Kétkulcsos szja, de mérsékelt második kulccsal, ha van rá pénz, csökkenő áfa, munkát terhelő járulék eltörlése, 35 ezres nyugdíj-minimum, fix szociális juttatás fejenkénti 35 ezer forint rászoruló családokban, lakásfenntartási támogatás a rezsi 50 százalékáig, családi pótlék 25 százalékos emelése és a maximum adható GYED megduplázása, négy év alatt 60 százalék béremelés az egészségügyben, járásonként „kiskórházas” csoportpraxisok alakítása, társadalombiztosítási alapcsomag. Így indítaná be Magyarországot a Momentum Mozgalom. Ezek csak a jóléti elemek a párt választási programjából – baloldali és centrista elemek együttesen. Meghagynák a határkerítést, felmondanák Paks II-t, a Fideszhez kötődő oligarchákat kizárnák a közbeszerzésekből.
Nagy terjedelmű, 350 oldalas választási programot készített a Momentum Mozgalom. Az Indítsuk be Magyarországot! című elképzeléscsomag javarészt a baloldali és centrális-liberális politikai-gazdasági iskolák vegyes programpontjait tartalmazza.
Az nemigen derül ki, hogy főképpen az egészségügyi, szociális és családi-jóléti juttatások fedezete honnan lesz.
Forrás: Facebook / Momentum Mozgalom
A személyi jövedelem-adóban a Momentum visszaállítaná a két kulcsot: a meglévő 15 százalék mellé a jövedelmi felső 10 százalékot érintő 25 százalékos rátát vezetnék be (2010 előtt 32 százalék volt a felső kulcs). Ez tehát inkább a liberális gazdaságpolitika alacsonyadó-felfogását követi, és élesen különbözik a „fizessenek a gazdagok” szocialista programjától. Ugyanakkor
a Momentum a legszegényebb 30 százalék javára bérnövelő adójóváírást vezetne be
(vagyis visszahozná a 2010 előtti rendszert).
Az alkalmazottak jövedelmét gyarapítaná a bért terhelő másfél százalékos munkavállalói járulék eltörlése.
Megfontoltan nyúlna hozzá az áfá-hoz a Momentum: akkor csökkentené a felső 27 százalékot 25-re, ha a költségvetés állapota ezt lehetővé teszi. A meglehetősen zilált 18 és 5 százalékos kedvezményes kulcsokat egyetlen 10-esben vonná össze.
A csaknem tíz éve 28 500 forint nyugdíj-minimumot 35 ezer forintra ígérik emelni, s visszaállítanák a pár éve eltörölt – sokaknál igen magas nyugdíjakat eredményező – járulékplafont.
A súlyos lakhatási problémák enyhítéseképpen a Momentum az alkalmazottak cafeteriájába betenné az albérlet támogatását. Lehetővé tennék az önkormányzatoknak, hogy lakatlansági díjat vezessenek be huzamos ideig üres lakások után.
Egész sor javaslattal álltak elő az egészségügyben. Mindenek előtt
négy év alatt összesen 60 százalékos béremelést
szeretnének elérni, a különféle munkaköröket (orvosok, ápolók) terveznék újra. Fontos változás lenne az elsősorban az északi országokból ismerten az alapellátás megerősítése. Oly módon, hogy járásonként csoportpraxisokat hoznának létre több fős személyzettel, afféle „kiskórházakká” alakítva őket. Visszaalakítanák a korábbi rendszert, a betegszállítást ismét a magánszolgáltatókhoz csoportosítva azt, terhet levéve a mentőszolgálat válláról.
A társadalombiztosításban is inkább piacpárti megoldás irányában mozdulna el a Momentum. Jól körülhatárolt tb-alapcsomagot szeretnének, amely aztán kiegészülne magánbiztosításokkal.
Sokat, és inkább a baloldaltól kölcsönvett módon növelnék a családtámogatást. A mélyszegénységben élőknél az egy főre jutó jövedelmet kiegészítenék 35 ezer forintra, ha az összjövedelem fejenkénti összege nem éri el ezt a küszöböt. Bevezetnék a lakásfenntartási támogatást, ami a rezsinek akár 50 százalékát is elérhetné. A rezsi megfizethetőbbé tétele érdekében jövedelem alapú szociális támogatást vezetne be (tulajdonképpen hozná vissza) a Momentum.
Egyenesen
megdupláznák a maximum adható GYED-et
(ez idén 178 500 forint), sőt, a jelenlegi 70 százalékról a korábbi fizetés teljes összegét folyósíthatóvá tennék. Ez a magas jövedelműeknek lenne gáláns ajánlat. Mindemellett viszont az alacsony keresetűeket segítenék azzal, hogy akár 25 százalékkal emelnék a közel tíz éve változatlan családi pótlékot.
