Pentítók

0
900
Facebook

A pentito olasz szó, bűnbánót jelent. Az olasz büntetőeljárási terminológiában azon személyek megjelölésére szolgál, akik korábban bűnszervezetek tagjai voltak, de úgy döntöttek, hogy együttműködnek az ügyészséggel.

A „pentiti” (többesszám) kategóriát eredetileg az 1970-es években hozták létre Olaszországban, hogy leküzdjék a camorra és a maffia által használt nyílt erőszakot és terrorizmust. Az 1986–87-es Maxi-per során Tommaso Buscetta vallomása után a kifejezést egyre gyakrabban alkalmazták a szervezett bűnözés korábbi tagjaira, akik otthagyták a bűnszövetkezetet, és elkezdtek segíteni a nyomozóknak. Az általuk átadott információkért cserébe rövidebb büntetést kaptak bűneikért, esetenként akár szabadságot is. Ez a gyakorlat más országokban is elterjedt. Az Egyesült Államokban a korábbi társaik ellen tanúskodó bűnözők beléphetnek a Tanúvédelmi Programba, és új személyazonosságot kaphatnak, alátámasztó papírokkal.

Mint nemrég kiderült, kies hazánkban is élnek ilyen bűnbánó egyének. Itt van például F. Zsolt. Leírhatnám ugyan a teljes nevét, mert tudjuk, ki ő, de a bonyodalmak elkerülése érdekében talán inkább mégse. Az ügyészség azzal vádolja F. Zsoltot, hogy társaival (Sz. Zoltán, akivel a börtönben ismerkedtek össze, és V. Gergellyel, akivel most kölcsönösen a másikra próbálnak kenni mindent) bűnszervezetet irányított, és szerteágazó csalássorozatot hajtott végre. A bűnözők külföldi állampolgárokat és hajléktalanokat is beszerveztek a papíron informatikai vagy takarítási szolgáltatásokat nyújtó fiktív cégek vezetésére. A számlagyár ügyében olyan nagy halaknál, állami cégnél is volt házkutatás, mint az Antenna Hungária, a T-Systems vagy a tőzsdén is jegyzett 4iG. Sok szereplőből álló birodalma éveken át milliárdokat termelt, és aranyéletet hozott néhány főnöknek, de végül egy győri nyomozócsapatnak köszönhetően 2021 nyarán lebukott.

A győrieknek valamikor két és fél évvel ezelőtt az „online számlarendszerben” feltűnt egy gyanús cég. Később több olyan társaság is horogra akadt, amelyek gyanúsnak bizonyultak. Ezekre jellemző, hogy

  • csak egy-két alkalmazottjuk van.
  • a nagy árbevétel, de gyakorlatilag nulla nyereség,
  • a cég tulajdonosa az üzleti életben ismeretlen, néha külföldi,
  • a cégnek nemhogy honlapja nincs, de még a keresőprogramban sincs találat a nevére.

A vizsgálat a 2018 óta történt időszak adócsalásaira koncentrált, ám mivel a cégek korábban is hasonló módon működtek, a tevékenységük nyilván akkor sem volt makulátlan. Az adóhatóság szerint a több mint 30 cégből álló számlagyár összesen 19 milliárd forintnyi áfát próbált eltüntetni takarításról és informatikai szolgáltatásról kiállított fiktív számlákkal. Az adóhatóság közlése szerint végül a 2018 – 2021-es időszakban 4 milliárd értékben sikerült is nekik. A takarítás az egyik legkedveltebb számlagyári tevékenység, ugyanis nincs nyoma. Ugyan ki a fene tudná megmondani, hogy egy székházban vagy hasonló épületben másfél éve tényleg takarítottak-e, vagy csak a befizetendő adót akarta a cégtulaj magának megtartani?

Mint ismert, a költségvetési csalás, adócsalás büntetése ha „a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el”, öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés. Miután a különösen jelentős vagyoni hátrány alsó határa a törvénykönyv szerint 500 millió HUF, amelynél a 4 milliárd valamicskével nagyobb, a bűnszövetség és az üzletszerű elkövetés pedig abszolút egyértelmű, F. Zsoltnak és bűntársának úgy 8 – 9 börtönévet saccolnék. Ami nem kevés.

A magyar ügyészségnek van egy érdekessége. Név szerint Polt Péter. 2019-ben lett újra legfőbb ügyész, mégpedig ismét 9 évre, azaz még négy évig ő határozza meg a működését, amely működésről köztudott, ami köztudott. Mármint hogy kinek hálás Polt. Erről nyilván F. Zsoltnak is tudomása volt, van és lesz, ahogy az ország nagy részének szintén, és én úgy gondolom, egy minden hájjal megkent bűnöző ezt könyörtelenül szokta kihasználni. F. Zsolt szólt is az ügyészeknek, hogy lenne még mondanivalója. Azok persze röhögtek rajta, hogy mit akar, hiszen a számlagyárral kapcsolatban már mindent felderítettek, de akkor halkan odasúgta nekik, hogy akad még itt egy pár komcsi politikus… persze csak ha van vádalku!

