Kétségkívül kemény két év áll az emberiség mögött, amely nemcsak anyagilag és egészségügyileg, hanem lelkileg is megviselt minket. Óriási bizonytalanság lett úrrá a többségen, hiszen sem tervezni, sem előrelépni nem volt lehetséges. De az újraindulás sem ment egyszerűen, hiszen a munkanélküliek számának rohamos növekedése mellett a bezártság is mély sebeket ejtett rajtunk.
Miért fontos a fizikai tünetek mellett lelki és pszichológiai oldalról is megközelíteni ezt a témát?
Egy eddig soha nem tapasztalt, egész világot érintő, súlyos járvánnyal állunk szemben, amely valószínűleg több éven keresztül ki fog hatni ránk és a jövőnkre. Ez pedig – teljesen érthetően – mindannyiunkban egyfajta létbizonytalanságot szült. Míg a járványt megelőzően egy apróbb dolgot illetően nem kellett kétszer is meggondolnunk, hogy biztosan jó döntést hozunk-e, addig napjainkban minden ilyennek következménye van ránk és a mindennapjainkra. Ez elsősorban a lelki és mentális egészségünk megőrzésének szempontjából lett jelentős, hiszen amit eddig biztosnak hittünk, többé már nem az és talán nem is lesz.
Mi jellemezte az elmúlt néhány évünket, amióta kitört a koronavírus-járvány?
A kezdeti karanténidőszak talán még jól is jöhetett az embereknek, hiszen kicsit visszahúzódhattak az otthonaikba. Az eddig elhanyagolt dolgaikra időt szakíthattak és újra élhették a felgyorsult világ előtti időszak nyugodtabb érzését. Ám ahogy telt az idő, egyre nagyobb hatása lett az emberi és a munkahelyi kapcsolatokra. A pandémia szó szerint átalakította a munkahelyeket. A legtöbb cég és multi átállt a home office munkavégzésre és az online értekezletekre.
Míg azok, akik nem engedhetik meg, hogy teljes mértékben átálljanak erre az állapotra, szigorú szabályok betartásával és Covid gyorsteszt elvégzésével szervezik meg napjainkban is a találkozókat. De a járvány ugyanilyen hatással volt az életvitelünkre is, amely az elején még képtelen volt a megváltozott helyzethez igazodni. Felborult a napirendünk, és egyre erősebben kezdtek megváltozni a társas viszonyaink is. A személyes találkozók helyét átvették az online beszélgetések, az önfeledt találkozók pedig gyakran szorongással telt összejövetelek lettek.
Milyen hatással lehet a lelkünkre a koronavírus?
A pánikrohamok, a szorongás nagyon sok embernél előjött az elmúlt két évben, akárcsak a depresszió és a folyamatos stresszérzet. Ez többnyire a hosszú távú bezártság, a már említett létbizonytalanság és a felgyülemlett feszültség hozadéka.
Hogyan küzdhetjük le a Covid okozta lelki kihívásokat?
Törekedjünk kapcsolataink megőrzésére, fenntartására akár csak online is, ha máshogy nem lehet, illetve igyekezzünk olyan hobbikat és tevékenységeket keresni, amelyekkel legalább egy kis időre lekapcsolódhatunk az online felületekről. Ilyen az olvasás, a zenehallgatás, az aktív sport vagy a jóga. Ezek mind-mind támogatják a lelki és mentális egészségünk fejlesztését.
Mi az, amit semmiképp ne tegyünk?
Sokan a virtuális világ adta lehetőségekben találtak megnyugvást, holott a hosszú távú hatásai sokkal rombolóbbak tudnak lenni, mint gondolnánk. Nem egy, nem két olyan kutatás született a járvány kitörése óta, amely bizonyítja a társas elidegenedést, vagyis a normális emberi kapcsolatok ápolásának hiányát és annak fontosságát is. A mindennapi sporttevékenységünket se cseréljük le az otthoni TV nézéssel, de a könyvek olvasását sem ajánlott videós tartalmak fogyasztásával helyettesíteni. A mértéktelen alkoholfogyasztás is egyre aggasztóbb lett a karantén ideje alatt, amely sokak számára jelentette a szorongás elleni „gyógymódot.”
Ha nem is most, egyszer véget ér ez a negatív időszak, hogy visszatérjünk a normális kerékvágásba. Igyekezzünk apránként visszaszokni a személyes találkozásokra, amelyek előtt Covid gyorstesztet is érdemes elvégezni mások megóvása érdekében. Figyeljük testünk és lelkünk állapotára egyaránt!
