség készséges copy-paste híradása alapján. Essünk túl ezeken, hogy aztán a lényegre térhessünk.

Az egyik a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség (MH) szétválasztása, a MH Parancsnokságának létrehozása. Szervezetszociológusok, jogászok és főleg maguk, az érintett katonák jól elvitatkoznak a vezetés és irányítás mibenlétéről, különbségéről, a jó szervezeti felállás tartalmáról. A lényeg az, hogy visszaállítják a rendszerváltás után kialakított (és az MSZP-SZDSZ-kormány idején a jelenlegire megváltoztatott) formációt, amelyben a HM központi közigazgatási szerv, a MH-et parancsnok, alatta haderőnemi (szárazföld, légierő, logisztika) parancsnokok vezetik. A honvédség parancsnoka egyúttal a vezérkari főnök lesz (ami viszont annak előtte nem volt).

Konyhanyelven fogalmazva a gyakorlatban

nem oszt, nem szoroz, része-e a HM-nek a honvédség.

Mindkét felállásban van példa hatékony és gyengécske seregre.

Ezt bizonyítja az is, ami a habot verő másik módosítás miniszteri indoklásában olvasható. Ez pedig a hadkötelezettségi behívhatósági életkor 40-ről 50 évre emelése. A részletes indoklásban szépen leírják, hogy a várható élettartam, de főleg a népességfogyás miatt apad a hadra fogható férfinépesség száma. A változással

plusz 850 ezer ember válik behívhatóvá.

Itt olvashatjuk azt az őszinte beismerésnek értelmezhető mondatot (remélem, megfogalmazója nem üti meg bokáját), amely a fentebbi „nem oszt, nem szoroz” alátámasztása.

Az ismeretlen HM-es jogász azt íratta alá miniszterével, hogy

„a katonai szervezeteknél rendszeresített beosztások békeidőszaki feltöltése nehézségekbe ütközik, illetve az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem csökken a kiáramlás mértéke sem”.

Ennyit nyolc év sikertörténetéről.

Nyilvánvalóan ennek egyik orvossága lenne – bár ezt nem a hadkötelezettséggel összefüggésben tálalják – az önkéntes tartalékosság választásának megédesítése. (Jelenleg a 2010 előtt civil objektumőrök beöltöztetésével, illetve semmire se használható „öregfiúk”, meg kormánytisztviselők tartalékosnak beterelésével duzzasztották fel az állományt.) Most a honvédségi illetményalap 100 százalékával megegyező összegű

szolgálati díjat és különféle pótlékot adnának az önkéntes tartalékosok

tényleges szolgálati idejére (vagyis amikor kiképzésen vannak).

És akkor nézzük, mi a van a „honvédelmi veszélyhelyzettel”. A honvédelemről, Magyar Honvédségről és különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény módosítása intézkedésre adna jogot a kormánynak az úgynevezett különleges jogrendben ismert helyzetek (rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet) kihirdetése előtt.

A törvénymódosítás értelmében a kormány a honvédelemért felelős miniszter javaslatára

  • Magyarországgal szomszédos államban kialakult és katonai kezelést is igénylő és Magyarország biztonságát közvetlenül veszélyeztető veszélyhelyzet magyarországi hatásaira,
  • vagy az Észak-atlanti Szerződés 4. vagy 5. cikkével összefüggő kötelezettségek teljesítésére való felkészülés érdekében

a kormány honvédelmi veszélyhelyzetet hirdethet ki.

A második pont egyértelműen fügefalevél ahhoz, hogy (nemzetközi) jogi támasztékot barkácsoljon a továbbiakhoz. A washingtoni szerződés (a NATO alapokmánya) idézett két cikkelye a kollektív védelem sarokpontja. Előírja a kölcsönös segítségnyújtást és azt, hogy bármely tagot ért támadás a NATO egésze elleni agressziónak tekintendő. Ennek alkalmazására 1949 óta eddig egyszer került sor: 2001. szeptember 11. után, amikor a NATO és az ENSZ a talibán által uralt Afganisztán állami szervezésű támadásának minősítette a merényleteket.

Ezt erősíti a módosító csomag egy későbbi paragrafusa, amely az úgynevezett nemzeti befogadó támogatást pontosítja, de az alapelveket nem érinti. Ez a NATO-alapszerződés 5. cikkelye szerinti szövetségesi segítséghez adott hazai közreműködés feladatait sorolja fel. Itt szó sincs honvédelmi veszélyhelyzetről.

A hatályos joganyag és az egyetlen példa alapján egyértelmű:

közvetlen támadás kell ahhoz, hogy az 5. cikkely lehetőséget adjon a NATO felvonulására tagállamai védelmében.

A „Magyarországgal szomszédos államban kialakult és katonai kezelést is igénylő és Magyarország biztonságát közvetlenül veszélyeztető veszélyhelyzet” ennek alapján nem tűnik elegendő indoknak.

Vagyis a módosítás ezen része pestiesen szólva rizsa.

Figyelemre méltó része a javaslatnak az a passzus, amely szerint a honvédség fegyverhasználati joggal ellátott feladatait kiegészítik a honvédelmi veszélyhelyzet idején az államhatár ellenőrzésében való részvétellel.

Ez színtiszta belső rendvédelmi feladatnak látszik, amely szemben áll azzal a nemzetközileg is uralkodó felfogással, hogy békeidőben a hadseregnek nincsenek belső feladatai. A hatályos jogszabályok időt állóan körülírták azokat a különleges helyzeteket, amelyek bekövetkeztekor a honvédség bevethető a határokon belül.