Haj, megörültek ám az ügyésznyomozók! Hát az mindjárt más! Már hogyne lenne vádalku, tisztelt gyanúsított úr, már hogyne lenne!  Szabadon még sajnos nem engedhetjük, az túl feltűnő, de amit tudunk, azt megtesszük az érdekében. De valamit valamiért. Halljuk, halljuk, mit csináltak már megint a komcsik!

  1. történet

Nem a számlagyárról van szó, hát persze, hogy nem. Hanem a zuglói parkolásról. F. Zsolt állítása szerint a zuglói polgármesternek, Horváth Csabának körülbelül 10-12 millió forintot, a Zuglóban nagy tekintéllyel bíró Tóth Csabának pedig 250 millió forintot fizetett a bevételből folyamatosan, azért, hogy övé legyen a parkolási szerződés. Szegény Horváth Csaba alighogy belépett a kedvezményezettek közé, rögtön kibukott az ügy, azaz egy polgármesterhez képest fillérekkel lett megkenve. Képzelem, hogy irigykedik most Tóth Csabára!

Az ügynek, azon túlmenően, hogy a számlagyárhoz semmi köze, két érdekessége is van. Az egyik, hogy a SIS Parking kft-vel való, nyilvános pályázaton elnyert szerződés megkötését az összes fideszes képviselő is megszavazta, másrészt két fideszes vezetésű kerületben is ez a cég végezte a parkolási díjak beszedését. Azoknál nem kellett senkit lefizetni, legalábbis F. Zsolt ilyesmiről nem beszélt. Csak nem azért, mert az ügyészek közölték vele, hogy komcsi politikus bemártása ugyan mínusz börtönéveket jelent, de fideszes politikus bemártása esetén a mínusz pluszra változik? Vajon tényleg ez lenne az ok?

A végére még egy kérdés: ha nyílt pályázat volt 2019-ben (akkor lett Horváth polgármester), vajon minek kellett őt megvesztegetni? Ha viszont nem nyílt volt a pályázat, az utólag könnyen ellenőrizhető, és akkor Horváth már rég lebukott volna.

  1. történet

A BKV informatikai tendere. 2019 elején írtak ki közbeszerzést „informatikai és üzemeltetési feladatok” elvégzésére (miniszterelnök Orbán Viktor, főpolgármester 2019 októberéig Tarlós István), majd 2019. június 28-án kötöttek szerződést 5 évre a Sys IT Servicessel. A szerződésben alvállalkozóként a T-Systems Magyarország Zrt., illetve a 4iG Nyrt. lett megjelölve.

F. Zsolt vallomása szerint 2019. június 20-án, 25-én, július 2-án és 17-én is találkozott Bajával. Közismert volt, hogy a szocialista politikus a nyertes céget nem tartja alkalmasnak a feladatra (a kis cég nagy alvállalkozókkal nem tetszett neki, de a fideszes vezetés mégis mellettük döntött). F. Zsolt azt mondta Baja Ferenc 30 millió forintot kért azért, ne támadja meg a szerződést. 2019. nyarán „Baja Ferenc jelezte” neki, hogy a BKV-SYS IT Services Kft. által megnyert BKV-tenderről szeretne vele beszélni Molnár Zsolt, akit Baja „nagyon fontos személynek” nevezett. Molnár 40 millió forintot kért „a szerződés meg nem támadásáért”, amelyet F. Zsolt 2019. augusztus 6-án az Olimpia parkban adott át Molnárnak. Ez a 30 + 40 millió forint „a két éves díj” volt, amely 2019. július 1-től 2021. július 1-ig „tart”.

Tegyük föl, hogy Baja 30 milliója életszerű, hiszen a politikus, egy az egy évvel azelőtti választáson nagyot bukott (31 >> 20 képviselő), 10 %-os párt huszonhatodik senkije meg tudta ijeszteni szegény, naiv F. Zsoltot, mert még a szerződés megkötése előtt találkozott vele, de akkor mit mondjunk Molnárról, aki ugyanazon pártban akkor épp a hetedik senki, mert csak októberben lett pártigazgató? Augusztus 6-án a Tarlós vezette főváros közlekedési vállalatával F. Zsolt már megkötötte a szerződést, mégpedig 5 évre, ott volt a zsebében aláírva, hogy tudta volna ezt az MSZP-s Molnár megváltoztatni?

A végeredmény? Négy MSZP-s politikus megvádolva, elkezdődhet a NER sajtó hosszas, 2026-ig tartó kéjelgése arról, hogy „a botrány” szálai „a nagyhalakig” érnek, akár bűnösök, akár nem, azaz mehet a néphülyítés ezerrel, ahogy szokott. A FIDESZ bezzeg nem egy akadékoskodó, védelmi pénzt kérő társaság, tőlük akár minden tendert F. Zsolt cégei nyerhettek volna, mert mindent megszavaztak. Zuglóban is, a BKV-nál is, meg a többi, fideszes önkormányzatnál is, ahol a parkolási ügyeket ugyancsak F. Zsolt cége vitte.

Akit lehet, hogy le sem ültetnek egy percre se. Hja, kérem, a vádalku az vádalku. Mínusz két év ellenzéki politikusonként, és négyszer kettő az nyolc. Senki többet, harmadszor!

Aranyos, nem?

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .