Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Ma döntenek (?) a Fideszről az Európai Néppártban

Bak Mihály
-
0
Ma döntenek (?) a Fideszről az Európai Néppártban

Bármi lehetséges: kizárás, felfüggesztés, elhalasztás. Az EPP feladványa: mi a kevésbé rossz, ha kizárja a Fideszt, s ezt mikor tegye, vagy ha bent tartja. Mit hoz ki a matek, és hogyan lehet bizottsági elnök Manfred Weber?

Az egyetlen bizonyosság az, hogy semmi se biztos. Az előjelek alapján lehetséges, hogy a várhatóan délutáni választmányi (politikai gyűlési) ülés előtti utolsó pillanatokban derül ki, milyen javaslatot terjeszt a 262 delegátus elé az Európai Néppárt (EPP) vezetése.

A lehetőségek

Az eddigiek alapján a legvalószínűbb a kizárás és a tagság felfüggesztése közti választás lehetősége. Egyáltalán

nem lehetetlen azonban, hogy elhalasztják a határozathozatalt

az április 8-9-iki összejövetelre; ekkor még időben lesznek a május végi európai parlamenti választások előtti kampányhajrá előtt. Addig mérlegelhetik, mi a legkevésbé rossz számukra. Vagyis mi visz el többet: benntartani a vitán felül tehertétellé vált Fideszt és ezzel mandátumokat megtartani a következő EP-ben, vagy ezeket elveszítve szavazatokat nyerni a választók körében.

Mert a Fidesznek, sőt, magyar pártnak

aligha volt ilyen rossz sajtója nyugaton, mint mostanában a Fidesznek,

és ennyire elutasító a német közvélemény hazánkkal szemben. Ezt támasztja alá az a közvélemény-kutatás is, amely szerint a németeknek, de még a CDU-CSU híveinek is a kétharmada piros lapot követel Orbánék számára.

Az EPP vezetésének (elsősorban Joseph Daul elnöknek és Manfred Weber EP-frakcióvezetőnek) és főképpen a 262 delegátusnak nagyjából három tényezőből álló egyenletet kellene megoldania:

  • legpontosabban megtippelni a közvélemény hangulatát a fentiek alapján,
  • szembenézni azzal, hogy Manfred Weber jelöltségét csak akkor tudják sikerre vinni az Európai Bizottság elnöki tisztére, ha megkapják a centrumtól balra álló frakciók (szocialisták, liberálisok és zöldek) támogatását; márpedig ezek jó eséllyel ezt a Fidesz kirúgásához fogják kötni – a szocialisták szinte biztosan,
  • ha legkésőbb áprilisban nem teszik ki Orbánékat, akkor a Fidesz tizenvalahány képviselőjét később csak egyenkénti szavazással (úgynevezett kis kétharmaddal) tudják kizárni az EP-frakcióból, vállalva az ezzel járó teljes elhúzódó háborúskodást.

Mindezek előtt pedig azt kell számba venniük, hogy

a kompromisszum értelmes lehetőség, valóságos alternatíva-e.

Az tudniillik, hogy – amiként az elmúlt hetek megnyilatkozásaiban ez elhangzott néhányszor – hihetnek-e még Orbánnak abban, hogy „mostantól ismét rendes demokrata lesz”.

Ehhez nyilván mérlegre teszik a weberi hármas feltétel sorsát, amelyek teljesítésében állítólag ezek megfogalmazója szeretne kapaszkodót találni ahhoz, hogy a bent tartás mellett érveljen. (Vagy nem. Az elmúlt napok értesülései, nyilatkozatai ellentmondásosak, például az Orbánnal lezajlott budapesti találkozó után elmondottakkal szemben másnap azt közölte, hogy nem is volt tárgyalás, hanem lényegét tekintve ultimátumot adott elő. Később pedig azt indítványozta, hogy egy testület ellenőrizze a jogállami normák betartását, és ehhez kösse a támogatások odaítélését, ezt most, az EPP összejövetele előtt újságcikkben megerősítette – írta az Index.)

Weber feltételei voltak.

  • Hagyja abba a magyar kormány a Soros-Juncker-féle kampányt. Ezt Orbánék megtették, de a Napnál világosabb, hogy kényszer hatása alatt, s első körben Jean-Claude Juncker helyettesét, a szocialista Frans Timmermanst tervezték helyére tenni, majd a felháborodás nem csitulása láttán lett belőle a hirtelenjében előhúzott „családvédelmi akcióterv”-hirdetés. Az egyéb felületeken azonban azóta is vidáman fut az eredeti „tájékoztatás”.
  • Kérjen bocsánatot az EPP tagpártjaitól. Ebből az lett, hogy a „hasznos idiótáktól” kész elnézést kérni, ha bárki úgy érzi, megsértette ezzel. De a „támadó hangnem” sajnálata mellett álláspontjuk nem változott – mondta el Orbán és néhány sanchopanza.
  • Hagyja békén a CEU-t, tegye lehetővé, hogy az ismét budapesti intézményként adhasson ki amerikai diplomát. Erre lényegében nem érkezett semmilyen tartalmi válasz. Igaz, Weber itt szorított egyet a satun azzal, hogy belengette: a müncheni műszaki egyetem és a BMW autógyár anyagi segítségével tartanának fenn szakokat, noha a pénzszűke eddig nem volt fenn a CEU problématérképén. Erre Orbán annyit mondott: várja a bajor miniszterelnök levelét erről. Azét a Markus Söderét, aki látványosan farolt vissza a CDU mögé az orbáni politika megítélésében.