A hátrányos térségek fel(jebb) zárkóztatását szolgálná a külföldről vett területfejlesztő csapatok életre hívása. Egy-egy ilyen csapat 2-3 település összes szociális, oktatási, munkaerőpiaci problémáját próbálná megoldani, amelyben részt kaphatnának civil szervezetek is. Ugyanezen térségek lakói juthatnának újrakezdési mikrohitelhez, a vele járó tudástámogatással.
Az oktatásban egyetlen mondattal összefoglalható a Momentum szándéka:
ledózerolnák a Fidesz-éra szinte minden intézkedését.
Visszacsökkentenék a tanárok óraszámát, fizetést emelnének, megszüntetnék az egyentankönyveket, helyreállítanák az átjárást a szakképzésből a felsőoktatásba. A hátrányos helyzetű térségekben kiemelt fizetést adnának a tanároknak.
Az adórendszerben a már említetteken kívül az egyedüli nagyobb jelentőségű változás a társasági adóban (tao) állna be: a kulcsot 9 százalékról visszaemelnék – 12 százalékra, s részben ebből finanszíroznák az áfa- és járulékcsökkentést. A jelenlegi cégdöntés-függő
látványsport-támogatást viszont beszántanák,
a most folyósított költségvetési összeget azonban benn tartanák a sportban. Sőt, a tao-t kiterjesztenék a kulturális területre.
A Momentum kivezetné az évi 5 milliárd forint alatti bevételt hozó úgynevezett kisadókat, az ezek részét képező egyszerűsített formákat (eva, kiva, ekho, kata) pedig egyszerűbbé tennék.
Előírnák, hogy évente legfeljebb egyszer, egyetlen csomagban legyen bevezethető új adó. Az adózók esetében megszüntetnék az adónemek szerinti számlák rendszerét, a NAV egyetlen helyen fogadná a befizetéseket és válogatná szét őket. Az egyszerűsítés volna a célja annak, hogy a hivatalok ne kérhessenek olyan adatokat, amelyek már megvannak az állam birtokában bárhol (ezt egyébként már sok évvel ezelőtt törvénybe iktatták, csak nem tartják be.)
A Momentum felszámolná az adórendszert súlyosan torzító ágazati különterheket, kivéve a bankadót.
Új alapokra helyeznék az uniós támogatásokat. Kivizsgálnák a már lezárt pályázatokat, a megmaradt pénzből pedig elsődlegesen a kisebb vállalkozásokat segítenék. És főleg nem azokat, amelyek maguk is képesek finanszírozni beruházásaikat a piacról.
A vidékfejlesztés uniós támogatását
egyenesen megháromszorozná
a Momentum. A falu erősítése érdekében állami földet vennének a legszegényebb helyi önkormányzatoknak közösségi célok kielégítésére. Ezt egészítené ki a szociális gazdaságok életre hívása.
A mezőgazdaságban a méretgazdaságosság javítását tűzik ki célul. A túlságosan kicsi földek laza integrációjához nyújtanának segítséget. Ezek lennének a „termelés körei”. Az ebben részt vevőknek vissza nem térítendő támogatást, illetve kamattámogatott hitelt ígérnek.
Már a politikai élet tisztaságát érinti a Momentum azon ígérete, hogy megszünteti a szolgáltató szektorban – a saját oligarcháik helyzetbe hozása érdekében – indított támadásokat a piaci cégekkel szemben. A káros szabályozásokra példaként említik a trafikokat és a kiskereskedelmet.
Szintén a Fideszhez közeli vállalkozásokkal szembeni fellépést szolgálná a közbeszerzések megtisztogatása. A Momentum szerint a kizárólag a politikaközelség miatt
nagy nyertesek ne vehessenek részt közbeszerzésekben.
Az új párt
egyértelműen európárti,
szerintük el kell kezdeni a felkészülést a közös pénz átvételére.
A politikai irányváltást – és a politikai korrupció felszámolását – szolgálja a külgazdaság átalakítása. Ennek keretében felszámolnák a külföldi kereskedőházakat, amelyek eddig csak veszteséget termeltek.
A demokratikus ellenzéki pártokhoz hasonlóan a Momentum is felmondaná Paks II-t, de a megújuló energiaforrások hangsúlyozása mellett a „gyorsan fejlődő kis méretű atomerőművek” alternatíváját se vetnék el.
A déli határon lévő kerítésnek addig kell maradnia,
„amíg kell”
– írja programjában a párt. Több tranzitzónát sürgetnek.
A Momentum hosszasan fejti ki azt is, hogyan állítaná helyre a fékek és ellensúlyok demokratikus rendszerét. Ennek egyik sarokpontja új választási szabályok létrehozása, amelyben – az arányosság érdekében – erősen a listás helyek (129) felé tolódna a parlamenti létszám a 70 egyéni hellyel szemben. Visszaállítanák a kétfordulós választást. A vagyonát eltitkoló képviselő bűncselekményt követne el.
