Pekingben 2025 volt a céldátum, de azt nem sikerült elérni. Az új dátum 2030. Reális ez? “20%-nál kisebb esélyt látok arra, hogy a következő 3-5 évben Kína utolérje és lefőzze az USA-t a mesterséges intelligencia versenyben, és ez a 20% is túlságosan optimistának látszik” – értékelte a helyzetet Kína egyik mesterséges intelligencia sztárszakértője: Justin Lin, aki az Alibaba Qwen modellek atyja.
Lin véleménye erős kontrasztot mutat azzal a hivatalos optimizmussal, amely a DeepSeek sikere után kialakult Kínában, ahol nagyon olcsón tudtak létrehozni egy mesterséges intelligencia-rendszert, amely hirtelen nagyon népszerűvé is vált a világban. A DeepSeek ingyenes hozzáférést biztosított, és emiatt nagyon sokan érdeklődtek iránta a globális piacon, és nagy pénzek mozdultak meg kínai irányban. Csakhogy hamar kiderült: azzal, hogy Trump korlátozta illetve megtiltotta a szuperchipek exportját Kínába sikerült jelentős mértékben visszafognia a fejlesztéseket. A másik probléma: a kínai tőkepiac elmarad az amerikaitól vagyis a startup cégek lehetőségei szűkösebbek noha a DeepSeek is ebbe a kategóriába tartozik.
Emiatt a szakadék az amerikai és a kínai mesterséges intelligencia között nemhogy nem csökken hanem inkább növekszik. Mindebből persze nem következik az, hogy stagnálna a kínai mesterséges intelligencia szektor.
Peking más utat választ mint az USA
Open source – ingyenes forráskód – ez a kínai stratégia lényege. A kínai cégek rohamtempóban térnek át a mesterséges intelligencia alkalmazására az iparban és a kereskedelemben. Logisztikai parkokat hoznak létre, és innen robotok szállítják házhoz az interneten megrendelt árukat – és mindezt a mesterséges intelligencia intézi.
Az Alibaba Qwen rendszere már legyőzte a Meta Llama szisztémáját. Az amerikai Airbnb is a Qwen rendszert használja.
Két sikeres kínai startup nagy pénzeket szerzett a hongkongi tőzsdén: a Z.ai 560 millió dollárt, a Minimax 620 milliót. A Meta megvette a Manust, amely kínai cégként indult, de azután áttelepült Szingapúrba, hogy elkerülje Trump korlátozó intézkedéseit. A DeepSeek azt ígéri, hogy új modellel áll elő még februárban.
Az Open source egyik legfőbb előnye az, hogy viszonylag olcsó, ezért a kínai cégek teljes mértékben erre álltak rá. Az Open source modellt nem a DeepSeek találta ki, hiszen a Meta Llama már 2023-ban alkalmazta, az amerikai cégek többsége nem ebbe az irányban indult el, mert félti a jogdíjakat. A kínai részesedés csak 1,2% volt 2024-ben az Open source globális piacon, de tavaly már meghaladta a 30%-ot. Az Alibaba egyedül több mint 400 Qwen modellt dobott piacra.
Az Open source azértis jó a kínai cégeknek, mert a termék akkor is működhet, ha Trump szankcióval sújtja a céget. Az amerikai elnök áprilisban érkezik Pekingbe, hogy a Tiltott Városban tisztázza a világ két szuperhatalmának kapcsolatait.
Közben folyik a szuperchipek kutatása és fejlesztése, mert Kína nem akar a külföldtől függeni ezen a fontos téren. A mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek azzal is küszködnek, hogy nincs elég számítógépes kapacitásuk.
Lin, az Alibaba Qwen vezetője arról panaszkodott a CNN tudósítójának, hogy az amerikai óriásokhoz viszonyítva kicsi a rendelkezésére álló komputerkapacitás és a pénze is kevesebb.
A méretek számítanak, és Trump szankciói jelentés mértékben csökkentik a kínaiak esélyeit arra, hogy elérjék a szükséges nagyságrendet a piacon.
Pekingben még nem döntöttek arról, hogy csakis a saját chip fejlesztésekre koncentráljanak vagy használják az amerikai importot – már amit Trump engedélyez. A félelem a kém chipektől eléggé jelentős Kínában, hiszen a két szuperhatalom szemben áll egymással. Kínában nemrég tartóztatták le az ország első katonáját azzal a váddal, hogy nukleáris titkokat adott el az Egyesült Államoknak.
A kínai cégeknek azonnal profitot kell produkálniuk
Ez sok tekintetben korlátozza a kutatást viszont felgyorsítja az ipari és a piaci alkalmazást.
“Lehet, hogy a kínai modellek nem a legjobbak, de működnek, és villámgyorsan alkalmazni lehet őket”
– magyarázza a helyzetet Deepika Giri, az IDC piackutató cég AI szakértője. Aki arra is rámutatott, hogy Pekingnek központi terve van a gyors ipari alkalmazásra.
A Tencent vezető AI kutatója szerint “a kínaiak mindig is nagyon jók voltak abban, hogy lemásolták a nyugati technológiát, aztán pedig hogy tovább fejlesszék azt.”
Jao Sunju rámutatott:
“az elektromos autók esetében ez elég jól megmutatkozott.”
A probléma az, hogy Kínában kevesen vállalkoznak arra, hogy kockázatot vállaljanak. Az Alibaba alapító atyjának kálváriája a közelmúltban intő jel volt: Jack Ma annak idején Hszi Csin-ping támogatásával indította el diadalútján az internetes kereskedő céget, de amikor meg akarta reformálni a pénzpiacot, szembekerült a kommunista párt vezetésével, és egy időre eltűnt, állítólag börtönben is volt. Pénzének jórészét elveszítette az egykori dollármilliárdos, akinek már nincs operatív szerepe az Alibaba irányításában. Kína egykor leggazdagabb emberének hullámvasút karrierje nem ösztönzi kockázatvállalásra a mesterséges intelligencia kínai kutatóit sem.
“Tudunk-e új paradigmát teremteni a mesterséges intelligencia kutatásában és fejlesztésében? Ez az igazán nagy probléma, amelyre Kínának meg kell még találnia a megoldást”
– nyilatkozta a CNN- nek Jao Sunju, a Tencent vezető mesterséges intelligencia szakértője.