Mindezek ismeretében az a kérdés, hogy a választmányi küldöttek – és persze az előterjesztésüket ismertető EPP-vezetők – merre hajlanak.

Komolyan gondolják, hogy Orbán az a tigris, aki hajlandó áttérni a vegetariánus étrendre?

Vagy arra jutnak, hogy le kell zárniuk ezt a sehová se vezető vitát. Ahogyan azt – megint állítólag – Annegret Kramp-Karrenbauer új CDU-elnök szorgalmazza, hogy tiszta lappal folytassák a kormányzást.

A szerdai vita – amelyen Orbán is részt vesz – tehát túlmutat azon, amit eddig megtudhattunk. Hogy mára 14 párt kezdeményezte a Fidesz kizárását. Ezek javarészt kisebb tagjai az EPP-nek. Az eddigi információk alapján 58 szavazatuk van a kizárást követelő pártoknak. Ennél nagyjából tízzel kevesebb a támogatóknak (amelyekből 11+2 a Fideszé és a KDNP-é).

Az EPP-n belüli rendszerből azonban az következik, hogy a szavazati jogú tagpártokon túl a különféle tisztségek alapján is jár egy csomó voks. Mintegy 150 szavazat a támogató és vélhetően ellenző pártdelegáltakén felüli a Politico táblázata alapján. (A 264 szavazatból le kell vonni az egyik horvát párt két tagjáét, amely időközben kilépett az EPP-ből.)

A nyilatkozatok ellentmondásos voltára jellemző a kedden a Reutersnek nyilatkozó német CDU-s politikus, Andreas Nick beszámolója tapasztalatiról. Ezek szerint „a Budapesttől érkező összes jel azt sugallja, hogy a kilépés a céljuk… és úgy tűnik, tényleg azért könyörögnek, hogy kirúgják őket”. Mármint Orbánt és a Fideszt.

Pedig ez tényleg a legvégső opció. A legnagyobb EP-frakcióból kiszorulás már középtávon se lehet érdeke a Fidesznek a 2021 utáni költségvetési ciklus előkészítésekor. Igaz, mentsvárul olyan pártokkal készül (?) összefogni, amelyek többsége (nettó befizető országban) azzal kampányol évek óta, hogy az uniós támogatásokat vegyék vissza Keletről.

Orbánék lesznek terítéken hét közben

Bak Mihály
-
0
Orbánék lesznek terítéken hét közben

Nem csak az Európai Néppárt dönt(het) a Fidesz tagságáról, másnap az Európai Parlamentben áttekintik a 7-es cikkelyes eljárással kapcsolatos eddigi fejleményeket. Azt vizsgálják meg, történt-e előrelépés az uniós alapértékek súlyos sérelmében.

A hét közepén a Fidesz tagságának sorsáról várható parázs vita az Európai Néppártban (EPP), egyelőre teljesen kiszámíthatatlan, mi várható. Úgy fest, hogy Manfred Weber EPP-frakcióvezető letett azon szándékáról, hogy esetleg nem terjeszti szavazásra a kérdést. A jelek szerint a német CDU elnökasszonnya, Annegret Kramp-Karrenbauer és Joseph Daul EPP-elnök is ragaszkodik a formális aktushoz. Várhatóan két javaslatot terjesztenek a 264 delegátus elé az EPP politikai gyűlésén (választmányában): felfüggesztés vagy kizárás.

Másnap aztán folytatódik a magyarországi ügyek uniós vizsgálata. Az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi szakbizottsága (LIBE) csütörtök délután áttekinti a magyarországi fejleményeket. Azt nézik meg, hogy tavaly szeptember óta

történt-e előrelépés a jogállami folyamatokban

– derül ki az EP keddi közleményéből.

Az EP tavaly szeptemberben kérte az uniót, hogy az indítsa el a 7-es cikkelyes eljárást Magyarországgal szemben, annak vizsgálatára, hogy az országban fennáll-e a veszélye az uniós alapértékek súlyos, rendszerszintű sérelmének. A LIBE szakbizottság most tekinti át az azóta eltelt időszak fejleményeit, a jelenlegi helyzetet, és hogy a tagállamok mennyit haladtak előre a parlamenti kérés vizsgálatában.

Az EP kezdeményezése mögött az igazságszolgáltatás függetlenségével, a szólásszabadsággal, a korrupcióval, a kisebbségek jogaival, a bevándorlók és menekültek helyzetével kapcsolatos aggodalmak álltak. Ha a tagállamok úgy vélik, hogy Magyarország rendszeresen és súlyosan megsérti az uniós alapértékeket, akkor elindíthatják az EU-alapszerződés 7. cikkében leírt eljárást, amely végül szankciókhoz, például Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethet.