Az újonnan megkonstruálandó

vészhelyzetet hat hónapra rendeletben hirdethetné ki a kormány,

s akkor hosszabbíthatná meg, ha a feltételek változatlanul fennállnak. Ha pedig az Országgyűlés szakbizottsága az ezt indokló beszámolót nem fogadja el, a kormány a honvédelmi veszélyhelyzetet nem hosszabbíthatja meg.

Zavaró, vagy éppenséggel beszédes részlet, ami szerint nem hirdethető ki honvédelmi veszélyhelyzetet, valamint ezt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha rendkívüli állapotot, megelőző védelmi helyzetet, szükségállapotot, váratlan támadást és terror-veszélyhelyzetet hirdetnek ki. Vagyis

nem lehetséges, mielőtt a jelenleg ismert, elsőrendűen külső agresszió érné az országot.

Első látásra nem segíti a tisztánlátást a törvényjavaslathoz fűzött indoklás. Vagy esetleg pont ráengedi a fényt a valóságra? Benkő Tibor azzal érvel, hogy az elmúlt években jelentős változásokon átesett biztonsági környezetben az új típusú biztonsági kihívások egyértelműen szükségessé tették az államok védelmi szabályozásának újragondolását. Ez vitathatatlan, az úgynevezett aszimmetrikus, illetve a HM javaslatában említett hibrid hadviselés valóság: nem reguláris haderő által indított támadások, a hagyományos és újszerű módszerek vegyítése mindennapjaink része.

Ebből azonban nem következik az, hogy – miként fogalmaznak a javaslatban – „elmosódnak a határok a békeidejű és különleges jogrendi szabályok között”.

Térségünkben szerencsére nincsen olyan veszély, amely a belső rendszabályok szigorítását megkívánná. Ha csak az nem, amit a törvénymódosításban alátámasztásnak szán a miniszter (?), hogy a határok „elmosódásának”

„első példája a honvédelmet is érintően a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet”.

Amiről tudjuk, hogy anélkül tartható életben különleges felhatalmazásként immár jó két éve, hogy tömeges (vagy bármilyen) bevándorlás lenne.

Mindezek után olvassuk azt, hogy fel kell készülni az új típusú „szürke zónás” (?) kihívások hatékony kezelésére a szabályozás terén is. S itt érünk el a lényeghez.

„Ezt a célt szolgálja a honvédelmi veszélyhelyzetre vonatkozó javaslat, amely egy béke idejű, szélesebb körű, illetve

az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodó rugalmasabb felhatalmazást

kíván biztosítani a Kormány számára a válságok kezelésére való felkészülés, illetve az eszkaláció elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében” – áll szó szerint (helyesírási hibákkal együtt) a törvényjavaslat indoklásában.

Az már csupán „vörös farok”, hogy a honvédelmi veszélyhelyzet kihirdetésének célja „a felkészülési feladatokkal összefüggésben az országvédelemre, vagy szükség esetén a különleges jogrend kihirdetésére való hatékony felkészülés biztosítása és ennek érdekében a szükséges intézkedések bevezetésének lehetővé tétele a különleges jogrend kihirdetését nem indokoló fenyegetésekkel összefüggésben”.

A magyar nyelvet (talán nem véletlenül) meglékelő mondatrém lényege az, hogy mielőtt a jól körülhatárolt, nemzetközi szabályokból is ismert valóban rendkívüli helyzetek valamelyike bekövetkezne, a kormány kapjon „rugalmasabb felhatalmazást”

valaminő veszélyhelyzet bejelentésére.

Amint azt már írtuk, a szöveg sokat mondó indoka a „Magyarországgal szomszédos államban kialakult és katonai kezelést is igénylő és Magyarország biztonságát közvetlenül veszélyeztető veszélyhelyzet magyarországi hatása”. Ennek jelenleg egyetlen valamire való formája az ukrajnai csetepaté. Oroszországostul (a keleti országrész bekebelezése a közben Budapesten feléledő „testvéri kapcsolatokkal”), valamint az ottani oktatási nyelvhasználat körül több, mint egy éve zajló – magyar szempontból egyre terméketlenebb – vitával, ami immár nyugati kapcsolataink közé ver mind nagyobb éket.

Október közepén a Népszava írt kiszivárgott diplomáciai források alapján alapján arról, hogy Magyar Levente külügyi államtitkár zárt ajtók mögött próbálta meggyőzni a budapesti külföldi nagyköveteket az ukrajnai magyar álláspontról.

Ezen érdekes kijelentése volt Magyar Leventének, az, hogy a magyar-ukrán konfliktus

„eddig jogi természetű volt”.

„Ha eddig jogi volt, de ezután ezek szerint már nem, akkor vajon milyen lesz a jövőben?” – tette fel a kérdést egy diplomata, azzal, hogy az államtitkár nem fejtette ki bővebben, mire gondolt.

És hogy még ennél is több aggodalomra adjon okot a benyújtott módosítás, idézzük fel, amiről már szó volt, hogy a honvédség fegyverhasználati joggal ellátott feladatait kiegészítenék a honvédelmi veszélyhelyzet idején az államhatár ellenőrzésében való részvétellel, ami normális körülmények közt egyáltalán nem a sereg dolga.

Emellett azonban a különleges jogrendben bevethető intézkedések eddigi sorát megtoldanák azzal, hogy a katonai rendészek lőfegyveren kívüli kényszerítő eszközeibe bekerül a gumibot és a tonfa.

