A magyar miniszterelnök magára maradt az uniós csúcson Koppenhágában. Robert Fico beteget jelentett, így Ukrajna ellenes álláspontjával Orbán Viktor tökéletesen magára maradt az uniós csúcstalálkozón.
”Ki fogok tartani a magyar álláspont mellett, de ez a csúcs is azt bizonyítja, hogy a következő pár hónap a háborús fenyegetésről fog szólni. A teljes politikai közösségünk és minden békeszerető magyar támogatására szükség lesz” – írta a miniszterelnök, aki “virtigli háborús javaslatokról” számolt be. Orbán persze nem arra gondolt, hogy orosz drónok csapódtak be több NATO tagállam területén, hanem arra, hogy ez ellen a NATO és az Európai Unió drónfalat akar teremteni.
A magyar miniszterelnök peche az, hogy már Donald Trump sem hisz Putyin békevágyában.
Drónfal Oroszország ellen, de mikor?
Az európai hadiipar óriásai készen állnak a drónfal kiépítésére, de szeretnék látni a pénzügyi hátteret, mert ettől függ, hogy mikorra készülhet el a drónfal, amely elrettenti Oroszországot a támadásoktól.
“Csak egy közös európai erőfeszítés tudja elhárítani a növekvő külső drón fenyegetést, mely mind a katonai mind pedig a civil szférát fenyegetheti” – állapította meg a svéd Saab médiafőnöke, aki az amerikai gazdasági portálnak, a CNBC-nek nyilatkozott.
Az elmúlt hetekben Lengyelországban és két balti államban: Észtországban és Litvániában, valamint Romániában észleltek orosz drónbecsapódást, és ebből a katonai szakértők azt a nyilvánvaló következtetést vonták le, hogy Putyin teszteli a NATO védelmi rendszerének hatékonyságát a keleti fronton.
Válaszul Ursula von der Leyen felvetette az európai drónfal tervét mondván, hogy ez lehet a közös védelem alapja.
A NATO-ban már korábban megkezdődött a felkészülés: a brit BAE jelezte, hogy a Tájfun légtér védelmi programban már eddig is kulcsszerepet játszott, és készen áll a további fejlesztésekre, ha látja ehhez a biztos pénzügyi hátteret.
A Rheinmetall szóvivője arra mutatott rá, hogy mind a támadó, mind pedig az elhárító drónok iránt jelentős mértékben megnőtt az érdeklődés.
Hogyan lehet dróntámadás ellen a leghatékonyabban védekezni?
Elsősorban ágyukkal, mert a drónok általában lassan és alacsonyan repülnek vagyis könnyű célpontot jelentenek. Fontos, hogy a drónfal összehangolt védelmi rendszert alakítson ki a NATO keleti frontján: ezt hangsúlyozta a svéd NAD igazgatója. A Nordic Air Defense elsősorban védekező, elhárító drónokat gyárt vagyis pontosan olyanokat, amilyenekre a keleti drónfalban elsősorban szükség lehet.
Jens Holzapfel igazgató szerint nagyon komplex rendszerről van szó: radarok és más érzékelő eszközök integrált rendszerét kell létrehozni, amely képes kiszűrni a támadó drón rajok igazán veszélyes elemeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy dróntámadást nemcsak kívülről lehet indítani, hiszen az ukránok sikeres Spiderweb akciója messze Oroszország határain belül mért csapást stratégiai célpontokra.
Az ukránoknak sokkal nagyobb tapasztalatuk van ezen a téren, hiszen már több mint három éve állnak harcban Oroszországgal, amely mind kifinomultabb módszereket használ ezen a téren, de még nem tudta leküzdeni a hátrányát Ukrajnával szemben.
Zelenszkij elnök felajánlotta a Tettrekészek szövetségének és mindenekelőtt az Oroszországhoz közeli NATO tagoknak Ukrajna segítségét, amely már a koppenhágai csúcstalálkozón is tapasztalható volt, mert ukrán eszközök is részt vettek a drón védelemben a dán fővárosban.
A Nordic Air Defense igazgatója szerint félő, hogy a drónfal létrehozása során politikai belharc alakulhat ki Brüsszelben: ki irányítsa az egész rendszert és miképp?!
Két hét múlva újabb csúcstalálkozón dönthetnek a drónfalról
“Széleskörű támogatást kapott a drónfal a csúcstalálkozón“ – hangsúlyozta Koppenhágában Antonio Costa. A Tanács elnöke elmondta, hogy most a brüsszeli bizottságon a sor, hogy kidolgozza a részletes tervet. Figyelembe veszik Ukrajna tapasztalatait – hangsúlyozta a dán miniszterelnök asszony, hiszen Kijev már régóta eredményesen harcol az oroszokkal a drón háborúban.
“Mi sokat beszélünk arról, hogy miképp segítsük Ukrajnát a háborús erőfeszítésben, de jelenleg megfordult a helyzet, mert Ukrajna jelenti a fő biztonsági garanciát a számunkra”
– hangsúlyozta Frederiksen dán miniszterelnök, aki cáfolta, hogy lenne kelet-nyugati ellentét a drónfal ügyében az Európai Unióban. A drónfal létrehozását nyilvánvalóan jobban sürgetik azok a tagállamok, melyek az Európai Unió keleti határain közvetlenül érzékelik az orosz fenyegetést.
Mi lesz a finanszírozással? Erről is dönthetnek a következő csúcstalálkozón, mert Koppenhágában csak megvitatták a brüsszeli bizottság javaslatát arról, hogy a befagyasztott orosz vagyonból költsenek el 140 milliárd eurót Ukrajna támogatására illetve a keleti drónfal megteremtésére.
A brüsszeli bizottság terve szerint az ukrajnai támogatás fedezetét képezné a befagyasztott orosz vagyon. Ez olyan kölcsön lenne, melyet Ukrajnának csak azután kellene visszafizetnie, ha Oroszország már megkezdte a háborús károk kompenzálását. Ebben az esetben a befagyasztott orosz pénzeket Moszkva fokozatosan visszakaphatná.
Belgium, amelynek területén a befagyasztott orosz pénzek legnagyobb részét tárolják, nincsen túlságosan elragadtatva az ötlettől. Bart de Wever belga miniszterelnök a fenntartásait hangoztatta Koppenhágában.
“Belgium nem viselheti egyedül a kockázatot”
– hangsúlyozta a csúcstalálkozó végén Ursula von der Leyen. Ettől retteg Orbán: Ukrajna támogatása előrelépést jelenthet az Európai Egyesült Államok felé.
Mario Draghi egy éve terjesztette elő tervét az európai versenyképesség javításáról, de eddig csak a hadiipar terén történt előrelépés a közös cselekvésben. Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke, aki olasz miniszterelnök is volt, arra mutatott rá, hogy a nemzeti költségvetések nem képesek megoldani a problémákat: Ukrajna támogatása, a versenyképesség fokozása, a zöld átmenet finanszírozása stb. Ezért közös uniós alapokra lenne szükség, melyet közös kölcsönből fedeznének, közelítve így a Hamilton hatáshoz. Az USA első pénzügyminisztere épp a közös adósság megteremtésével hozta létre az Amerikai Egyesült Államokat csaknem 250 évvel ezelőtt.
