Az 1408-ban okiratban is említett nemesi faluban 2005 óta a független Simotics Barnabás a polgármester. Nyolcszázhatvannyolc lelkes kis településről van szó, amely a Zala folyó és a Gyöngyös patak közötti dombságon, a Köszvényes-patak völgyében, annak két partján fekszik gyönyörű helyen és üdítően változatos statisztikával rendelkezik.
A 2011-es népszámlálás során a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 86,2%, cigány 1,5%, német 9,9%, román 0,6%. Vallási szempontjából 60,77%-a római katolikusnak, 3,1% reformátusnak, 1,7% evangélikusnak, 6,3% felekezeten kívülinek vallotta magát. 25,2% pedig nem nyilatkozott.
Bő tíz év elteltével, 2022-ben a lakosság 72,9%-a vallotta magát magyarnak (-14%), 11,2% németnek (+1), 0,4% románnak, 0,3% szerbnek, 0,1% ukránnak, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18% nem nyilatkozott; a kettős identitás miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallás szempontjából 36,8% volt római katolikus (-24%), 2,1% református (+0,5%), 0,8% görög katolikus, 0,4% evangélikus (-1,3%), 3,3% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 7,5% felekezeten kívüli. 47,8% viszont nem válaszolt a kérdésre (+22,6%).
Történelmi szempontból érdemes azt megjegyezni, hogy 1851-ben még zsidók is jelen voltak: „Bükk, magyar falu, Zala vgyében, 557 kath. 5 zsidó lak., kath. paroch. szentegyházzal. Sok nemes lakja. F. u. többen.”
2025 év végén a település a kormánytól vissza nem térítendő költségvetési támogatásként az alap-infrastruktúra fenntartására, fejlesztésére, a közszolgáltatásokra és településüzemeltetésre 10.450.-Ftot (ja ennyit) kapott. Ez azt jelenti, hogy lakosonként Orbánéknak ez a település lakosonként 12 forintot ér, míg mondjuk a Dr. Molnár Attila fideszes polgármester által 2010 óta irányított Komárom esetében egy lakosra már 22.254-Ft jut az odavetett 442 millióból. Megjegyzem, vannak akik arányosan még rosszabbul jártak: a független Kazsu Attila polgármester által igazgatott Abasár lakosai 10 forint 40 fillért érnek. Eszerint a Fidesz számára ma egy komáromi polgár 2140-szer ér többet egy abasárinál.
Mi lehet ennek az oka? Megnéztük Nemesbük esetében az adatokat, és gyanút fogtunk. Csak nem amiatt történt ez, mert ott a dicsőséges nemzeti felemelkedésünk első tíz éve alatt a magukat magyarnak vallók száma (a teljeshez képest) 14%-kal csökkent, a római katolikus vallásúak száma 24%-kal lett kevesebb, a vallásukat eltagadók aránya pedig 22,6%-kal nőtt? Sőt, kérem szépen már az ukránok is megjelentek itt Ungvártól 550 kilométerre!
Ennyi elég is a tréfából.
A lényeg, hogy az oligarchákkal teli kormány és holdudvara képes volt egy egész településnek tízezernégyszázötven forintot adni az alap-infrastruktúra fenntartására, fejlesztésére, a közszolgáltatásokra és településüzemeltetésre.
A nemesbükieknek ajánlatos felidézniük e sértés után a dicső múltjukat. Például, hogy a török hódítás alatt Nemesbük volt képes legtovább ellenállni a hódítóknak a környéken, és csak 1629-től váltak a szultán adófizetőjévé. Az is érdekes, hogy a középkorban több száz évig többen laktak itt, mint mondjuk Keszthelyen.
Ma is nehéz a sorsa a be nem (vagy nem eléggé) hódolóknak.