Ezek tipikus tömegoszlató felszerelések.

Mindezeken túl a katonai rendfenntartók jogot kapnának arra, hogy szabálysértés tettenérése esetén civileket is felszólíthassanak az abbahagyásra, és rendőr megérkeztéig visszatartásukra. Valamint

katonai objektumon kívül is igazoltathatnának nem katonákat,

ha azok ott tartózkodása „jogszerűségének tisztázása” érdekében erre szükség van.

Nem kell konteó-hívőnek lenni ahhoz, hogy feltegyük a kérdést: mire készülnek? Piszkos Fredet idézve: kavarnak vagy nem kavarnak? A helyzet azért komolyabb a rejtői idealizált légiós világénál.

Budapesten száguld a lakásár, országosan tágul az olló

Éves alapon 20 százalék feletti mértékben drágultak a lakások a második negyedévben a fővárosban, vidéken viszont az országos átlaggal megegyezően, 16 százalékkal, a községekben „csak” mintegy 12 százalékkal.

Ütemében is gyorsult a lakások éves alapon számított drágulása a második negyedévben, a megelőző három havi 17,8 százalék után 20,2 százalékkal – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss jelentéséből. Az országos átlag 16,2 százalék volt, ami az inflációt beszámítva 12,7 százaléknak felel meg. (Az áremelkedés számításának sajátossága, hogy a lakások árváltozását nem veszi figyelembe a KSH a fogyasztói árakban, mert ezeket a vásárlásokat beruházásként számolja el.)

Ahogyan haladunk lefelé a települések mérte szerint, a növekedés mindenütt jelentős, de

csak Budapesten haladja meg az országos átlagot.

A vidéki városokban ezzel megegyező (16,3 százalék) a drágulás üteme éves összevetésben, a községekben viszont „csak” 11,8 százalék, az inflációval korrigálva ez már 10 százalék alatti reál-árnövekedés.

Nem csak településtípusok szerint, hanem regionálisan is tágul az olló az országon belül. Közép-Dunántúlon a városokban a budapesti drágulást is lepipálva nőttek az árak (21,4 százalék), Dél-Alföldön 18,4 volt a második legmagasabb ütem. A többi régió városaiban 16-17 százalék volt a drágulás, érdekes módon Közép-Magyarországon csak bő 7 százalék.

A következő egy évben várhatóan tovább nőnek a lakásárak, ha bebizonyosodik a GKI Gazdaságkutató ugyancsak mostani prognózisa, ami az ingatlanpiac változatlan fellendülését várja. Ők 2-5 százalékos drágulást valószínűsítenek felmérésük alapján.

Előkerült 26 milliárd a szemétszállításra

A Zöld Híd újrakezdte a szemétszállítást, miután a katasztrófavédelem erre kötelezte, és a kormány hirtelenjében talált 26,4 milliárdot az országos krach megállítására. A probléma ezzel azonban nincs megoldva.

Szerda reggel elindultak a Zöld Híd nonprofit kft. kukásautói, hogy összeszedjék a szemetet a Nógrád és Észak-Pest megyében lévő 116 településen, miután az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szükségellátás keretében erre kötelezte kedd este – derül ki a cég Facebook-oldalának bejegyzéséből.

Mint írják, az OKF saját forrásból biztosítja az ehhez szükséges pénzt. Ez csak részben igaz, valójában a kormány tűzoltásszerűen keddi határozatban 26,443 milliárd forint átcsoportosítását rendelte el. A jogszabály nem nevesíti, de nyilvánvalóan az állami kukaholding, az NHKV a pénz címzettje. Az a gigavállalat, amely a Zöld Híd állítása szerint nekik havonta nagyjából 130 millió forinttal kevesebbet fizet a tényleges költségekért, emiatt mostanra 2,5 milliárdos tőkehiányuk halmozódott fel.

Este az OKF azt adta közre, hogy a Zöld Híd kft. ügyvezetője a katasztrófavédelem központjában kedd este tartott találkozón megtagadta a katasztrófavédelem szolgáltatásra kötelező határozatának átvételét, a kötelezés azonban hatályos. Pár órával korábban Kontrát Károly BM-államtitkár mindössze másfél perces „sajtótájékoztatón” (amelyen nem lehetett kérdést feltenni), még „zsarolásnak” és LMP-s politikai akciónak minősítette a Zöld Híd szemétszállítási leállását.

A Zöld Híd múlt pénteken állította le működését a pénzhiány miatt. Becslések szerint a regionális hulladékkezelő cégeknek minimum több tízmilliárdos tőkepótlásra van szükségük ahhoz, hogy visszatérjen a normális kerékvágásba nem csak a szemét elszállítása, hanem az előírásszerű szelektív feldolgozás is. A Zöld Híd autóinak körülbelül fele rossz vagy alig működik, Budapesten pedig mintegy 13 milliárddal (vagyis a most odaítélt összeg felével) tartozik a kukaholding az FKF-nek. A szemétszállítási anomáliák mára országossá terebélyesedtek.

Nem látszik a szemétügy megoldása

Hétfőn nem kezdték el a Zöld Híd 360 ezres területén összeszedni a lakossági szemetet. Egyelőre jele sincs a megoldásnak, és a környékbeli megyékben nincs akkora kapacitás, amivel pénz esetén átvehetnék a szolgáltatást. Közbe a Budapesten is újabb területeken állnak utcán a teli kukák.

