125 éve született Wolf Lajos, aki a náci német megszállás idején változtatta nevét Ordassra. Az evangélikus pap Svédországban is tanult, ezért könnyen kapcsolatot talált Raoul Wallenberggel, a zsidókat mentő svéd diplomatával 1944-ben.
Szálasi Ferenc hatalomra jutása után Waldemar Langlet svéd követségi tanácsossal felkeresték Serédi Jusztinián bíborost, a katolikus egyház vezetőjét, hogy járjon közben a nemzetvezetőnél a zsidó üldözés leállításának érdekében.
1945-ben Ordass Lajost püspökké választotta az evangélikus egyház. Német származású magyarként bírálta a Volksbundot, és azt, hogy sok magyarországi német fiatal az SS-be jelentkezett. 1945-ben felszólalt az ellen, hogy a magyarországi németeket kollektív bűnösnek nyilvánítsák. Jellemző, hogy Péter Gábor választás elé állította az SS tagokat: ha belépnek az ÁVH-ba, akkor mentesülnek a bűnhődés alól, ellenkező esetben irány a Szovjetunió, ahol a túlélési esélyek minimálisak voltak. Sok SS fiatal vállalta az együttműködést a kommunista állambiztonsággal, őket a 302-es parcellában temették el. Fordulatos sorsukról Gergely László újságíró számolt be.
Ordass László evangélikus püspököt 1948-ban tartóztatták le, és éppúgy mint a katolikus egyház vezetőjét, Mindszenty József bíborost deviza bűntettel vádolták. Ordass Lajosnak felajánlották, hogy amennyiben lemond püspöki posztjáról, és átadja azt a kommunisták által megbízhatónak tartott egyházi személynek, akkor nyugatra távozhat. Ordass Lajos nem fogadta el az alkut, ezért két évet töltött a Csillagbörtönben és a váci fegyházban.
Amint szabadlábra került, az evangélikus egyház az ÁVH nyomására leváltotta püspöki tisztségéről, ahol a kommunista hatalomhoz lojális Dezséry László követte őt. 1956 októberében az evangélikus egyház leváltotta Dezséry Lászlót, és Ordass Lajos újra elfoglalhatta püspöki tisztét. 1958-ban újra leváltották, mert nem volt hajlandó együttműködni a kommunista hatalommal. Ordass Lajos püspök 1978-ban halt meg, naplóját csak 2022-ben adták ki.
Márton Áron hasonlóképp szembeszállt a nácikkal és a kommunistákkal is
A székely pap Kolozsváron a Szent Mihály templomban, a város főterén bírálta a zsidók deportálását a haláltáborokba 1944-ben. Horthy Miklós csendőrsége büntetésből száműzte a bátor katolikus papot Dél Erdélybe, vagyis Romániába, ahol a pápa Gyulafehérvár püspökévé nevezte ki. XII. Pius őt kívánta a magyar katolikus egyház élére állítani, hiszen ahhoz a kisebbséghez tartozott, mely bátran felemelte a szavát a zsidóüldözés ellen 1944- ben.
Rákosi Mátyás, a kommunista párt vezetője akadályozta meg Márton Áron kinevezését, helyette Mindszenty Józsefet választotta, mert azt gondolta, hogy a német származású főpap könnyebben befolyásolható lesz.
A kommunista diktátor tévedett: Mindszenty kőkeményen ellenállt ameddig tehette, de a börtönben a verések és a tudatmódosító szerek hatására megtört, és végül a bíróság előtt vallomást tett.
Nyolc évet töltött börtönben, ahonnan egy páncélos alakulat szabadította ki 1956-ban. A forradalom leverése után az USA budapesti nagykövetségére menekült.
Márton Áron Romániában maradt, ahol a Securitate minden eszközzel igyekezett megnehezíteni a nagy tekintélyű katolikus főpap életét. Végül a nyolcvanas években II. János Pál pápa elérte, hogy a román hatóságok kiengedjék Rómába az idős magyar főpapot. Amikor megérkezett Rómába, II. János Pál trónjáról felemelkedve eléje sietett, így tisztelgett Márton Áron kiállása előtt. Márton Áron nevét ma tér viseli Budapesten.
