Putyin Pekingben próbálja bizonyítani, hogy Oroszország még mindig világhatalom, miközben az ukrán drónok Moszkvát is elérik, az orosz gazdaság kínai lélegeztetőgépen működik, és Trump iráni válsága újra összeköti a Kremlt és a Fehér Házat. Kína közben csendben átveszi Oroszország felett a stratégiai kontrollt.
Vlagyimir Putyin Pekingben tárgyal, és azt hangoztatja, hogy „soha ilyen jók nem voltak a két állam kapcsolatai”. A látogatás időzítése nem véletlen: az orosz elnök Donald Trump nyomában érkezett a kínai fővárosba, abban a reményben, hogy harmadik világhatalmi vezetőként jelenhet meg. A valóság azonban egyre inkább ellentmond ennek a szerepfelfogásnak.
Az ukrán drónok immár Moszkvát és Szentpétervárt is elérik, vagyis a háború ténylegesen eljutott Oroszország szívébe.
Putyin Pekingben arról beszélt, hogy Oroszország és Kína „közösen lép fel a béke védelmében”, miközben immár több mint négy éve folytat háborút Ukrajnában, érdemi eredmény nélkül. Az orosz gazdaság eközben egyre inkább kínai függésbe kerül: a szankciók miatt Oroszország nem jut hozzá chipekhez és más kulcsfontosságú nyugati technológiákhoz, így Peking vált a Kreml legfontosabb gazdasági mentőövévé.
Putyin továbbra is arról álmodik, hogy Donald Trumppal megegyezhet Ukrajna és Európa feje fölött.
„Készek vagyunk együttműködni partnereinkkel, köztük az Egyesült Államokkal is. Ezt is megbeszéltük Hszi Csin-ping elnökkel”
– mondta.
A csúcstalálkozó után kiadott kínai–orosz közös közlemény szerint „fennáll a veszélye annak, hogy a világpolitikában visszatér a dzsungel törvénye”. Ezt a kifejezést korábban Ho Lifeng kínai miniszterelnök-helyettes használta Davosban Trump politikájára utalva.
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy Moszkvában és Szentpéterváron nincs légiriadó az ukrán dróntámadások idején – erről Nemes Gábor, a Klubrádió munkatársa számolt be, aki korábban Pekingből és Moszkvából tudósított. A háború immár az orosz nagyvárosokat is eléri, ami megingatta Putyin politikai pozícióját. Trump is gúnyosan jegyezte meg:
„talán már Putyin is belátta, hogy hiba volt belevágni az ukrajnai háborúba”.
Trump maga is hasonló csapdába került Iránban, ezért felfüggesztette az orosz olajra vonatkozó szankciókat. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a G7 párizsi találkozóján bejelentette: a könnyítést június közepéig meghosszabbítják. Peszkov, Putyin szóvivője a Hormuzi-szoros lezárása után úgy fogalmazott: „Trump nem lesz képes helyreállítani a világ energiaegyensúlyát Oroszország nélkül.”
Közben épül az újabb gázvezeték Oroszországból Kínába, de kérdés, mikor érkezik rajta ténylegesen földgáz. Peking ugyanis alaposan kihasználja Oroszország szorult helyzetét: az orosz gazdaság gyakorlatilag csak olajból és gázból jut bevételhez, miközben az orosz fegyverek versenyképtelennek bizonyultak, és még az ukrán drónokkal sem tudnak megbirkózni. A szankciók miatt Oroszország nem importálhat chipeket, így Kína vált az egyetlen forrássá. Peking nyersanyag-exportőrként kezeli Oroszországot, miközben elfoglalja a nyugati cégek kivonulása után megüresedett orosz piacot. Kína az orosz olaj és gáz legnagyobb vásárlója, és ezt arra használja, hogy a lehető legalacsonyabb árakat kényszerítse ki.
Peszkov szerint Putyin akár Sencsenben is találkozhat Trumppal az APEC novemberi csúcstalálkozóján.
Sencsen a kínai gazdasági reformok szimbóluma: Teng Hsziao-ping innen indította el azt a nyitást, amely Kínát újra világhatalommá tette. A város ma már tízmilliós technológiai központ, a Huawei otthona.
Trump és Putyin legutóbbi találkozója Alaszkában eredménytelenül zárult. Később felmerült egy újabb csúcstalálkozó Budapesten, de ebből sem lett semmi. Orbán Viktor diplomáciája részben azért bukott meg, mert komolyan hitt egy Trump–Putyin paktumban Ukrajna és Európa feje fölött. A volt miniszterelnök figyelmen kívül hagyta azt az alapvetést, hogy az Egyesült Államok Európa nélkül nem képes felvenni a versenyt Kínával – amely közben csendben, de határozottan kebelezi be Oroszországot.
