Lengyelországban, Németországban sőt Nagy Britanniában is orosz katonai fenyegetésről beszélnek a hadügyminiszterek, a NATO nagy hadgyakorlatot rendez 90 ezer katonával, de valójában az orosz fenyegetés igen csekély. Erről írt a brit Telegraphban Andrew Lilico brit közgazdász.
“Oroszország GDP-je Olaszországénak csak a 85%-át éri el” – hangsúlyozza a brit közgazdász hozzátéve, hogy Olaszország csak a harmadik legnagyobb gazdasága az Európai Uniónak, Németország és Franciaország GDP-je ennél is sokkal nagyobb.
“Ha egy ország gazdasága hatékonyabb, akkor jobb haderőt tud kiépíteni”
– mutat rá a brit közgazdász, aki azt is megemlíti, hogy Oroszország lélekszáma 140 millió és folyamatosan fogyatkozik miközben az Európai Unióban 450 millióan élnek. Az orosz gazdaság GDP-je az Európai Unió 10%-át jelenti. Az uniós államok átlagosan a GDP 1,3%- át költik katonai célokra, de ez folyamatosan növekszik. Oroszország GDP-jének a 6%-a a katonai költségvetés. Egyszerű a számtan példa: az uniós tagállamok katonai költségvetése kétszer akkora mint az orosz. Az európai haderő 1,4 millió katonából áll. A támadó haderőnek háromszoros fölényt kellene mutatnia legalább a védekezővel szemben: ez több mint három milliós orosz hadsereget feltételezne. Ekkora hadseregről Putyin nem is álmodhat csakis akkor, ha a NATO megtámadná Oroszországot. Az orosz hadsereg jelenleg Ukrajnával sem bír, hogy lenne képes európai invázióra?
Washington 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot
Putyin agressziója Ukrajna ellen Biden elnök szerint megerősítette az amerikai hidegháborús diplomáciát, de az orosz elnök valójában azért támadhatta meg Ukrajnát, hogy elkerülje annak NATO tagságát. Moszkvában egyetlenegy vezető sem kockáztatott világháborút a NATO-val szemben a szovjet időkben sem pedig akkor sokkal erősebb volt a hadsereg mint Putyin Oroszországában.
“Az orosz hadsereg ma csak arra képes, hogy határai mentén hajtson végre hadműveleteket, de minthogy Ukrajnában van lekötve minden komoly katonai erő, ezért Litvániában nincs orosz fenyegetés”
– közölte a hadsereg főparancsnoka. Balujevszkij tábornok, az orosz fegyveres erők egykori vezérkari főnöke hosszabb tanulmányban foglalta össze az ukrajnai háború tanulságait, és ebben megállapította: a hagyományos orosz hadviselés, amely nagy gyalogos alakulatok és harckocsi hadosztályok együttes támadására alapozta stratégiáját, melyet a légierő támogat, mára elavult.
“A drónok és a műholdak mindent látnak”
– hangsúlyozta az orosz tábornok, aki megállapította, hogy az orosz hadsereg fegyverzete elavult, az informatika csak lassan zárkózik fel a nyugati szintre miközben az ukrán hadsereget ezzel támogatja az Egyesült Államok.
Az orosz tábornok tanulmányából kiderül: Oroszország, hogyha akarna se tudna átfogó hadműveletet indítani Európa elfoglalására.
Akar-e Putyin világháborút?
Egy NATO elleni támadás mindenképp ezt váltaná ki, és az eredmény nem lenne kétséges: a nyugati fél mindenképp nyer. Putyin világháborús döntése öngyilkos misszió lenne. Miért vállalkozna erre Oroszország diktátora, aki egyáltalán nem Európa elfoglalásáról álmodik hanem Oroszország nagyhatalmi pozíciójának elvesztésébe nem tud beletörődni. Csakhogy ehhez nem háborúzni kellene – figyelmeztetett Narendra Modi indiai miniszterelnök Szamarkandban:
”a háború kiment a divatból, nem így lehet megoldani a problémákat.”
India a gazdasági reformok útját választotta, és az 1,4 milliárd lakosú ország immár messze megelőzi Oroszországot, mert Kínához hasonlóan nem a katonai erőben hanem a sikeres gazdaságban keresi a nagyhatalmi jövő alapjait.
