Szlovénia kész támogatni az Európai Bizottságot Lengyelországgal szemben – jelentette ki Miro Cerar, aki arról is bezsélt, hogy mindenképpen a mageurópában szeretne maradni országa.
„Lengyelországban aggasztó folyamatok zajlanak le, melyek akadályozhatják a törvények uralmát. Az Európai Unióban tiszteletben kell tartani a törvények uralmát.” – mondta a szlovén miniszterelnök, utalva arra, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Lengyelországgal szemben az igazságszolgáltatást érintő lengyel szabályozások miatt. Ez elvezethet oda, hogy felfüggesztik Varsó szavazati jogát az uniós döntésekben.
Lengyelországgal és Magyarországgal ellentétben Szlovénia benne kíván maradni abban a magban, mely az EU leginkább integrált részét alkotja.
Miro Cerar arra célzott, hogy Macron francia elnök az eurozónát egységes pénzügyi rendszerként kívánja kezelni, vagyis nem csak a költségvetés és az adósságkezelés, de a pénzügyminiszter is közös lenne. Szlovénia támogatja az irányt, de magukat a döntéseket alaposan meg kell fontolni – hangsúlyozta Cerar. A kis 2,1 milliós állam már 2007 óta az eurozóna tagja. Északi szomszédunk Szlovákia is már csatlakozott, és Robert Fico miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy számára a legfontosabb a magországokhoz való csatlakozás. Nem kíván ugyan lemondani a visegrádi együttműködésről, de az eurozóna ehhez képest elsőbbséget élvez.
Macron és a lengyelek
Macron francia elnök a múlt héten tett körutat Közép és Kelet-Európában: Salzburgban Ausztria, Csehország és Szlovákia vezetőivel tárgyalt, majd ellátogatott Romániába és Bulgáriába. Eközben heves egymásnak üzengetéses szóváltásba keveredett Lengyelország kormányfőjével. A francia elnök kifogásolta, hogy Varsó ragaszkodik a kihelyezett munkavállalók jelenlegi uniós szabályozásához, melyet Macron mindenképp módosítani szeretne. Az EU-ban jelenleg 1,5 millió olyan munkavállaló dolgozik külföldön, aki nem a fogadó hanem a küldő állam szabályai szerint kapja bérét és juttatásait. Ezt Nyugat Európában szociális dömpingnek tekintik. Minthogy a 1,5 millió ilyen típusú munkavállalóból több mint 420 ezer lengyel, ezért Varsó hallani sem akar a szabályok módosításáról.
A lengyel miniszterelnök arrogánsnak nevezte Macront, s közölte: Lengyelország egyenjogú tagja az uniónak.
A francia elnök elképzelései lendületet kaphatnak, ha Németországban Angela Merkel nyeri a választásokat. Ha fenntartásokkal is, de Merkel támogatja Macron elképzeléseit, annál is inkább, mert a tervezett közös pénzügyminiszter minden bizonnyal német lenne. Ezzel véglegessé válna a kétsebességes Európa.
Szlovénia és Szlovákia már jelezte: mindenképp az első fokozathoz kíván tartozni. Csehország, ahol szeptemberben szintén választásokat rendeznek, habozik. Lengyelország már jelezte: nem akar közeledni a mag országokhoz. Magyarország még nem foglalt hivatalosan állást noha eddigi politikája Varsóhoz állt közel.