A LIBE ülésén részt vesz az Európai Bizottság (EB) és az Európai Tanács képviselője is. Az EB-t Frans Timmermans (aki eredetileg Jean-Claude Junckert váltotta volna a magyar kormány „tájékoztató” plakátján) első elnökhelyettes képviseli.

A Magyarországgal korábban foglalkozó Sargentini-jelentés szerzője, a holland zöldpárti képviselő szerint nem elegendő, hogy az EPP foglalkozik a Fidesz tagságának kérdésével,

meg kell kezdenie végre az etikai nagytakarítást,

és kérdőre kell vonnia Orbán Viktort, hogy milyen viszonyt kíván ápolni a pártcsaláddal és hogyan viszonyul az EPP által képviselt politikához.

Judith Sargentini úgy véli, hogy nem várható a Fidesz kizárása. De Manfred Webernek
egyértelmű döntést kell hoznia, hogy merre kormányozza az EPP-t, hagyja-e annak jobbra tolódását – közölte Judith Sargentini.

A képviselő elmondta: noha az Európai Unió Tanácsa nagy jelentőséget tulajdonít a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok fenntartásának, nem teljesíti ígéreteit, ha nem tudja „behúzni a vészféket”, hagyva így, hogy egy tagállam kormánya következmények nélkül sértse meg rendszerszinten az Európai Unió alapértékeit.
A politikus szerint fél évvel az általa jegyzett jelentés elfogadása után nem történt semmilyen lényegi intézkedés az ügyben.

A „KGST-bankkal” Budapesten tölti fel kémseregét Putyin?

Bak Mihály
-
0
A „KGST-bankkal” Budapesten tölti fel kémseregét Putyin?

Nyugati aggályok övezik az egykori „KGST-bank” Budapestre telepítését és a neki adott teljes diplomáciai mentességet – írja tisztségviselőkre hivatkozva a New York Times. Putyin így tölti fel európai kémseregét a kiutasítások után.

Nyugati biztonsági tisztségviselők szerint a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) alapul szolgálhat orosz hírszerzési műveletek végrehajtásához Európában – írja az amerikai napilap a Moszkvából Budapestre költöző NBB kapcsán. A bank szokatlan védelmet kapott Magyarországon: a diplomáciai testületekével megegyező teljes immunitást minden hatósági eljárással szemben. Sőt,még a pénzügyi felügyeleti ellenőrzés alól is mentesülni fog.

Emellett lényegében korlátlan mennyiségben kapnak beutazási vízumot az NBB által meghívott személyek.

A NYT írása címében is úgy fogalmaz, hogy Magyarország vörös szőnyeget terít a kétes orosz bank elé, amellyel kapcsolatban kémkedési félelemek fogalmazódnak meg.

Kémszülők sarja

Az amerikai lap röviden felidézi az elmúlt évek néhány fejleményét. Azt, amikor tavaly két orosz fegyverkereskedőt nem az ügyben nyomozó Egyesült Államoknak, hanem Oroszországnak adott ki a magyar kormány, és szól a Paks 2-szerződésről is. Bemutatja az NBB-t vezető Nyikolaj Koszovot is, akinek mindkét szülője az orosz hírszerzés magas rangú tagja volt, apja Budapesten is szolgált tábornoki rendfokozatban. A famíliát a Privátbankár mutatta be részletesen.

És maga Koszov is régóta kötődik az orosz hírszerzéshez

– írja a lap.

A banknak adott mentesség parlamenti megszavazása előtt járt Budapesten Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki – idézi a NYT – arra figyelmeztette Orbán Viktort, hogy az ne engedje meg az oroszoknak éket verni a barátok közé.

Az NBB felkeltette nyugati tisztségviselők figyelmét, mert Orbán – egy olyan ország vezetője, amely egyaránt tagja az EU-nak és a NATO-nak – szorongást keltett a Putyinnal fenntartott egyre szorosabb kapcsolattal – fogalmaz az amerikai lap.

Magát Orbánt bevándorlás-ellenes szélsőjobboldali vezetőként jellemzi a NYT, aki szisztematikusan gyengítette a demokratikus intézményeket az országban. S aki az úgynevezett illiberális demokrácia modelljének szimbólumává vált.

Az újság megszólaltatta Krekó Pétert, a Political Capital vezetőjét is, aki azt mondta, pár évvel ezelőtt még azt válaszolta volna a kérdésre, hogy Orbán a keleti nyitással valóban Moszkva felé fordult, de tiszteletben tartja európai és amerikai partnerségét. Ma már egyre kevésbé ez a helyzet – mondta.

Szorongás Orbán putyini kapcsolata miatt

A hírszerzési gyanú igen erős az NBB kapcsán. A NYT névtelenül idéz európai biztonsági tisztségviselőt, aki szerint

a banki megállapodás lehetőséget ad Putyinnak arra, hogy feltöltse kémhadtestét, miután több orosz hírszerzőt kiutasítottak Európából és az Egyesült Államokból.

A kitoloncolások okaként név nélkül a Szkripal-ügyet, az átállt volt orosz hírszerző megmérgezését említi az amerikai újság.

A NYT megkeresésére az NBB visszautasította, hogy bármilyen kapcsolat lenne közte és a KGB között, a központ Budapestre költözése pedig természetes lépés a terjeszkedésben, pénzügyi eszközeinek több, mint fele európai országokból származik.

Fidesz-Néppárt: most vagy soha (kizárni)?

Bak Mihály
-
0
Fidesz-Néppárt: most vagy soha (kizárni)?

Szerdán dönt az EPP, mit tegyen a Fidesszel. Látszólag egyszerű: kizárni vagy felfüggeszteni? Az EP-választás után azonban ez a kérdés különösen nehézzé válik a személyenkénti szavazás miatt.

Egyelőre minden lehetőség nyitva áll – nyilatkozta szombaton Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP) frakcióvezetője Bukarestben. Weber az EPP politikai gyűlésének (választmányának) szerdai üléséről beszélt, amelyen dönteni kell 13 tagpárt kezdeményezéséről, hogy az EPP zárja ki a Fideszt.

A lehetőségek

Még semmi se dőlt el, tárgyalásokban áll a pártcsalád minden tagjával – mondta a német CSU politikusa szombaton Bukarestben.

Három lehetőség áll az EPP előtt a Fidesz ügyében:

  • felfüggeszti tagságát,
  • kizárja soraiból,
  • dádával benntartja.

Utóbbi célt szolgálja a magyar párt vezetőinek sok alkalommal előadott óhaja, hogy benn akarnak maradni. Manfred Weber ehhez

három feltételt támasztott, amiből a Fidesz egyet formálisan teljesített.

Elkezdte leszedni a Soros-Juncker-plakátokat, de az egyéb felületeken később is mentek ezek a reklámok, a „tájékoztató levél” pedig minden lakásba megérkezett.

Az EPP tagpártjai részére várt bocsánatkérés inkább nem teljesült, az „aki úgy érzi, hogy megsértettem, attól elnézést kérek” formulát több párt elutasítja. A CEU korábbi helyzetének visszaállítása pedig nem haladt előre.

Minderről Weber a lényeget nem hét eleji budapesti találkozója után itt, hanem másnap Strasbourgban nyilatkozva mondta el. Eszerint nem tárgyalás volt Orbánnal, hanem egyoldalú követelésközlés az ő részéről.

Dilemma több oldalról

Az EPP vezetésének több változós egyenletet kellene megoldania, amikor javaslatot tesz a választmánynak szerdára:

  • több párt kilátásba helyezte, hogy kilép, ha a Fidesz marad,
  • Weber az Európai Bizottság elnöke szeretne lenni, amihez azonban a centrumtól balra álló EP-frakciók támogatására szorul, ennek azonban feltételévé válhat a Fidesz kitessékelése,
  • mérlegelniük kell, hogy a felfüggesztéssel „domesztikálható-e” Orbán.

Az EPP-n belüli vélemények egyike az (és maga Weber is mondott ilyet többször), hogy erősen kétséges, a Fidesz tiszteletben tartja-e a közös értékeket. Egészen pontosan az, hogy belül maradva nem kezdi-e újra ezek tagadását, támadását.

Márpedig Orbán többször világossá tette, hogy ő akarja a maga képére formálni az EPP-t. „Új kezdetet” követel, nemhogy a további integrációt nem támogatja, hanem „erős nemzetállamokat”, Európa élén pedig „erős vezetőket”, ahogyan március 15-én szónokolta.

Ez a beszéd sokak szerint retirálás volt a rá nehezedő nyomás miatt. Más nézőpontból azonban legfeljebb annyiban, hogy elmaradt ez utóbbi évek brüsszelezése és személyeskedő hangneme, ellenben visszatért a „birodalom fenyegetése”.

A szöveg fő üzenetei megerősítik azt a meggyőződést, hogy

Orbán a jobbszél felé tolná el az EU-t és persze ehhez az EPP-t.

Az EPP számára szerdán aligha komolyan szóba jöhető lehetőség a megbocsátás. Ezen a nyilatkozatok alapján már túl van a pártcsalád közössége. Nyilván nem közömbös az a közhangulat, ami ezt a vitát övezi, s amelyben a május végi EP-választás előtt egyre fontosabb a választók véleménye. Márpedig a döntést alapjában befolyásoló Németországban a választók és a CDU-CSU szavazói körében egyaránt kétharmados a Fidesz eltávolításának támogatása.

Az EP-választás előtt vagy után?

„Pedagógiai” megfontolásból szóba jöhető kompromisszum lehetne a tagság felfüggesztése azzal, hogy a belső karanténban kiderül, hajlandó-e megváltozni Orbán. Ha nem, akkor később alkalmazható a kizárás. (Az eleve kétkedők szerint a kérdés az, „meggyőzhető-e a tigris arról, hogy mostantól zöldséggel táplálkozzon”.)

A lehetőségek útja kétfelé válik. Az EPP-ben két magyar párt van: a Fidesz és a KDNP önálló tag. A delegátusok száma 5, illetve 1, a választmányban (politikai gyűlésben), a 264 szavazón belül 11, illetve 2. A kizáráshoz tehát itt két határozat kell. (Vagy afféle zsarolásképpen csak a Fideszt teszik ki, de ez valószínűtlen.)

