Huszonhárom évvel ezelőtt, 2003. április 12-én a magyar választók 83 százaléka szavazott az Európai Unióhoz való csatlakozásra. A történelmi arányú támogatásra most a rigai magyar nagykövet, Urkuti György emlékeztetett, miközben a magyar külpolitika egyre élesebb viták kereszttüzébe kerül az EU-val, az Egyesült Államokkal és Oroszországgal fenntartott kapcsolatok miatt.
2003. április 12-én a magyar választók több mint négyötöde támogatta az Európai Unióhoz való csatlakozást. Ez a történelmi döntés 2004-ben tette Magyarországot az EU teljes jogú tagjává — olyan eredmény, amelyet a rendszerváltás utáni diplomáciai kar jelentős része készített elő. Erre emlékeztetett most Urkuti György, Magyarország rigai nagykövete, aki 2010-ben került a külügyi szolgálatba, abban az időszakban, amikor a kormány nagyszámú korábbi diplomatát váltott le.
A kilencvenes években az Országgyűlés európai integrációs bizottságát Orbán Viktor vezette, ám a magyar külpolitika iránya 2009 után jelentősen megváltozott. Ekkor találkozott a Fidesz elnöke Vlagyimir Putyinnal Szentpéterváron. A találkozó körül azóta is több, egymásnak ellentmondó állítás kering, köztük Omelcsenko nyugalmazott ukrán tábornoké, aki szerint az orosz fél kompromittáló információkkal próbálhatta befolyásolni a magyar politikust. A történet részletei nem tisztázottak, de az tény, hogy Magyarország külpolitikája azóta látványosan közeledett Moszkvához, és egyre gyakrabban került szembe az Európai Unió többi tagállamával, különösen az Ukrajna támogatásával kapcsolatos kérdésekben.
Szijjártó: az amerikai és izraeli külügyet is tájékoztatom az uniós ügyekről
A magyar külügyminiszter a közelmúltban úgy reagált azokra a bírálatokra, amelyek szerint rendszeresen tájékoztatta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert az uniós tárgyalásokról, hogy más országoknak is adott információkat. Szijjártó Péter elmondása szerint az Egyesült Államokban Chris Landau külügyi államtitkárhelyettest is rendszeresen informálta az EU-s fejleményekről.
Budapesti látogatásán J. D. Vance amerikai alelnök megerősítette: a Trump-adminisztráció célja az Európai Unió és a NATO befolyásának csökkentése. Azt azonban nem részletezte, milyen stratégiát követ az Egyesült Államok Európában. Elemzők szerint a washingtoni külpolitika két irány között ingadozik: az egyik ideológiai alapon támogatja Orbán Viktor rendszerét, a másik a reálpolitika talaján áll, és igyekszik működőképes viszonyt fenntartani az EU-val.
Orbán Viktor számára a legfontosabb kérdés az, hogy Donald Trump köt-e megállapodást Vlagyimir Putyinnal Európa és Ukrajna feje fölött. A sajtóértesülések szerint az orosz elnök felajánlotta: felhagy Irán támogatásával, ha az Egyesült Államok cserébe elengedi Ukrajnát. Az ajánlatot — amelyet állítólag üzleti csatornákon keresztül juttattak el Trumphoz — az amerikai elnök végül elutasította.
Trump külpolitikáját jelenleg elsősorban a Kínával való viszony határozza meg. A tervezett pekingi látogatást az iráni konfliktus miatt elhalasztották, az új időpont május 14–15. Addig Trump nem kíván megállapodást kötni Putyinnal, akit egy hanyatló nagyhatalom vezetőjének tart. Ha nincs Trump–Putyin paktum, akkor Orbán diplomáciája elveszíti stratégiai alapját — erre utalt a rigai nagykövet is.
„Magyarország nem komp és nem híd, hanem a Nyugat hídfőállása”
Urkuti György rigai nagykövet a Facebookon közzétett bejegyzésében hangsúlyozta: Magyarország történelmi és kulturális értelemben a Nyugat része. „Nyugatos társadalmi berendezkedésünk Szent István óta meghatározza alapvető értékrendünket és kulturális hovatartozásunkat. Nem híd vagyunk Kelet és Nyugat között, hanem hídfő a nyugati parton. Nem kompország, hanem kikötő a nyugati parton. Gyerekeink nem Moszkvába mennek egyetemre, hanem Berlinbe, Párizsba vagy Helsinkibe.”
A nagykövet személyes hitvallással zárta bejegyzését: „Huszonhárom évvel ezelőtt, április 12-én a magyarok 83 százaléka mondott igent az Európai Unióra — köztük természetesen én is. Azóta sem volt kérdés egyetlen percre sem, hogy a nagy többség továbbra is támogatja hazánk EU-tagságát. Ez a valódi nemzeti egység.”
Urkuti György jelezte: a választások után is szeretné folytatni diplomáciai szolgálatát.
