A repülőrajt helyett úgy tűnik, a néhai Repülős Gizi stílusú gazdaságirányítás valósult meg az utóbbi években.
Kosztor Sándorné Bodnár Gizella (Repülős Gizi; 1926-2019) besurranó tolvaj volt. Az 1950-es évektől kezdve igen sok ügyben összesen 40 évnyi börtönbüntetésre ítélték, amiből 17 évet le is ült. 2007-ben ezt írta:
„Temérdek cifra dolgot láttam, hallottam, amit mások észre sem vesznek, vagy ha igen, nem tudják végiggondolni, micsoda mit jelent. Mennyi a súlya. Nekem volt rá időm, hogy elmerengjek a világ bajain, csodáin, és bő 25 éve tervezem, hogy írok egy könyvet a tolvajlásról, a rabságról, hogy miként kalandozhatta át egy magamfajta asszony Európát…”
Ebben lehet valami, mivel 1956-ban ő is külföldre távozott, és végiglopkodta Londont, Párizst és Amszterdamot.
A gazdaság irányítása is részben ilyen „tolvajlás” stílusú, azaz senki sikeres vállalkozó nincs védve attól, hogy a Matolcsy-féle fehérgalléros „vállalkozók” nem fogják-e elvenni tőle a befektetéseit, üzleteit.
Természetesen itt nem fizikai erőszakról van szó, ellenben számtalan esetről lehetett hallani, amikor egy személyes egészségesebb jövő reményében valaki, akinek magától ez eszébe sem jutott volna, átruházta a bizniszét a NER-es felvásárlóknak.
A Telex írja, hogy a magyar vállalatfelvásárlási piac óriási hanyatlásba került az utóbbi években (EMIS-CMS Emerging Europe M&A Report 2025/26 jelentés). Eszerint a piacméretünk EURO-ban 2023-ban még 10,4 milliárd, 2024-ben már csak 2,5 milliárd és 2025-ben pedig már csak 1,2 milliárd volt. Három év alatt majdnem 90%-os visszaesés mutatkozik: ennyivel kevesebbet fektetnek be magyar cégek megszerzésébe a külföldiek. Ez aztán a nagy teljesítmény, főleg hogy már a bosznia-hercegovinai (!) felvásárlás is nagyobb értékű, mint a magyar. Csak pár észrevétel: a kevesebb felvásárlás kevesebb tőkét hoz be, ami fékezi a foglalkoztatást és az innovációt, a gyenge de magyar (!) vállalatok állami támogatással élnek túl, rontva ezzel a termelékenységet, és a forint helyzetét sem nagyon segíti a helyzet.
A „háború!” helyett a „recesszió!” szót írhatná ki Rogán minden hirdetőtáblára.
A helyzetnek két eléggé nyilvánvaló oka az orosz, putyinista kitettségünk, illetve a NER szabadrablása a határokon belül: az ugyanis, hogy kevesebb a külföldi vevő, a forgalmat nem szüntette meg, csak átcsoportosította azt. Emlékezzünk azokra az ügyletekre, amikor a felvásárló (közpénzből) maga a Fidesz-állam: Budapest Airport, Vodafone, Erste Bank. Ugyanilyen történetek azok, amikor irodaház tulajdonos vállalkozások kerülnek állami tulajdonba, vagy az MNB-alapítványon keresztül egyetemek (METU) kerülnek.
Ki az a Zsolti bácsi, hátha tudja mi lett a 450 milliárdos MNB vagyonnal? És ne feledkezzünk meg a Tiborcz István, Jászai Gellért, Mészáros Lőrinc triumvirátus befektető és felvásárló cégcsoportjairól sem.
Valójában nem a magyar vállalati piac minősége romlott meg, hanem a vállalkozások biztonsága (orosz érdekeke, háborús hangulatkeltés, EU-ellenesség), a cégek életébe történő fokozott állami beleszólás, a kiváltságos személyekre szabható jogszabályok. Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy belássuk: a közvélemény-kutatási adatok, illetve az orosz-ukrán háborúhoz, az Európai Unióhoz, a saját polgáraihoz, valamint a téboly-Trump politikához való kormányzati hozzáállás miatt, a befektetők részben elmenekültek, részben kivárnak arra az esetre, hogy a gazdaságot kifehérítő és stabil, jogállami jogrendszert biztosító kormány vegye át az ország irányítását.
Ez a mai ismereteink szerint nem 2026-ban fog bekövetkezni, mivel a Tisza Párt győzelme esetére most még kiszámíthatatlan, miként fog reagálni a gazdaságot és a társadalmat átfertőzve beépült NER-lojális elit. Ha úgy tesz, ahogy a történelem során szokott lenni, akkor talán 2027 elején már visszatérnek a külföldiek.
Gizit állítólag Szent-Györgyi Albert is kezelte, aki azt mondta: világhírű művész, vagy bűnöző lesz belőle. Többször nyilatkozta:
„Nekem a lopás szenvedély.”
Vannak páran rajta kívül mások is, csak őket még bíróság nem ítélte el.