Ezzel szemben a 217 tagú néppárti EPP-frakció egységes csoport, a 12 magyar képviselő „a közös mezt viseli”. Ebből következően a Fidesz-KDNP itt nem alkot önálló csoportot, egységes eltávolításukra nincs lehetőség,

a parlamenti képviselőket egyenként kell kizárni

az EPP-frakció szervezeti és működési szabályzata értelmében.

Mégpedig a frakció kétharmados többségével, ha a szavazáson a képviselők legalább fele jelen van (vagyis úgynevezett kis kétharmaddal), titkos szavazással.

Mindez azt jelenti, hogy ha az EP-választás előtt zárják ki a Fideszt/vagy és a KDNP-t az EPP-ből, akkor ezek képviselői nem a néppárt tagjaiként kerülnek be az új összetételű EP-be. Ha viszont a felfüggesztésről határoznak, akkor később a magyar képviselőket csak egyenkénti szavazással távolíthatják el soraikból, ennek minden járulékos feszültségét is vállalva.

Lengyel-magyar két jóbarát, de nem mindenben

Bak Mihály
-
0
Lengyel-magyar két jóbarát, de nem mindenben

További legalább ezer amerikai katona állomásozhat Lengyelországban, erőteljes lengyel óhaj nyomán. A magyar kormány ettől elzárkózna, a védelmi egyezményt is csak nagy nyomásra írták alá Washingtonnal.

Legalább ezer fővel megnövelné lengyelországi jelenlétét az Egyesült Államok, de még sokkal többről is szó lehet – írta pénteken a Rzeczpospolita lengyel napilap az MTI szerint. Úgy tudja, erre tett ajánlatot Washington.

Már ott vannak

Lengyelországban 2017-től állomásozik

mintegy 4,5 ezer amerikai katona

úgynevezett állandó rotációs jelleggel, féléves ciklusokban váltva egymást többek között a Zagan közelében telepített amerikai páncélos dandárnál, valamint a NATO nemzetközi, amerikai parancsnokságú, Északkelet-Lengyelországba telepített zászlóaljánál. A mostani terv szerint az eddiginél állandóbb jellegű bázis létesítéséről lenne szó.

A lengyel kormány az orosz fenyegetésre hivatkozva évek óta szeretné elérni az amerikai katonai jelenlét állandósítását és növelését. Tavaly szeptemberben írta alá Andrzej Duda lengyel és Donald Trump amerikai elnök a stratégiai együttműködési egyezményt. Ekkor Duda azt mondta, hogy nagyon örülne az állandó bázisnak országában, amelyet

Fort Trumpnak nevezhetnének.

A nagy magyar-lengyel barátság közepette – amelynek jegyében telt el a mai március 15-i állami ünnepség is – szembetűnő a homlokegyenest ellentétes álláspont az ilyen biztonságpolitikai-katonai stratégiai kérdésekben.

Ellenálltunk a semmire

Nemrégiben a magyar kormány több, mint egy évig tartó kötélhúzás után – nagy amerikai diplomáciai nyomás hatására – volt hajlandó belemenni a védelmi együttműködési megállapodásba. Olyan szuverenitási fenntartásokat hangoztattak, mint az egyenkénti parlamenti hozzájárulás nélküli amerikai csapamozgások a határokon át, valamint hogy itt elkövetett bűncselekmények ügyében az amerikai hatóság járjon el.

Mint megírtuk, a végül kialkudott szöveg szinte teljesen megegyezik az 1995 óta hatályban lévő szabályokkal, amelyeket az 1998 ás 2002 közötti, valamint a 2010 utáni Orbán-kormányok szó nélkül teljesítettek. Ennek alapján a délszláv háborús békefenntartás keretében százezrével mozogtak amerikai katonák és haditechnika.

Az amerikaiak az orosz érdek kiszolgálását látták a mostani ellenállásban.

Végül a magyar szuverenitás többszöri hangsúlyozásának kialkudásával a kormány belement a régi kötelezettség vállalásába.

Ez azért is szembetűnő, mert a Fidesz, ha elhagyná az Európai Néppártot, a most kormányzó lengyel Jog és Igazságosság párttal próbálhatna meg közös frakciót alkotni az Európai Parlamentben. Ahol például az Oroszország elleni szankciókról és a katonai stratégiai kérdésekről is lehetőleg közös álláspontot kellene kialakítaniuk.

Orbán ki- és átjelentkezett?

Bak Mihály
-
0
Orbán ki- és átjelentkezett?

Brüsszelezés nem, migránsozás alig, birodalmazás bőven volt Orbán beszédében. Ellenben az „új kezdet” igénye, az „erős nemzetek új erős vezetőkkel”, akik szakítanak a további integrációval, mintha azt sejtetné: Orbán már a néppárton túli időre készül.

Ha nem fog brüsszelezni, visszavesz Junckerék ekézéséből, akkor miről fog szólni a beszéd? Talán arról, hogy „kinyílott a pitypang” – gondoltam az elmúlt napokban.

