Európai törpéből hogy vált világhatalommá Anglia, és hogy lett újra törpe? Erről írt Berend T. Iván jeles gazdaságtörténész annak kapcsán, hogy egy cseh dollármilliárdos megvette az Angol Postát.
Az ipari forradalom emelte európai óriássá Angliát, amely Európa leggazdagabb állama volt 1970 és 1914 között, és egy világbirodalom központja Napóleon bukásától -1815 egészen a második világháborúig, amely után Őfelsége kormányai szépen lassan felszámolták a gyarmatbirodalmat. Fénykorában a brit birodalom lakossága 412 millió volt, a Föld népességének csaknem egynegyede. Mindkét világháborút nem egyedül nyerte meg Anglia hanem hatalmas birodalma élén. Őfelsége kormányai ebben az időszakban annyira magabiztosak voltak, hogy senkivel sem kötöttek szövetséget – ez volt a splendid isolation – a csodás elzárkózás időszaka, de azután kezdett feljönni Németország, és vele szemben megszületett az angol-francia entente, amely mindkét világháborúban kitartott.
A második világháború után megindult a lejtmenet, amely mindmáig tart.
Global Britain
A globális Britannia volt Margaret Thatcher jelszava, amellyel Ronald Reagan amerikai elnökkel megindította a globalizációt a nyolcvanas években. A globalizáció nagy lökést adott a világgazdaságnak, de nem Nagy Britanniának, melynek polgárai az Európai Uniót okolták a kudarcért. Jött a brexit, Nagy Britannia kilépett az Európai Unióból, de a helyzet nem javult.
“Mindez politikai-lelki válságot okoz Nagy Britanniában, amely hagyományosan bevándorló ország volt, de az elmúlt évtizedekben tömegessé vált a kivándorlás is, mert a jólképzett fiatalok nemigen látnak maguk előtt perspektívát, és külföldön kívánnak boldogulni mindenekelőtt az egykori brit gyarmatokon: az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában vagy Új Zélandon.”
Szingapúr, a globalizáció szupersztárja
Berend T. Iván nem említi, de az egykori brit gyarmat vált a globalizáció nagy nyertesévé, példát mutatva a reformokat végrehajtó Kínának is. A hatvan éve függetlenné vált városállam egy főre jutó GDP-je kisebb volt mint Magyarországé, de az Angliában végzett első miniszterelnök leleményes gazdaságpolitikának hatására mára már az egy főre jutó GDP eléri az Egyesült Államokét és meghaladja Nagy Britanniáét.
Nem a nemzeti hagyományokhoz hanem a globális trendekhez kell alkalmazkodni! – ez volt Li Kuan Jü miniszterelnök receptje, és a hullámvasút a magasba emelte az egykori brit hadikikötőt, Szingapúrt.
A Tettrekész Nagy Britannia az Európai Egyesült Államok motorja lesz?
Amikor Trump kiszállt az ukrajnai háború támogatásából, akkor Londonban alakult meg a Tettrekész európai államok szövetsége, amely átveszi az USA szerepét Ukrajna támogatásában. Putyin agressziója ugyanis arra döbbentette rá Nagy Britanniát, hogy egyedül végképp nem megy! A 65 milliós országnak szüksége van szövetségesekre, mert a splendid isolation napjai végképp elmúltak. Aki egyedül marad, az elbukik a globális versenyben: Trump tragikomikus vergődése mutatja, hogy még egy olyan óriás sem boldogul egyedül mint az USA. Minden valószínűség szerint Li Kuan Jünek és a kínai vezetésnek lesz igaza: valamiféle globális együttműködés jelentheti a kiutat a világgazdaság válságából hiszen a háború az atomkorszakban nem reális opció.