Ahogyan az várható volt, az Észak-Pest és Nógrád megye 116 településén szolgáltató Zöld Híd nonprofit kft. hétfőn nem tudta elindítani kukásautóit. A 360 ezer lakost érintő krach pénteken következett be, amikor a cég az előzetes figyelmeztetések után közölte: pénz híján hétfőtől leállnak (illetve a közintézmények elől viszik el a szemetet, amíg van üzemanyaguk).

Ekkor bejelentették a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál is a szüneteltetést. Az OKF a törvény alapján megpróbál más céget megbízni a munkával. Ha tud. Mindenesetre az OKF-ben tartott hét végi egyeztetésen semmit se léptek előre.

A Zöld Hídban a Független Hírügynökségnek név nélkül elmondták, hogy

a környék egyik megyéjében sincs annyi kapacitás

a hozzájuk hasonlóan pénzhiánnyal küzdő hulladékos önkormányzati cégeknek, hogy ekkora területet pluszfeladatként ellássanak. Akkor se, ha megkapnák a tényleges költségeiket fedező pénzt az állami kukaholdingtól, az NHKV-tól.

Ezt támasztja alá, hogy az OKF eddigi kísérlete kudarcot vallott, egyetlen társaság se jelentkezett, és az OKF se jelölt ki mást a feladat elvégzésére. Ahogyan pedig ez a törvény alapján feladat lenne, és ahogyan korábban tette is az állami hatóság. De eddig jellemzően kis vállalkozások dobták be a törülközőt; a Zöld Híd ügyvezetője elmondta a Független Hírügynökségnek, hogy mindeddig ők voltak a környéken a szolgáltatás megmentői.

Hétfőn a Zöld Hídnál az 52 kukásautóból „csak” 8 rossz, de további négynél azonnali gumicserét írt elő múlt héten a közlekedésfelügyelet, ami több millió forint autónként. A Zöld Hídnál 2,5 milliárdos fejlesztési hiány halmozódott fel. A cég kedden sajtótájékoztatót tart helyzetükről.

A két és fél éve 176 hulladékkezelő cégből erővel létrehozott 25

regionális önkormányzati vállalkozás mindegyike pénzhiánnyal küzd,

mert a föléjük beállított NHKV a lakossági díjakból kevesebbet oszt vissza a szükségesnél. Az állami holding egyedül a fővárosi FKF-nek legalább 13 milliárddal tartozik.

Az árbefagyasztással, majd „rezsicsökkentéssel”, később a számlázás és pénzvisszaosztás NHKV-hoz terelésével mára az a helyzet alakult ki, hogy

becslések szerint legalább több tízmilliárd forintot

kellene tűzoltásként a területre betolni.

Ennek következtében az elmúlt időszakban elsősorban a szelektív hulladék összeszedése egyre több helyen késik, ahogyan ezt szeptember végi közleményében az FKF tudatta is. Mostanra olyan területeket (például Óbuda egyes részeit) is elért az egyre nagyobb késés, ahol ősz elején még problémamentesen ment a szemét összegyűjtése. Sőt, ugyanezen területen arról számoltak be lakók, hogy a kommunális hulladék elvitele is meg-megcsúszik pár napot, aminek következtében a kiürített konténerek egy része azonnal megtelik a kicsorgott szeméttel. Az FKF egy egész oldalnyi állást hirdet honlapján, de fizetési összeget nem ír. És hírek szerint a csúcsponton pörgő építőipar lényegesen magasabb fizetéseket kínál, mint a jogszabályban meghatározott önkormányzati állások.

S mindeközben már járja útját a hazai tapasztalatokra építő „konyha-közgazdaságtani” gondolkodás. Ahogy a Zöld Híd Facebook-oldalán lévő hozzászólásokban is felbukkan: a probléma úgy fog megoldódni, hogy a csődbe vitt ágazatban hirtelen

megjelenik egy Mészáros Lőrinc-féle vállalkozás,

amely – megkapva a szükséges pénzt az államtól – átveszi ezt a területet is.

A parlamentben is szóba került a téma. Az NHKV azonnali felszámolását és a finanszírozás megoldását követelő ellenzéki (Molnár Gyula, MSZP) felvetésre a válaszoló Cseresnyés Péter államtitkár a 2010 előtti időkre mutogatott, és dícsérte a rezsicsökkentést. És azt mondta, hogy szemét nem marad elszállítatlanul, valamint hogy a hulladék üzlet is, eladható áru.

Hullahegy az amerikai lövöldözésekben

Legalább tizenegy ember meghalt a pittsburghi zsinagógában az antiszemita merényletben. A szabad fegyverhasználat jogával élve ötven év alatt másfél-millióan haltak meg. Többen, mint Amerika eddigi összes háborújában.

Egyelőre változóak a számok arról, hányan estek áldozatul a Pennsylvania állambeli Pittsburgh egyik zsinagógájában szombaton, itteni idő szerint délután. A CNN esti jelentése szerint hat embert ért találat, köztük négy rendőrt, legalább négyen meghaltak az antiszemita támadásban az Élet fája zsinagógában. Az elkövető is megsérült, kórházba szállították és őrizetbe vették.

A fegyverek tartása az amerikai alkotmányban rögzített alapjog, igaz, ezt még a függetlenségi háború után, 1791-ben, a második kiegészítésben nyilvánították ki. Azóta alapjaiban változtak meg a társadalmi viszonyok, de a szabad fegyvertartás ma is kettéválasztja a lakosságot, főleg az iskolai lövöldözések után izzanak fel az indulatok.