A szónoklat részben beteljesítette a várakozást, legalábbis ami a közhelyeket és a semmitmondást illeti.

Toposzok…

Ami nem volt: brüsszelezés. Ami volt helyette viszont, az az évekkel ezelőttről felmelegített birodalmazás. Migránsozás mindössze egyszer, amikor Orbán 1848-cal és 1956-tal egy szálra felfűzve dicsekedte el a „migránsinvázió megállítását”, persze megint csak egyes egyedül a glóbuszon.

Előjöttek még a térség feldicséréséről szóló toposzok, nyilván nem függetlenül attól, hogy Mateusz Morawiecki személyében lengyel miniszterelnöki vendég volt, az elmaradhatatlan több száz fős lengyel turistahallgatósággal együtt.

Tehát

„látványos közép-európai reneszánszra készülünk”,

és amikor Brüsszelből Lengyelországot támadják, akkor egész Közép-Európát és Magyarországot is támadják, és a birodalomépítőknek mindig számolni kell az erős lengyel-magyar kötelékkel.

Ebben a szerkezetben és megközelítésben a „birodalom” kellően elkent ahhoz, hogy senki se vegye magára konkrétan (meg ezt már amúgy is megszokták tőle). Vagyis „a birodalmak árnyékában a háborúkat megnyertük, voltunk, vagyunk és leszünk, ez a legnagyobb diadal, amit egy nemzet a birodalmak felett arathat”

nem több lózungnál, amit Orbántól már fel se vesznek az EU-ban.

…és iránykijelölés

Amit azonban ebből kiindulva le- és felvezetett, az kijelöl egy határozott irányvonalat és utat saját magának és (szándéka szerint) az országnak.

  • Azt kívánjuk Európa népeinek, hogy szabaduljanak meg a farkasvakságtól, vegyék észre, hogy egy liberális európai birodalomban mindannyian elveszítjük a szabadságunkat. Szabad ember csak az lehet, aki egy szabad nemzet fia, és nem egy birodalom alattvalója.

A közelgő európai parlamenti választás ürügyén:

  • erős Európát akarunk, erős nemzetállamokat és új, erős vezetőket Európa élén, akik nem a bajt hozzák ide, hanem a segítséget viszik oda,
  • és új kezdetet akarunk, hogy megállítsuk Európa hanyatlását, véget vethessünk az Európai Egyesült Államokról szóló lázálmoknak.

Megítélés kérdése, hogy ezt a szónoklatot erős visszafogottságnak tekintsük-e, annak, hogy kerülni akarta a további konfrontációt az Európai Néppárt fősodrával, benne a német uniópártokkal. S hogy ne szaporítsa a Fidesz eltávolítását követelők sorát.

De az erős nemzetállamok kontra liberális európai birodalom, az Európai Egyesült Államok lázálomkénti beállítása, s az ilyen Európa élén új (!) és erős vezetők éppenséggel arra mutat, hogy Orbán bejelentkezett az EPP-től jobbra álló konglomerátumba. Sőt, annak legalábbis egyik vezetőjének.

Látva az elmúlt napok folyamatait, s nem ismervén, amit Orbán már tudhat, de még nem került nyilvánosságra, ez már inkább program, semmint helyzetértékelés.

Bedőlt a Matolcsy-unokatestvér bankja

Bak Mihály
-
0
Bedőlt a Matolcsy-unokatestvér bankja

Csődbe ment az NHB Bank. Az MNB-elnök unokatestvére tulajdonában lévő bankot az MNB záratja be, mert az nem tudta lehetővé tenni életképességét. Titkolják, mekkora a kár.

A Magyar Nemzeti Bank visszavonta az NHB Bank engedélyét és elrendelte végelszámolását – tudatta közleményben az MNB. Ez a harmadik harminc napos kifizetési felfüggesztés után az apró bank eltűnésével jár.

A jegybanki intézkedés oka, hogy a hitelintézetnek – a helyzetének rendezése érdekében az MNB által elrendelt csaknem 90 napos (háromszor harminc napos), a betétkifizetési, kötelezettségvállalási részleges korlátozásának időszakában – nem sikerült megfelelően, tartósan orvosolnia likviditási válsághelyzetét.

Az NHB Bank

nem tett olyan érdemi lépéseket, amelyek a hosszútávú életképességet biztosítanák,

ezért az MNB az ügyfelek érdekének veszélyeztetettségére is tekintettel az engedély visszavonása mellett döntött.

Az NHB-nál december közepe óta zajlott felügyeleti eljárás, amely alapján korlátozták a hétmillió forint feletti betétkifizetéseket, és megtiltották újabb kötelezettségek vállalását. A harminc napos intézkedést legfeljebb háromszor lehet elrendelni, ez a napokban telt volna le.

Az NHB Bank többségi tulajdonosa Szemerey Tamás, az MNB-elnök Matolcsy György unokatestvére. Szemerey – valószínűleg az NHB megmentése érdekében – nemrégiben eladta egyharmados részesedését a mára Orbán-közelivé vált MKB Bankban.

