Az „okos falvak-mozgalom” (EU Actions for Smart Villages) 2017 április 11-én született meg. Ezen a napon vállalt erős politikai elkötelezettséget az Európai Parlament és az Európai Bizottság, hogy közösen növelik erőfeszítéseiket a kistelepülések érdekében. A cél nem kevesebb, mint gyökeresen megreformálni, átalakítani az EU közös agrár- és vidékfejlesztési politikáját, korunk összes technológiai vívmányát munkába állítva javítani a tízezer lakosnál kisebb települések szociális és ökológiai helyzetét. Szanyi Tibort, az EP szocialista képviselőjét, a program kezdeményezőjét kérdeztük.
- Távol kellene tartani a pártpolitikától
- A következő időszak vezető projektje lehet
- Mozgalom legyen az „okos falu”
- A migráció a globális klímakatasztrófa kopogtatása
Október 8-án, egy gödöllői konferencián hallhattunk először bővebben a kezdeményezéséről, mindjárt egy nemzetközi rendezvény keretében. A Modern városok programot felkarolta a kormányzat, az „okos falvak” mintha kisebb figyelmet kaptak volna. Ez a „szocialista kezdeményezésnek” szólt?
Attól tartok, igen. Ettől függetlenül az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megszervezte a tanácskozást, amelyen számos európai és magyar politikus mellett mintegy másfélszáz szakértő is részt vett. Ott volt az ír származású európai agrárbiztos Phil Hogan, és magyar kollégája Navracsics Tibor. Bár az adott ország által delegált biztos hagyományosan kíséri kollégáit a hazájában, Navracsics Tibor jelenléte szakmai volt, hiszen az európai okosfalvak koncepció oktatási vetülete nagyon is kidolgozásra szorul.
A téma természetesen jóval többet érdemel a szűken vett pártpolitikai figyelemnél, s nagyon remélem, hogy politikai hovatartozástól függetlenül fontosnak tartja majd a magyar kormányzat is,
hogy a kisebb településeken is XXI. századi életkörülményeket teremtsünk a következő 2021-27-es költségvetési ciklusban. Akkorra várható, hogy a megvalósításhoz szükséges források tömegesen rendelkezésre állnak majd.
Az Európai Unió működését ismerve szokatlan gyorsan sikerült megszereznie több fontos testület támogatását. Hogyan?
Európa számos országa a vidék elnéptelenedésével küzd. A kistelepülések nyújtotta szerény lehetőségek nem csupán a városok felé irányuló népmozgásokat gerjesztik, az Unión belüli nemzetközi migráció is visszavezethető erre. Ezt a folyamatot csak úgy lehet megfékezni, ha az uniós szervezetek nagyobb figyelmet fordítanak az elmaradottabb térségek életkörülményeinek fejlesztésére. Korábban az egységes belső piac megteremtése szerepelt az első helyen, aztán a belső határok nélküli kontinens „álma” került napirendre, majd az euró bevezetése következett… Lépésről lépésre formálódik a tagországok együttműködése. Amikor valamit elértünk, egy szinttel feljebb lépünk. A megvalósítás küszöbén áll a bank unió, felfejlődőben az energia unió, most a kistelepülések „kiokosítása” következik. Ez lehet az elkövetkező időszak egyik fő projektje.
A falvakból is városok lesznek?
A falvak alapvető funkciója természetesen nem változhat.
Korunk modern kistelepülései a jövőben is az élelmiszerbázis megőrzői lesznek, ahol a termelésre a környezettudatos, korszerű, „precíziós” mezőgazdaság lesz a jellemző,
miközben a helyi társadalom fejlesztését is a kor színvonalára kell majd emelni.
Utópisztikusan hangzik…
Ne gondolja! Vannak olyan országok, ahol azonnal ráéreztek e program jelentőségére, és már a tavasszal nekiláttak a szervezéshez. Reményeim szerint az „okos falu” igazi mozgalom lesz, amelynek célja, hogy
kontinensünk vidéki lakossága felismerje a lehetőségeit, ráébredjen, hogy beleszólhat szerteágazó európai programokba, együttműködésekbe.
Sőt, azt is célozzuk, hogy a falvak otthont adhassanak megannyi nem-mezőgazdasági vállalkozásnak is.
Gondolja, hogy erre a magyar vidék is „vevő” lehet?
A mozgalom magyar ágának létrehozatala nyilván hazai kihívás, s nem mindegy, hogy ennek irányultsága merre mozdul el. Bármennyire is a nevemhez fűződik ez a kezdeményezés, úgy gondolom, sem nemzetileg, sem politikailag nem szabad egy irányba kisajátítani. A baloldalnak ugyanakkor alapvető érdeke volna, hogy az „okos falvak” koncepció a baloldali gondolatok érvényesülését segítse, hiszen a vidéki lakossággal való szolidaritásból indul ki.
A célja is baloldali, arra törekszik, hogy a falvakban a modern technika által biztosított szolgáltatások közeledjenek a városi színvonalhoz, és főleg a fiatalok számára tegye vonzóvá, élhetővé a falusi életformát.
A modern európaisághoz a baloldal legfontosabb hozzájárulása eleve a szolidaritási gondolat volt. Mi, magyarok is ezért kapunk igen nagy pénzügyi segítséget az EU-tól.