A legsúlyosabb tömegmészárlásokban kétszáznál többen haltak meg és csaknem nyolcszázan megsebesültek 1982 óta, ahogyan azt a statista.com összeállítása tartalmazza (áprilisi adatok alapján). Látható, hogy a legutóbbi két évben 124 halálos áldozata volt lövöldözéses merényleteknek.

Forrás: statista.com

Ami a legmegdöbbentőbb, az az, hogy csupán az elmúlt ötven évben több haláleset írható fegyverek számlájára, mint amennyien az Egyesült Államok 1775 óta viselt összes háborújában elestek.

Forrás: statista.com

A fegyverbirtoklás legalább némi korlátozásáért folytatott eddigi – demokrata párti – kísérleteinek kudarcában nem csak az emberek tudatába mélyen beleégett „alapjognak” van szerepe, hanem a fegyverlobbinak is. A Nemzeti Fegyverszövetség (NRA) évente dollármilliókat költ a korlátozás nélküli fegyvertartás támogatására. Az amerikai törvényhozásban bevallott lobbiösszeg tendenciájában egyre nő. A számok azt mutatják, hogy Donald Trump megválasztása óta óriásit ugrott a politikai lobbizásra fordított pénz.

Forrás: statista.com

Az USA 330 milliós lakosságának kezében nagyjából 400 millió (!) fegyver van, a Föld egészében civilek által birtokolt pisztolyok-puskák csaknem fele.

Amiből levonható az a cseppet se elhamarkodott következtetés, hogy a magánkézben lévő fegyverek általi hullahegy magassága csak nőni fog a következő években.

Duzzad a nyugtalanság a szemét miatt

Ma leállt a szemétszállítás 116 településen, mert pénz híján tönkre ment a szolgáltató. A Facebookon nő a nyugtalanság, sokan felvetik, hogy nem fogják fizetni a szolgáltatás árát. A belügy még most se ígér pénzt.

A szemétszállítás zavartalansága érdekében a katasztrófavédelem péntek délutánra egyeztetésre hívta a 116 település szemétszállításáért felelős Zöld Híd kft. és az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő képviselőit. Amennyiben a Zöld Híd kft. nem képes ellátni az élő szerződésében vállalt feladatait és erről nyilatkozik, akkor a katasztrófavédelem kész a jogszabályban előírtaknak megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy az érintett településeken biztosított legyen a szemétszállítás – írta közleményében a Belügyminisztériumhoz tartozó katasztrófavédelem.

Pénz azonban egyelőre nem érkezik a Zöld Híd számlájára.

Ahogyan arról beszámoltunk, ma leállt a szemétszállítás 116 Észak-Pest és Nógrád megyei településen, mert a Zöld Híd nonprofit kft. a pénz elfogyása miatt leállította a kommunális szemét elszállítását.

A háttérben az állami kukaholding, az NHKV által a tényleges költségeket nem fedező kifizetései állnak.

A Zöld Híd péntek este saját Facebook-oldalán közzétett nyilatkozatában nem számolt be előrelépésről, változatlanul készségüket fejezik ki a szolgáltatás újraindítására, ha kapnak pénzt.

A cég felhívja a figyelmet, hogy nem megoldás, ami az ott élők Facebook-megjegyzéseiben szóba került: személyesen viszik el a felgyűlt szemetet a lerakóba. A leállás idején ezek zárva lesznek – írták.

A szolgáltatás megszűnése – és nyomában a patkányok elszaporodásának veszélye – miatt növekvő lakossági nyugtalanság közepette egyre többen írják azt, hogy felfüggesztik a szemétdíj fizetését. A Zöld Híd arra hívja fel a figyelmet, hogy a szemetet – ha késve is – el fogják szállítani, reményeik szerint legfeljebb két alkalom marad ki. Ezért

a díjat fizetni kell.

Veresegyház polgármestere, Pásztor Béla arra kéri a lakosokat, hogy az összegyűjtött kommunális

hulladékot hétfőn ne helyezzék ki az ingatlanok elé,

azt mindenki lehetőségei szerint tárolja, amíg a szolgáltatás újraindul.

Az eddigi információk szerint a katasztrófavédelem azzal a három céggel próbál megegyezni, amely most is a Zöld Híd alvállalkozója a hatalmas, 340 ezres lakosságú területen. Gyenes Szilárd, a cég ügyvezetője szavaiból azonban az derült ki, hogy ezek a cégek se állnak jobban, mint ők, hiszen az elmúlt években a Zöld Híd volt az, amelyik a lehetetlen helyzetbe került területekről átvette a szemétszállítást.

A Zöld Híd egyelőre pár napig – amíg van gázolaj a még működőképes járművekben – a közintézmények hulladékát elszállítja. Azt senki se tudja, utána mi lesz, mert a katasztrófavédelemnek nincsenek se autói, se szakemberei erre a feladatra. Ekkora területről elvinni a szemetet pedig belátható távolságban egyetlen szolgáltató sincs. A Zöld Híd járműparkjának nagyjából fele már üzemképtelen.

Zöld Híd-szeméthegy: az uniós büntetést legalább megúszták

Ma mentek ki utoljára a kukáskocsik Észak-Kelet Pest és Nógrád megye 116 településére, hétfőtől 340 ezer lakó szemetét nem viszi el senki a pénzhiány miatt. Egy komoly tételt viszont megúsztak: az uniós támogatást nem kell visszafizetnie a Zöld Híd nonprofit kft.-nek.