Ezek szerint

ez se volt elég az NHB megmentésére,

annak ellenére sem, hogy a pénzintézet a konszolidáció sorában bezárta kilenc fiókját. Egyedül központjában lévő egységét tartotta meg.

Az Országos Betétbiztosítási Alap által megtérítendő – maximum százezer euróig terjedő – kár legfeljebb 31, 445 milliárd forint lehet – olvasható az OBA közleményében. Ennek határideje 15 nap. Az azonban se az MNB, se az OBA közléséből nem derül ki, mekkora a tényleges kár. A jegybank szerint ez a sajtóban megjelent 10-12 milliárd forint töredékét teszi ki.

A németek szabadulnának Orbántól

Bak Mihály
-
0
A németek szabadulnának Orbántól

Csak a szélsőjobb AfD hívei szerint nem kéne kizárni a Fideszt az Európai Néppártból. Az uniópártok támogatóin és a teljes népességen belül egyaránt kétharmad kívül látná Orbán pártját. Az EPP-elnök beleállt a legalább felfüggesztésbe.

Különösen érdekes a német-magyar kapcsolatokban, hogy a Magyarországon az Orbán-kormánynak (nagy megrendelések fejében) számos gesztust tevő (például az Origo eladása) T-Com csoport tagja, a T-Online rendelte meg azt a közvélemény-kutatást, amelyben azt tudakolták, hogy ki kell-e zárni a Fideszt az Európai Néppártból.

Masszív többség

Nos, a megkérdezett németek 52 százaléka szerint mindenáron el kell távolítani, további 14 százalék azt mondta, hogy inkább igen. Semmiképpen – válaszolta 18 százalék, és 8 százalék szerint inkább nem. (Bő nyolc százalék nem válaszolt.)

Forrás: Civey/T-Online

Vagyis 66 százalék kitessékelné Orbán Viktor pártját az EPP-ből. Ugyanez az eredmény jött ki, amikor az EPP-tag kormányzó koalíció CDU/CSU híveit kérdezték meg. Körükben is megközelítően 66 százalék kizáráspárti.

Nem meglepően az SPD-támogatók 86,6, a szélbal der Linken körében 72, a zöldeknél elsöprő, 91 százalék proponálja ezt. Érdekes módon az FDP szavazóinak csak 52,6 százaléka ért egyet a felvetéssel, noha európai „anyapártjának”, az ALDE-nek EP-beli frakcióvezetője, a holland Guy Verhofstadt Orbán egyik legádázabb ellenfele.

Kétes barát

Komolyan elgondolkodtató – bár korántsem meglepő – az EPP döntéshozói számára, hogy a Fidesz egyértelmű híveként a szélsőjobbra csúszott

AfD közönségének 81 százaléka ellenzi a Fidesz kizárását.

A  felmérést interneten készítette a Civey közvélemény-kutató csaknem hatezer fő megkérdezésekor az elmúlt héten. Tehát akkor, amikor szinte minden európai és német lap a magyar kormány Soros-Juncker-plakátkampányával volt tele, és ismertté vált, hogy 13 EPP-tag már kezdeményezte a kizárást. Erre a pártcsalád jövő szerdai politikai gyűlésén kerülhet sor.

Az efféle közvélemény-kutatások alighanem csak erősíteni fogják az EPP-n belül azt, hogy legalább függesszék fel a Fidesz tagságát. Mindenesetre a Népszava úgy értesült, hogy a jövő a heti ülésen az EPP elnöksége kezdeményezni fogja a kizárást vagy felfüggesztést.

A lap úgy tudja, hogy a pártcsalád európai parlamenti frakciójának szerdai strasbourgi ülésén Joseph Daul pártelnök értésre adta, hogy ha a küldöttek elutasítják az előterjesztést, vagyis nem akarnak szavazni róla, akkor el fog gondolkodni azon, érdemes-e megmaradnia a tisztségében.

Weber: megmondtam Orbánnak, mit kell tennie

Bak Mihály
-
0
Weber: megmondtam Orbánnak, mit kell tennie

Semmilyen tárgyalás nem volt Orbánnnal – nyilatkozta Manfred Weber szerdán. „Egyelőre nem tiszta”, milyen álláspontot képvisel a néppárt a Fidesz ügyében – mondta a német politikus. Egyelőre a felfüggesztés a reális.

Nem közeledtek az álláspontok, sőt, semmiféle tárgyalás se volt kedden Budapesten Orbán Viktor és közte – nyilatkozta a Euronewsnak az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője. Mint Manfred Weber elmondta, nem tárgyalni, hanem a feltételeit közölni utazott, hogy megmondja, mit kell tennie a magyar miniszterelnöknek és pártjának, ha továbbra is a Néppártban akarnak maradni.

Egyoldalú eszmecsere volt

„A találkozón Orbánnal semmiféle tárgyalásról nem volt szó. Egyszerűen csak megmondtam neki, mit kell tennie.

Világos bizonyítékra van ugyanis szükségünk, hogy a Fidesz és Orbán továbbra is a néppárt politikai családjának tagjai akarnak maradni.

