A magyar miniszterelnök évértékelő interjújában elismerte, hogy az elmúlt három év nem volt épp siker a nemzeti együttműködés rendszerében, de mindenért az ukrajnai háborút tette felelőssé. Való igaz, hogy az energiaválság összefüggött az ukrajnai háborúval, de Magyarország nem sokat profitált abból, hogy Putyinnal Orbán Viktor fenntartotta a jóviszonyt az agresszió ellenére is.
Magyarországon nemcsak az energiaárak ugrottak meg, de az élelmiszerek inflációja is rekordot döntött az Európai Unióban. Magyarországon, egy hagyományosan agrár exportőr országban, hogy lehetett ilyen magas élelmiszer infláció? Erre a magyar kormány mindmáig nem talált magyarázatot.
A zsákutcában érzi magát otthon Orbán Viktor
1965-ben vált függetlenné Szingapúr, amelynek autokratikus vezetője, Li Kuanjü elsőként ismerte fel a globalizációt, és olyan rendszert dolgozott ki, amely egy főre jutó GDP-ben mára elérte az Egyesült Államokat: 6390 dollár – 1965-ben – illetve 88 ezer dollár 2022- ben. Ehhez képest Magyarország egy főre jutó GDP-je 2023-ban 22000 dollár volt vagyis az egynegyede Szingapúrnak! Miért sikeres az autokrácia Szingapúrban és miért sikertelen nálunk ? Már a szovjet vezetők rájöttek arra a hatvanas években, hogy a gazdasági fejlődés meggyengítheti a hatalmukat: erre jó példát mutatott Csehszlovákia, amelyet 1968- ban lerohantak a szovjet tankok – más szocialista országok támogatásával, Magyarország is részt vett benne -, hogy stabilizálják a pangás rendszerét, melyet jól jellemzett az agyhalott Leonyid Iljics Brezsnyev. Ebben a légkörben állt elő a KGB akkori vezetője, Brezsnyev utóda a főtitkári székben, a hibrid rendszer ötletével, melyet azután hűséges tanítványa, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin – a KGB egykori alezredese – meg is valósított.
Engedélyezi a piacgazdaságot, de fenntartja a csaknem totális állami kontrollt a társadalom fölött.
Ezért kerülnek előtérbe még inkább a szilovikok, az erőszakszakszervezetek emberei, akik minden fontos posztot ellenőriznek a gazdaságban, a médiában és minden olyan területen, amely a hatalom számára fontos lehet. Ez egy többé kevésbé tudatosan választott zsákutca: a hatalom megtartásának érdekében feladják a gazdasági fejlődést. Oroszország modellje minden egykori szocialista államban jelen van többé vagy kevésbé nemcsak mint ügynökhálózat – Babis egykori cseh miniszterelnök a KGB és a csehszlovák titkosszolgálat összekötő tisztje volt – hanem mint modell. Orbán Viktor már tizennegyedik éve működteti a nemzeti együttműködés rendszerét , amely gazdaságilag sikertelen, de politikailag nagyon is eredményes: a szegény és kiszolgáltatott emberek milliói számára a nemzetiszocialista állam élén álló vezér maga a messiás. Nem azért, mert annyira hinnének benne, hanem, mert csakis neki köszönhetik siralmas létfeltételeik elviselését. Andropov – Putyin – Orbán rendszerében likvidálják a nemkívánatos elemeket csak nem úgy mint Sztálin elvtárs idejében bár arra is van példa hiszen Navalnijt meggyilkolták a börtönben.
A hibrid rendszerben nem kell megölni a potenciális politikai ellenfelet, mert elég rámutatni arra: senki sem boldogulhat nélkülünk!
Aki ellenáll az elveszett, mert egzisztenciálisan teszik lehetetlenné az életét. El is lehet menni – fogalmazta meg a rendszer logikáját még Gyurcsány Ferenc, aki Orbánhoz hasonlóan a múlt foglya.
A tehetséges fiatalok pedig értik a finom célzást, és ezerszámra külföldön keresik a boldogulást, mert egy stagnáló autokrata rendszerben nem látnak perspektívát. Nincs is mit látniuk, ahol nincs ott ne keress!…