Péntek délelőtt a Zöld Híd B.I.G.G. Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Facebook-oldalán megjelent a következő tájékoztatás. „Tisztelt Ügyfeleink!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a mai, pénteki napon a megszokott rend szerint elindultak a hulladékbegyűjtő járataink. További tájékoztatást a hétfőtől érvényes munkarendről 18 óra után nyújtunk.”

Ezzel párhuzamosan az Észak-Kelet és Nógrád megyében a Szentendrei szigettől Hollókőig működő cég mind a 116 településének vezetője megírta a leállásról szóló értesítést a katasztrófavédelemnek – mondta el a Független Hírügynökségnek a Zöld Híd ügyvezetője, Gyenes Szilárd.

Forrás: Facebook/zoldhid

Ezután a törvény értelmében az állami hatóságnak kellene gondoskodnia a szolgáltatás fenntartásáról. Csakhogy neki

nincs se embere, se kukásautója.

Ilyenkor egy másik szolgáltatót jelölhet ki. Kérdés azonban, hogy mely cég lenne ez, amely képes volna átvenni 340 ezer ember kommunális szemetének elvitelét – mondta az ügyvezető, hozzátéve: az elmúlt években éppen a Zöld Híd volt az, amely átvette másoktól a munkát. Ennyi erővel a Zöld Híd is megkaphatná azt a pénzt, ami a szolgáltatás költségeit fedezi – és amelynek hiányában ment csődbe a cég.

Gyenes szavaiból kiderül, hogy a katasztrófavédelem nem sokra menne azzal se, ha a cég autóit szeretné munkába fogni.

Az ötven kocsinak nagyjából fele folyamatosan rossz, a szervizelések is elmaradtak.

Az utóbbi időben a műszakonkénti 29 helyett 14-16 járművet tudtak kiállítani.

A cég számlája üres, mindössze a 300 alkalmazott egy havi bérét tudták félretenni.

A csőd több év folyamatos romlásának vége. Először a szolgáltatási díj befagyasztása 2012-ben, majd a 2013-as 10 százalékos rezsivágás ütött léket a Zöld Híd költségvetésében (is). A végső lökést az állami kukaholding (NHKV) létrehozása adta: az elmúlt években folyamatosan a tényleges költségeknél kevesebbet utalt a munkát elvégző társaság(ok)nak.

Eddig semmilyen tájékoztatást se kaptak a kormány részéről, fogalmuk sincs, hogyan lesz hétfőtől – mondta Gyenes Szilárd. Pedig személyes találkozón, levelekben sokszor felhívták a figyelmet a problémára. Október 19-i az ügyvezető levelet írt az NHKV-nak, amelyben arról tájékoztatja, hogy az elmúlt években felhalmozott több, mint 2,5 milliárdos fejlesztési hiány miatt nem lehet fenntartani a 116 település szolgáltatását. Ekkor helyezte kilátásba a mai leállást, ha addig nem kapják meg a tényleges kiadásaikat fedező pénzt visszamenőleg.

Ennek alapján a felelősség az NHKV-t terheli – figyelmeztetett Gyenes. És közölte azt is, hogy javasolni az önkormányzati társulás tanácsülésének előrehozott összehívását november 5-re, amelyen kérni fogja a felhatalmazást

az NHKV elleni per indítására.

Öröm az ürömben, hogy legalább az uniós támogatások visszafizetésétől nem kell tartaniuk. A Zöld Híd teljes beruházása nagy arányú közösségi pénzből valósult meg. A sok milliárdos vissza nem térítendő összeg fejében egyebek mellett vállalniuk kellett a fenntarthatóságot. Vagyis azt, hogy az amortizációt el kell különíteni a bevételen belül, ebből fedezve a szinten tartó beruházásokat. A Zöld Híd ezt a tartalékot élte fel a bajok kezdetekor.

Erről a cég tájékoztatta is az Európai Bizottságot és a hazai szerveket, de a szerződés e részének megszegése – a rezsicsökkentés miatt – általánosnak tekinthető Magyarországon. Ezért a Zöld Hidat nem büntették meg a támogatás visszafizettetésével – mondta az ügyvezető. Időközben pedig le is telt az 5+2 év, vagyis

„ezt megúsztuk”

– tette hozzá Gyenes.

Másfél éve újabb támogatást kaptak a Zöld Híd korábbi beruházásainak továbbfejlesztésére. Az 1,33 milliárdos költség 90 százaléka (12 forint híján 1,2 milliárd) vissza nem térítendő pénz. Ez azonban nem hozzájuk folyik be, hanem az államkincstárban vezetett számlára, a lebonyolító se a Zöld Híd. Itt is szerencséjük van, mert eddig semmi se valósult meg a pályázatból.

Decemberben kapnak 9 kukáskocsit. Kérdés, ezekkel mi lesz. Ezt Gyenes Szilárd se tudja.

Kockázatokat rejt az átmeneti lakásáfa

Nagy fokú kompromisszumot és bizalmat feltételez a 2019 végétől átmeneti időre fenntartott öt százalékos lakásáfa. A megcsúszó kivitelezéseken fog segíteni, de vannak kockázatai a még el nem készült új lakások esetében.

Legfeljebb egy-kétezer, de talán ennél is kevesebb új építésű lakás, családi ház számára nyújt segítséget a kormány azzal, hogy átmeneti időre megtoldja a kedvezményes, 5 százalékos áfa fennmaradását 2019 után.

Jövő év végén lejár az öt évre meghirdetett kedvezményes áfa ideje, ekkortól ismét 27 százalékkal adóznak az új építésű lakóingatlanok. Fő szabály szerint, mert a parlamentnek benyújtott adótörvény-csomagba beillesztettek egy módosítást, amely – a gyakorlat ismeretében – pár hónappal kitolja a kedvezményes áfa érvényesítését 2020-ban.