Mi egy olyan család vagyunk, ahol értékek és közös gondolatok vannak, nem pedig erőfitogtatás és egyes figurák előtérbe tolása. Ez az, amit Orbánnak meg kell erősítenie, és én remélem, hogy így is fog tenni.” – fogalmazott az EPP frakcióvezetője.

Folyamatos téma a Néppártban, és még meg kell állapodnunk abban, milyen álláspontot képviselünk a Fideszről, ez egyelőre nem tiszta – válaszolta arra a kérdésre, hogy az EPP-ben van-e még hitele Orbán szavainak, s hogy ő személy szerint hisz-e Orbán Viktornak.

Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján először is olyan

biztosítékra van szükségük,

ami bizonyítja, hogy a Fideszben készek a kompromisszumra, és hogy ez hosszú távon is így lesz, vagyis a következő években, hónapokban nem változtatnak megint – mondta Weber.

Ha mégis, számos lehetőség áll előttünk, ezek közé tartozik a kizárás is.

Csak Orbánon múlik, hogyan dönt, és a következő napokban ennek milyen bizonyítékát adja

– hangsúlyozta.

A CEU ügyéről is teljesen egyoldalú beszélgetésként számolt be Weber. Konkrét javaslattal állt elő, ami lehetővé tenné, hogy a CEU diákjai továbbra is szerezhessenek amerikai diplomát Budapesten.

„Erre tettem javaslatot Orbánnak, és ezt neki el kell fogadnia. Ez az egyetlen módja annak, hogy lezárjuk ezt a témát”

– közölte.

A Fidesz esetleges kizárásáról és annak az euroszkeptikus pártokkal összefogásáról, megerősödéséről leszögezte: „Nem érdekel, hogy a néppárton kívül mit beszélnek. A néppárton belül pedig igenis meg kell védenünk alapvető értékeinket, örökségünket. Mindenki, aki tagja ennek a pártcsaládnak, annak tiszteletben kell tartania ezt”.

A Euronews riportjából kiderült, hogy Weber nem beszélt a gyors és részleges magyar kormányzati plakátcseréről.  Egy magas rangú néppárti politikus viszont azt mondta, hogy Weber nagyon is jól látta a megmaradt posztereket.

A döntő az ultimátum teljesítése

Weber az általa szabott három pontos ultimátum betartását tekinti döntőnek az EPP választmányának jövő szerdai ülése előtt. Látni akarja, hogy Orbán meg akar-e felelni a feltételeknek, vagy nem. De az EPP-forrás elárulta, a három ponton kívül is vannak problémák, melyeket kezelni kell.

„Most egy lépéssel vagyunk a Fidesz kizárása előtt”

– mondta a politikus.

Egy másik néppárti forrás azt is elmondta, jelenleg nem tűnik úgy, hogy a jövő heti néppárti egyeztetésen többsége lehet a kizárást követelőknek, a felfüggesztés viszont reális alternatívának tűnik. A kizárást kezdeményező egyik párt tagja azt mondta, örül, hogy Weber feltételül szabta a CEU-ügyet mint megkerülhetetlen feltételt, mert ebbe valószínűleg nem megy bele Orbán, így viszont megnyílik az út a kizárás vagy felfüggesztés előtt. A Euronews által megkérdezett egyik fideszes képviselő annyit mondott: csapataink harcban állnak.

Beválasztott a kormány a plakátfotóval

Bak Mihály
-
0
Beválasztott a kormány a plakátfotóval

Már a világsajtót járja a kormány új plakátkampányának fotóválasztása. Ezen az elmúlt évek úgynevezett stockfotó-sorozatának hírhedett párja látható. A férfi nálunk boldog férjként, az eredeti képek egyikén vágyakozó macsóként.

A BBC a magyar kormány családvédelmi akciótervének kültéri plakátjaira kihelyezett fotón élcelődik a „Zaklatott barát” sztárpárja Magyarországon a családbarát hirdetéseken című írásában. Ezután ismerteti a történetet arról, hogy a Soros-Juncker-ellenes plakátok – Manfred Weber Budapestre érkezése előtt – egy részének gyors bevonása után kihelyezett hirdetésekre a családvédelmi akcióterv propagálása került.

A kiválasztott fotót azonban egy olyan úgynevezett stockfotó-állomány anyagaiból válogatták, amelynek ezen férfi-nő párja világhírű/hírhedett: a barátnője/felesége oldalán zaklatottan-vágyakozva egy másik nő után forduló fiatalt ábrázol.

Sasszemű magyarok ki is szúrták ezt – írja a BBC portálja. Majd leírja, hogy ellentétben a budapesti páros hangulatos képével, a zavart barát fotó az interneten számtalanszor megosztva a hűtlenségről, képmutatásról szól. A sorozat a Shutterstock nevű képügynökségnél olcsón megrendelhető képek része.

Sőt, ha lehet fokozni, ugyanennek a sorozatnak ugyanez a párosa egy még kevésbé keresztényi értékű helyzetben is látható.

A hír már kikerült a The Guardianre és az egyik legnagyobb internetes hírportálra, az amerikai BuzzFeedre is.

1...232425...7424. oldal a 74-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség