A francia közszolgálati rádió, az RFI riportja szerint Magyarországon egyszerre zajlik a migrációellenes politikai kommunikáció és a vendégmunkások tömeges behozatala. A kormány hivatalosan a „zéró migráció” elvét hirdeti, miközben a stratégiai iparágak működése egyre inkább külföldi munkaerőre épül. A kettősség miatt a vendégmunkások láthatósága politikai feszültséget okoz, a háttérben pedig komoly gazdasági érdekek húzódnak.
A francia közszolgálati rádió, az RFI magyarországi riportban vizsgálta meg a kormány migrációs politikájának ellentmondásait.
„A Samsungnál a dolgozók több mint fele vendégmunkás”
Erről beszélt az RFI-nek Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke. Miközben Vance amerikai alelnök a migráció elleni fellépés miatt méltatta a magyar miniszterelnököt, a valóságban a kormány tömegesen hoz be külföldi munkaerőt azokba az iparágakba, amelyekre a gazdasági növekedést alapozza: az akkumulátor- és elektromosjármű-gyártásba.
„A vendégmunkások minden feltételt szó nélkül elfogadnak: hajlandók 12 órát dolgozni, túlórázni hétvégén is” – mondta Székely Tamás. Hozzátette: a beilleszkedés nem problémamentes, mivel a munkások többsége Ázsiából érkezik (Vietnam, Fülöp-szigetek stb.), ahol egészen más munkakultúra jellemző.
„Néhány multinál úgy oldják meg a feszültségeket, hogy külön műszakokban dolgoztatják a magyarokat és a vendégmunkásokat” – tette hozzá.
A vendégmunkások másik látható csoportja: a futárok
Budapesten egyre több színes bőrű ételfutár dolgozik a Foodoránál és a Woltnál. A Menedék Alapítvány tájékoztatókat adott ki számukra: a KRESZ-t például bengáli és urdu nyelven is elérhetővé tették. Egy bangladesi egyetemista így nyilatkozott az RFI-nek:
„Nagyon elégedett vagyok a helyzetemmel. Sokkal nagyobb biztonságban érzem magam, mint Olaszországban.”
A francia tudósító szerint a legutóbbi választások óta ötszörösére nőtt az Európai Unión kívülről érkező vendégmunkások száma. A KSH adatai alapján már több mint százezren dolgoznak Magyarországon.
„Ha a vendégmunkások láthatóvá válnak, az rögtön politikai probléma lesz”
Székely Tamás szerint a kormány 2015 óta a „zéró migráció” politikáját hirdeti, ezért igyekszik láthatatlanná tenni a vendégmunkásokat. A legtöbben a gyárak közelében laknak, és buszokkal szállítják őket a munkahelyükre.
A félelem kölcsönös: – a vendégmunkások attól tartanak, hogy elveszítik az állásukat, ha megszólalnak, – a kormány pedig attól, hogy kiderül a kettősség a propaganda és a valóság között.
A toborzó cégek – amelyek gyakran közel állnak a kormányhoz – Ázsia legszegényebb régióiból verbuválnak munkaerőt. A külföldi vállalatok pedig maximálisan kihasználják a vendégmunkások kiszolgáltatottságát: szakszervezeti tagság szóba sem jöhet.
Gazdasági érdekek a háttérben
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Intézet főmunkatársa szerint a kormány azért támogatja kiemelten az akkumulátor- és elektromosjármű-ipart, mert a kínai és dél-koreai nagyvállalatok a jelentős állami támogatásokból „visszaoszthatnak” bizonyos összegeket.
Pogátsa Zoltán közgazdász az RFI-nek elmondta: a kormány úgy próbálja feloldani a migrációellenes retorika és a vendégmunkások tömeges behozatala közötti ellentmondást, hogy két kategóriát különít el:
- „jó migránsok” – akik legális papírokkal dolgoznak Magyarországon,
- „rossz migránsok” – akik a határon próbálnak bejutni, de a kerítés megállítja őket.
A közgazdász szerint a kormány gazdasági okokból importál vendégmunkásokat, de az utóbbi időben szigorított a szabályokon, mert a szélsőjobboldal bírálni kezdte emiatt.
Abszurd helyzetek a gyakorlatban
Székely Tamás egy példát is említett:
„Egy Fülöp-szigeteki vendégmunkásnő gyermeket szült egy magyar férfinak. Az anyát és a gyermeket sietve kiutasították Magyarországról – miközben a kormány azt hangoztatja, hogy ez a világ leginkább családbarát rendszere.”
Arra nemigen van válasz, hogy a közelgő választás esélyes pártja változtat e a vendégmunkások mai kiszolgáltatott helyzetén, sőt arra sincsen, hogy a migráns vajon továbbra is szitokszóként kerül a politikai zsargonba.






