Azokban az esetekben lesz mód erre, amelyekben 2019 december 31-éig benyújtják a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba bejegyzéséhez szükséges okiratokat, és a lakás legalább szerkezetkész állapotban van. Utóbbi feltétele, hogy – leegyszerűsítve –

kívülről teljes legyen az épület, a nyílászárók is a helyükön legyenek.

Vagyis ez a könnyítés annak a csekély számú építkezésnek segít, amelyek folyamatban vannak (vagy rövidesen – például családi házak – elkezdődnek), de több hónapos csúszásban vannak és nem fejeződnek be 2019-ben.

Ezzel azonban felborul a normál építési folyamat, mert

a nagyjából 60 százalékos készültségi állapotra kell azt mondani, hogy kész van az ingatlan

(utóbbi a feltétele ugyanis annak, hogy a tulajdonjog bejegyezhető legyen). Ez nagy fokú kockázatot rejt magában, erős kompromisszumot és egymás iránti bizalmat feltételez az építő és a majdani tulajdonos között – mondta Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője.

A megszokott ügymenetben a beruházás elindulásakor a leendő vevő előleget fizet, majd az építés előrehaladása alapján további részlet(ek)et utal át. Vagyis a szerkezetkész pillanatban nagyjából 60 százalék járna a vételárból is. A kedvezményes áfa érvényesítéséhez azonban a teljes árat ki kell fizetni, az építő pedig a tulajdonjog átadását hozza előre. Ez a felek közti bizalom nélkül nem fog menni.

Több rizikója van ennek. Az egyik az, hogy a belső terek kialakításakor nem ritka, hogy apróbb változtatásokra kerül sor a tervekben lévőkhöz képest, például valamilyen hatóság rendelkezése nyomán. Kockázat az is, hogy a finanszírozó bankok változatlanul akkor fizetnek, amikor rendelkezésre áll a hatósági használatba vételi engedély. Ez tehát növeli az építők (és a vevők) pénzügyi kockázatát is.

Ez a megoldás valószínűleg azon vevők esetében válhat gyakorlattá, akik hajlandók nagyobb rizikóba belemenni, és

lényegében a teljes vételárat maguk fedezik,

illetve a jó renoméjű ingatlanfejlesztőknél jöhet szóba – mondta Balla Ákos.

Ugyancsak kockázatot vállalnak a felek azzal, hogy a szorító munkaerőhiány miatt sokszor hónapokat csúszó építkezések ebben az esetben is nehezen kiszámíthatóan késhetnek. Előfordulhat, hogy a szerkezetkész épületről levonulnak a kőművesek, ácsok, de a belső teret kivitelezők előre nem láthatóan mégsem érkeznek meg időre.

Ez esetben a földhivatal – ha hat hónapon belül nincs kész az épület – visszadobja az albetétek létrehozását, és kezdődhet elölről a bejegyzés – hívja fel a figyelmet a szakember. (Ez akár a kedvezményes áfát is érintheti utólag.)

Mindezeket figyelembe véve az valószínűsíthető, hogy

inkább 80-90 százalékos készültség esetén fognak megállapodni

a felek – kalkulál Balla Ákos.

Érdemes azért mindezekhez hozzátenni, hogy nagyon kevés ingatlanról beszélünk. A teljes éves forgalom 4 százaléka, nagyjából ötezer az új építésű lakás, a többi használtak adás-vétele. Ezen belül is az új lakások fele befektetési célú, tehát mostanában mintegy kétezer család a tényleges új lakással gyarapodó évente. Ezek egy része kerülhet abba a helyzetbe, hogy a már megrendelt, részben ki is fizetett lakás, ház építése átcsúszik 2020-ra. Vagyis ez az átmeneti szabály is azon kevés jómódúnak segít, akiknek az egész újlakás-támogatást (jellemzően a csokkal) bevezette a kormány.

Kannibalizmus az egészségügyben

Maradékait rabolja ki saját maga az egészségügy, amikor három-négyszeres jövedelmet lehetővé tevő bérszakembereket” alkalmaznak kórházakban. De rákényszerülnek, akkora a hiány. Legutóbb a Péterfy kórház műtőibe „beszervezett” aneszteziológusok és műtősök ügye vált ismertté.

Színtiszta kannibalizmus – ért egyet a felvetéssel László Imre, a DK szakpolitikusa, egykori kórházigazgató annak kapcsán, hogy a többedik hasonló eset került be a nyilvánosságba. A Péterfy utcai kórház egy éve kötött szerződést egy Wigwam Bau nevű céggel arról, hogy az négy év alatt folyamatosan rendelkezésére bocsát hat aneszteziológus orvost, 8-8 aneszteziológus szakasszisztenst, műtős szakasszisztenst és műtőssegédet, ahogyan ezt a 24.hu megírta.

A Közbeszerzési Hatóság honlapján megjelentek értelmében a szerződés értéke 1,032 milliárd forint. A Wigwam és a Péterfy kórház szerződése azt is tartalmazza, hogy az

orvosok után nettó 7 ezer, a szakasszisztensek után 3300, a műtőssegédekért 2300 forintot

számláz ki fejenként a szolgáltató. A szakemberek ebből részesülnek aztán javadalmazásban.

