Horváth Csaba megmutatja a fékbetétet. Nem magyaráz, csak mutatja. Az ülésborítás és az alváz szintén mesél, és aki dolgozott már vizsgaállomáson, az érti, mit. 2025 tavaszán egy hónapon belül háromszor hoztak be hozzá 92 ezer kilométeres papírú import autót, a belseje viszont legalább másfélszer ennyi kilométert mutatott. Horváth Székesfehérvár közelében forgalmaz import autókat, tizenhárom éve, előtte vizsgaállomáson dolgozott. A három autóból kettőnél 75 és 90 ezer kilométer közötti különbséget mért a papírok és a valóság között, a harmadiknál kisebb volt az eltérés, de a szervizkönyvből az utolsó öt év hiányzott. Mindhárom Ausztriából vagy Csehországból érkezett, és mindháromra igaz volt, amit Horváth a papírokat nézve elsőként mondott. „Ezek az autók látszatra rendben vannak, de a belső állapot és a papírokban szereplő futásteljesítmény aránya nem stimmel.”
92 ezer a papíron. A belső kopás mást mutatott.
Az M7 Bécs irányából jön, és Fejér vármegyénél a helyi piac mindig megtalálja a maga részét belőle. A Bécs és Budapest közötti távolságon valaki megcsinál egy hétvégi magánimportot, nem bonyolult, és az ilyen autók kérdés nélkül megjelennek a fehérvári kínálatban, senki sem szervezi ezt. Fehérváron az ember érti, mire gondolni, ha valaki azt mondja, hogy import autót keres és az ára is megvan. A közvetlen magánimportnál az eredeti dokumentáció általában elvész valahol az út mentén, holott egy pesti kereskedőn átmenő autónál volt valamilyen szűrés, ha nem is sok. Fehérváron a gyárakban dolgozók jó részének kell egy olcsó, megbízható autó, nem feltétlenül fiatal, és ezeket az autókat az importált kínálat hozza el. Horváth az öt és tíz év közötti import járműveket látja egyre nagyobb arányban nála, a fiatalabb kategória visszaesett, mert az árak elmentek fölfelé és a vevők nem tartottak velük. Ami Bécsben gazdát cserél, az Fehérváron is gazdát cserél, a kettő közötti papírmunka néha kevesebbet mutat, mint az út elején.
Határon átnyúló kereskedelemben az exportált autók 30 és 50 százalékánál a carVertical vizsgálatai szerint visszatekerés nyomai láthatók. Magyarország nem kivétel, az itthon ellenőrzött autók 14 százalékánál találtak ilyesmit, ebből a szempontból az ország nem a legjobbak között van. Az Európai Bizottság az ebből eredő éves gazdasági kárt 9,6 milliárd euróra becsüli unión belül, és ez a szám egy ideje nem nagyon változik. Az autó két vagy három regisztráción megy át más tagállamokban, az óraállást sehol sem rögzítik a határokon, és a végső vevő azt veszi meg, ami a papírokon rendben néz ki. A szervizkönyv, ha van egyáltalán, általában megáll valahol az utolsó külföldi tulajdonosváltás előtt, és ami utána következett, az a következő tulajdonosnál maradt. Horváth szerint ez nem véletlen, az autók egy részénél a szervizkönyv hiánya pontosan arra az időszakra esik, amikor a kilométerállást módosíthatták. Az átlagos ráfizetés 300 ezer forintnál kezdődik az árfelárban mérve, és akár 600 felett is végezhet, az elmaradt karbantartást nem számítva. Ez az összeg általában nem egyszerre jön elő, hanem az első két évben szétszórva, ahogy a javítások sorra kerülnek.
Az ACEA 2026. évi flottajelentése szerint az átlagos magyarországi személyautó 15,6 éves, a 4,26 millió forgalomban lévő autóból 3,17 millió tíz évesnél idősebb, és ebben a korcsoportban a dokumentáció ritkán teljes, az import piac kereslete viszont erős. A vevők döntő részénél az adásvétel előtt nem kerül sor előzetes ellenőrzésre, kötelező hazai előírás nincs is erre. Horváth szerint az alacsony ár elegendő érv, különösen ha az eladó ismerős, mert az ismerős jelenlétéből az emberek garanciát olvasnak ki, ami ott nincs, az importáló maga sem mindig tudja pontosan, mit ad el. Horváth ezt nem tartja feltétlenül szándékosnak, de ettől a vevő helyzete nem lesz egyszerűbb. A legtöbb esetben senki sem vizsgálja meg előre az autót, mert az időbe és pénzbe kerül, és az ár már amúgy is nyomott. Ha probléma van, a vevő az eladóval vitat, az eladó az előző tulajdonossal, és a végén általában mindenki azzal marad, ami a kezében van.
Tavaly novemberben egy Fejér vármegyei vevő vett egy Belgiumból hozott kompaktat, a papírban 74 ezer kilométerrel, a szervízkönyvből viszont az utolsó két év hiányzott. Az eladó azt mondta, a korábbi tulajdonos digitálisan vezette a feljegyzéseket és az adatokat nem tudja átadni, ami Belgiumból érkező autóknál visszatérő magyarázat. Belgiumban egyébként a kis sérüléses autókat a biztosítók nem javíttatják, értékesítik, és olcsón mennek a piacra, és sokan Magyarországra kerülnek. Nem biztos, hogy mindegyiknél van visszatekerés, de a dokumentáció szinte soha nem teljes. Három hónappal a vásárlás után a szervizes azt jelezte, a váltó és a fékek állapota 74 ezer kilométerrel össze nem egyeztethető. A belga nyilvántartásból elérhető régebbi vizsgaadatok is erre mutattak, az autó néhány évvel korábban legalább 135 ezer kilométert jelzett az ottani ellenőrzésen. Az eladóval folytatott levelezés nem hozott eredményt, a digitális szervizkönyv kérdése megválaszolatlan maradt. Egy igazságügyi szakértő 140 és 155 ezer kilométer közé becsülte a tényleges futást, a váltóállapot alapján. A vevőnek ezután nem az volt az első kérdése, hogy ki fizet ezért, hanem az, hogy mikor kell a váltót cserélni. Az eladó a levelezés során végig azt hangsúlyozta, hogy ő sem tudott a problémáról, ami ellenőrizhetetlen állítás, és az eladók pontosan tudják ezt. Néhány esetben előfordulhat, hogy valóban digitálisan vezette valaki a feljegyzéseket, de az adatátadásból legtöbbször nem lesz semmi.
Horváth szerint az eladók ritkán lepődnek meg igazán, az elmúlt évben nem találkozott azzal, hogy valaki visszafordult volna egy vizsgálati megállapítás miatt, és utólag senki sem kereste a vevőt. A fehérvári területen az eredetiségvizsgálati állomásokon dolgozók azt jelzik, hogy a dokumentációhiányos import esetek száma nőtt, és az esetek egy részénél nem volt egyértelmű, a vevő az adásvétel előtt tudott ezekről. Az ilyen megállapítások visszajutnak a vevőhöz, és ennyi. Hogy ő mit kezd velük, az az állomásnak nem látszik. Horváth nem tudja, mi lett az autókkal, amikre ilyen megállapítás érkezett, néhányat visszahoztak hozzá eladásra, de a legtöbbnek nem látta a folytatását. Az M7 forgalma nem csökken. A fehérvári piac az elmúlt két évben nem lett átláthatóbb, Horváth legalábbis nem látja ennek jelét. Az import kategóriában ma is ugyanazok a kérdések jönnek elő, mint öt éve, Horváth legalábbis nem találkozott egyikre sem új válasszal.
