2007. augusztus 22-én a Független Hírügynökség arról írt, hogy Gyurcsány Ferenc levélben fordult a legfőbb ügyészhez a Jobbik Magyar Gárda megalapítása kapcsán. A miniszterelnököt a hazai és nemzetközi zsidó szervezetek levélben keresték meg, amelyben aggodalmukat fejezték ki a Magyar Gárda megalapítása miatt.
A kormányfő Kovács Tamásnak címzett levelében arra kéri a legfőbb ügyészt és személyén keresztül a köztársaság ügyészségét, hogy a Magyar Gárda nevű szerveződés működését a részletekre is kiterjedő különös figyelemmel kövesse, és a hatályos jogszabályokkal, illetve a magyar alkotmánnyal ellentétes cselekmény esetén haladéktalanul lépjen fel.
A szélsőjobboldali Jobbik Magyarország Mozgalom által életre hívott, a bíróság által már bejegyzett
Magyar Gárda nevű szerveződés itthon, de Európában és a szabad világban is tiltakozások sorát váltotta ki
– áll a miniszterelnök levelében. Gyurcsány Ferenc osztja azok véleményét, akik szerint a Magyar Gárda életrehívása – az eddig megismert tények és nyilatkozatok alapján – magában hordozza annak közvetlen veszélyét, hogy sérülhetnek legfontosabb közös értékeink: az emberi méltóság tisztelete, a félelem nélküli hétköznapokhoz való jog, egymás kultúrájának, származásának és világlátásának tisztelete.
A heves reakciókat érthetőnek ítéli, mert mint levelében írja:
az antiszemitizmus és a kirekesztő gyűlölet évek óta itt kopogtatnak az ajtónkon.
„Nem engedhetjük, hogy átlépjék a küszöböt” – szögezi le.
Egy köztársaságnak joga az önvédelem, az alkotmányos intézmények vezetőinek pedig kötelessége e jogi-politikai oltalom biztosítása a polgárok felé bármilyen félelemkeltő, ordas eszmével szemben – véli a miniszterelnök.
Gyurcsány Ferenc szerint közös a felelősség abban, hogy a szólás és gyülekezés szabadságának alkotmányos alapjogával senki ne élhessen vissza. „Az én felelősségem politikai, a legfőbb ügyészé – többek között az egyesülési jogról szóló, 1989. évi II. törvény értelmében – jogi” – teszi hozzá.