Ez egyáltalán nem eget verő összeg, a Honvéd Kórházban ennél is többet kénytelenek fizetni a közelmúltbeli (egyik) botrány kimeneteleképpen. A közalkalmazotti bértábla alapján foglalkoztatottak ennek harmadát-negyedét kapják kézhez, tehát azért van látható különbség – derül ki László Imre szavaiból.

Ezek az esetek bizonyítják, hogy nem mondanak igazat a kormányban arról, hogy a szükséges személyi állomány rendelkezésre áll a kórházakban – mondta a Szent Imre kórházat sokáig igazgató szakember. Ráadásul éppen az aneszteziológia és intenzív terápia az a terület, ami nélkül nincs fekvőbeteg-ellátás, és kórház sincs.

Az altatóorvosokat aranyáron „veszik”, ezért vannak ezek a többszörös díjak, amiket a kórházak kénytelenek kifizetni, noha a „normál” működéshez szükséges pénz sincs meg náluk.

A kereslet-kínálat kőkemény törvénye érvényesül.

Ennek egyik következménye lehet, hogy egyre nagyobb számban fognak felmondani egészségügyiek, aztán közvetlenül vagy ilyen közvetítő cégen keresztül elmennek dolgozni. És így szépen felzabálja magát az egészségügy.

László Imre szerint ennél rosszabba a helyzet, ha végrehajtják, amit Orbán Viktor akar: szétválasztani az állami és magán-egészségügyet. Amelynek keretében tilos lenne bármilyen fizető szolgáltatás az állami finanszírozás mellett (például egy ágyas szoba, tévé bérbeadása).

Ha az orvosoknak, ápolóknak választaniuk kell, vajon hová mennek? – tette fel a kérdést László Imre. Persze, hogy a gomba mód létrejövő magánintézményekbe – válaszolta meg. Nem kevesen, a páciensek fele magánellátást is igénybe vesz, még ha sokan – az irdatlan várólistákat látva – csak egy-egy vizsgálat erejéig. De rengetegen inkább vagyontárgyaikat adják el, csak hogy időben megműtsék őket, tehát nem véletlen, hogy Csányi Sándor is fantáziát lát magánkórházba fektetni – mondta László Imre. Mint mondja, csak ápolóból 9500-an hiányoznak, tehát két kézzel kapkodnak a kórházak minden egészségügyis után.

Akár kannibalizmus árán is.

Az új Unabomber támad?

Soros György után Barack Obama, Hillary Clinton, majd a CNN és állítólag Donald Trump is csőbomba-küldeményt kapott. Eddig a 70-90-es években volt ilyen sorozat. Akkor a Unabomber szerkezeteinek sok áldozata volt.

Hétfőn Soros György kapott – mint utóbb megállapították – csőbombát, amelyet egyik alkalmazottja talált meg a postai küldemények között. Gyanúsnak találta, ezért a rendőrséghez fordult. Azóta hasonló küldeményt kapott előbb Barack Obama volt elnök és Hillary Clinton ex-külügyminiszter és elnökjelölt (mindketten demokrata pártiak). Aztán a CNN hírtévé és Trump elnök fehér házi hivatalába is gyanús csomag érkezett – utóbbit azóta állítólag cáfolták, de a helyzet jelenleg nehezen áttekinthető.

Szerdán délelőtt aztán kiderült: hasonló gyanús csomagokat küldtek Debbie Wasserman Schultz floridai demokrata párti és Maxine Waters kaliforniai demokrata párti képviselő, valamint Eric Holder, az Obama-kormányzat volt igazságügyi minisztere irodájába is.

A küldeményeket minden esetben időben lekapcsolták. Az FBI

terrorcselekményként kezeli

a sorozatfenyegetést. Hivatalos forrásból eddig nem erősítették meg, hogy minden utóbbi esetben bomba volt a pakkokban.

A politikai erőszaknak nincs helye az Egyesült Államokban

– jelentette ki Trump.

A történtek háttere egyelőre tisztázatlan, de szinte bizonyosan politikai indíttatásúnak tekinthető. Az elnöki hivatalba küldött csomagig széljobb, demokráciaellenes akcióról lehetne szó, de ha bebizonyosodik, hogy a Fehér Ház is fenyegetést kapott, akkor az olyan általános politikaellenes támadássorozat lenne, amire eddig egy alkalommal került sor.

Az Egyesült Államokban a Unabomberként hírhedetté vált Theodor (Ted) Kaczinsky (csak névrokona a mostani lengyel elnöknek és tragikusan elhunyt testvérének, bár neve alapján alighanem lengyel származású) 1978 és 1995 között hajtott végre eddig páratlan postai küldeményként kézbesített bombákkal merényletsorozatot.

A 16 bombával 23 sérülést okozott és 3 embert megölt

Kaczinsky 1996-os elfogásáig az FBI addig leghosszabb ideig körözött bűnözője volt.

A matekzseni, már huszonévesen egyetemi tudományos karrierbe kezdő

Kaczinsky a 60-as évek legvégén hirtelen minden címéről, munkájáról lemondott és kivonult a civilizációból. Az ipari társadalommal szembefordulva lényegében

a mainstream elleni általános politikai akcióba kezdett

a maga által készített, egyre kifinomultabb fadoboz-bombákkal, amelyeket például egyetemi oktatóknak, kutatóknak, számítógép-szaküzletnek.

Végül a zsarolás nyomán a két legelismertebb országos napilapban közzétett proklamációjának szövegére ismert rá testvére, aki feljelentette az addig teljes sötétségben tapogatódzó FBI-nál egy montanai erdő mélyén lévő sufniban élő Ted Kaczinskyt. Életfogytiglant kapott.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK