Két évet töltött börtönben és házi őrizetben a kémkedéssel vádolt amerikai pap, aki miatt súlyos diplomáciai válság alakult ki az USA és Törökország között. Erdogan elnök azt állította, hogy a tiszteletes ellen bizonyítékok vannak arról, hogy az amerikai érdekében kémkedett illetve támogatta a puccsistákat, akik meg akarták buktatni az autokrata államfőt. Erdogan szerint a katonai államcsíny kísérlet mögött az Obama kormányzat áll, amelyik „rejtegeti” fő ellenfelét, Gülen vallási vezetőt. A törökök azt szerették volna elérni, hogy az amerikaiak adják ki Gülent cserébe az amerikai tiszteletesért. Ez a törekvés befuccsolt.
Az USA és Törökország közötti diplomáciai válság viszont pénzügyi krízishelyzetet okozott a török gazdaságban. A líra elveszítette értékének csaknem a felét. Meglódult az infláció. Törökország a fizetésképtelenség felé sodródott. Erdogan elnök rákényszerült a központi bank kamatláb emelésére, mely alaposan csökkenti politikai támogatottságát. Végül az otthon majd mindenható elnök engedni kényszerült : ellenszolgáltatás nélkül szabadon engedte az ötvenéves tiszteletest, akit az USA nagykövete fogadott Ramsteinben az amerikai légitámaszponton.
Az USA és Törökország kapcsolatainak hirtelen javulását az váltotta ki, hogy Isztambulban Szaúd Arábia trónörököse megölette legfőbb kritikusát, egy Amerikában élő szaudi újságírót. A Kashoggi ügy leértékelte Szaúd Arábia trónörökösét, aki eddig az USA első számú szövetségese volt a Közel Keleten. Felértékelte viszont Erdogan elnököt, aki a legnagyobb hadsereggel rendelkezik a térségben, és Szaúd Arábiával verseng az USA első számú muzulmán szövetségese címért a Közel Keleten. Eddig ezt a helyet egyértelműen Szaúd Arábia töltötte be, az újságíró gyanús halála változtathatott az amerikai megítélésen. Éppúgy, mint Andrew Brunson tiszteletes szabadonbocsátása…