Amikor átlépjük a magyar határt, mintha másképpen „fogalmaznák meg” a nyugati országok a falu fogalmát. Az ottani kistelepüléseknek hozzánk képest városias jellegük van. Ez nem okoz majd zavart?
Az Unióban valóban nincs közösen elfogadott meghatározás a falu fogalmára, de nem is biztos, hogy ilyenre szükség volna. Egyelőre a „vidéki/falusi térségek” fogalmát használjuk.
A modern mezőgazdaság, az élelmiszeripar, illetve az ezekhez köthető szolgáltatási ágazatok az Unió lakosságának 44 százalékát érintik közvetlenül, vagy áttételekkel, így nagyjából ugyanennyi ember gondolhatja magát „vidéki” lakosnak.
A szóródás persze ebben is nagy. A Brexit népszavazás, majd az amerikai elnökválasztás világosan felszínre hozta azt az új ellentmondást, miszerint a pártok a választási csatákat a városokban, illetve a fővárosokban vívják, de valójában azok vidéken dőlnek el.
Ezt a tavaszi magyarországi választás számai is igazolták. Aki ezt a jelenséget nem veszi észre, azt nagy csalódás érheti…
Pontosan így van. Angliában és Amerikában is a teljesen alultájékozott, de annál több érzelemmel bíró „50+” életkorú, vidéki, fehér férfiak döntötték el a választásokat, s Magyarországon ugyancsak egy hasonló réteg tartja életben Orbán kormányát.
Ami nálunk migráns-ügyként jelentkezik, az valójában a globális klímakatasztrófa kopogtatása.
A Közel-Keleten, Észak-Afrikában a víz hiányában összeomlott mezőgazdaság a városokba taszította a földjeiket elhagyó emberek millióit, ami végső fokon népvándorlásokat indított el. Nos, a vidék elnéptelenedése máshol már érezteti a hatását, ugyanezt, vagy hasonlót még enyhébb formában sem kellene Európában megélni. Hadd hozzak egy hazai példát: belenyugszunk-e a hazai birtok-koncentrációba, abba, hogy a falvakban születő gyermekek már hat éves koruktól próbálnak elszakadni a lakóhelyüktől, avagy nekilátunk e folyamat visszafordításának?
Az „okos városok” koncepciójáról már egy évtizede hallani. Miben különbözne az „okos falu” mozgalom?
Az „okos városok” gondolat „felfelé kacsingat”, a megapoliszok lehetséges előnyeit ecseteli, az „okos falu” ötlet viszont lefelé irányítja a társadalom figyelmét. Nézzünk a lábunk elé, hátha úgy jobban meglátjuk, hol is állunk. Persze ez sem új gondolat, hiszen Európa-szerte már önkormányzati képviselők, polgármesterek százezrei próbáltak kiizzadni valami jó elgondolást a településeik életben maradásáért, ám ezeknek az ötleteknek a döntő többsége helyben marad, s az elszigeteltségek okán még a kudarcokból sem feltétlenül tanulhattak mások. Pedig a
történelmi referenciákban itthon sincs hiány,
emlékezzünk csak a múlt századi „Kert-Magyarország”, avagy már ebben az évezredben az „Európai falu” mozgalmakra, avagy a „LEADER” projektekre.
Az ön által kezdeményezett mozgalmat nem fenyegeti hasonló veszély?
Úgy gondolom „jókor, jó helyen” sikerült letenni a javaslatot. Az Európai Parlamentben először 2015-ben kezdeményeztem az okos, környezettudatos és közösségi falvak megteremtésének gondolatát, amiről kiderült, mások is úgy gondolták, eljött a megvalósíthatóság ideje. Tavaly tavasszal aztán „beindult a gépezet”.
Jelenleg azon dolgozunk, hogy pontosan meghatározzuk az „okos falu” fogalmát, aztán listát készítünk az eddig beérkezett javaslatokból, kidolgozunk egy, a célhoz vezető európai „útitervet”.
Az év végére ebből kialakul egy közös „nyelv”, de minimum a közös szótár, hogy az egyes idetartozó fogalmak alatt mit is kell érteni, s ezek a fogalmak miként szerepelhetnek az intézményes menetrendekben. Egy szó, mint száz, hamarosan kiderül, pontosan mit értsünk azon, hogy európai „okos falu”. Azt szeretném, ha európai régiónként lenne legalább egy-egy olyan referenciapont – egyszerűbben szólva „mintafalu” -, amely képes bemutatni, működőképesek-e az elképzeléseink.
Az ehhez szükséges források rendelkezésre állnak?
Unió szerte rengeteg intézmény, szervezet mozdult meg, eddig 4,1 millió euró áll rendelkezésre az előkészületekre, s ennek a kétszereséről a következő hónapokban várható döntés. Közös politika jelenleg csupán három területen érvényesül: létezik a közös agrárpolitika (KAP), a közös regionális politika és a közös kereskedelempolitika. Az „okos falu” koncepciója szempontjából előny, hogy e három létező közös politika közül kettőre – a közös agrárpolitika és a közös regionális politika eszközeire – támaszkodhatunk. Ezek az EU saját költségvetésének közel 70 százalékát teszik ki, évente durván 100 milliárd euróról beszélhetünk. Ez jó alap lehet.
