Augusztus 18-án, pénteken a moszkvai városi bíróság elrendelte a Szaharov Központ egyesület feloszlatását, amely az emberi jogok védelmének egyik utolsó pillére Oroszországban. Tavaly tavasszal az egyesületnek már el kellett hagynia történelmi moszkvai telephelyét is. A feloszlatást a bíróság konferenciák és kiállítások illegális megrendezése miatt rendelte el.
Utolsó lépés a világvége előtt. Natalia Tiourina, a központ alelnöke teljes egészében a menthető megmentésére irányuló feladatában nem akar semmi rosszindulatot látni ennek a dátumnak a megválasztásában, az ukrajnai „különleges katonai művelet” első évfordulójában. A központ alelnöke szerint a város csak „buzgón” alkalmazza a „külföldi ügynökökről” szóló, új változatában 2022 decemberében elfogadott törvényt. Ez megtiltja az állami struktúráknak, hogy a legcsekélyebb segítséget is nyújtsanak a „külföldi ügynököknek”, amely titulust a Szaharov Központ 2014 óta viseli.
A fizikus (1921-1989), a szovjet H-bomba atyjának, mielőtt korának egyik legjelentősebb disszidensévé válása előtti életútját bemutató leletek mellett a múzeum értékes archívumot is őriz. Szaharov, aki 1989-ben halt meg, kulcsszerepet játszott a Szovjetunió hidrogénbomba-programjának kidolgozásában, de később az emberi jogok és a lelkiismereti szabadság előmozdítása érdekében tett aktivizmusáról vált híressé. 1975-ben Nobel-díjat kapott, de nem utazhatott Norvégiába, hogy átvegye. 1980-ban belső száműzetésbe küldték, amely hat évig tartott.
A csoport 1996-os megalakulása óta több száz vitának, kiállításnak és egyéb rendezvénynek adott otthont.
2015-ben emberek ezrei gyűltek össze ott, hogy leróják utolsó tiszteletüket Borisz Nyemcov ellenzéki politikus előtt, akit a Kreml falai mellett gyilkoltak meg.
Januárban az orosz főügyészség közölte, hogy az Egyesült Államokban működő Andrej Szaharov Alapítványt felvették azon külföldi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek listájára, amelyek tevékenységét „nemkívánatosnak ismerték el” Oroszország területén.
Egy 2015-ös törvény értelmében a címke a részvételt bűncselekménynek minősíti.
Januárban kilakoltatási felszólítást kapott a moszkvai városi hatóságoktól, áprilisban pedig kiürítették történelmi épületéből. A Szaharov Központ mindhárom helyiségét, a főépületet, a kiállítótermet és egy Szaharov egykori lakását korábban ingyenesen biztosították a Szaharov Központnak.
A moszkvai ingatlanügyi minisztérium közölte, hogy a külföldi ügynökökről szóló, vitatott törvény tavaly december 1-jén hatályba lépett módosításai megtiltják, hogy a külföldi ügynöknek bélyegzett szervezetek és magánszemélyek bármilyen állami támogatást kapjanak.
A Kreml kritikusai szerint a hatóságok kibővítik a különvélemény elleni történelmi fellépést, a legtöbb ellenzéki ember rács mögött vagy száműzetésben van, és a legfelsőbb jogvédő csoportokat bezárják.
Januárban a bíróság elrendelte Oroszország legrégebbi emberi jogi szervezetének, a Moszkvai Helsinki Csoportnak a bezárását is.
Az orosz hatóságok pedig 2021 végén feloszlatták a Memorialt, amely a civil társadalom kulcsfontosságú pillérévé vált, néhány hónappal azelőtt, hogy Putyin csapatokat küldött Ukrajnába.
Csütörtökön a hatóságok megvádolták Grigorij Melkonyantsot, a Golos, egy prominens független választási megfigyelő csoport vezetőjét azzal a váddal, hogy részt vett egy „nem kívánatos” szervezetben.
Melkonyants ügyvédje, Mihail Birjukov azt mondta, hogy védence pénteken megjelenik a moszkvai Basmanyij Kerületi Bíróságon. Akár hat év börtön is fenyeget.
Golost nem jelölték meg „nemkívánatosnak”. De egykor tagja volt a Választási Megfigyelő Szervezetek Európai Hálózatának, egy olyan csoportnak, amelyet 2021-ben „nemkívánatosnak” nyilvánítottak Oroszországban.
A Golost 2000-ben alapították, és azóta kulcsszerepet játszik az oroszországi választások független megfigyelésében. Az évek során egyre nagyobb nyomás nehezedett a hatóságok részéről. 2013-ban „külföldi ügynöknek” nevezték ki – ez a címke további kormányzati ellenőrzést jelent, és erős pejoratív konnotációt hordoz.
Három évvel később az Igazságügyi Minisztérium civil szervezetként bezárta.
A hatóságok emellett betiltották az olyan népszerű közösségi médiaplatformokat, mint a Facebook, az Instagram és a korábban Twitter néven ismert X, más online szolgáltatásokat pedig komoly pénzbírsággal sújtottak.
Csütörtökön egy orosz bíróság hárommillió rubel (32 000 dollár) bírságot szabott ki a Google-re, amiért nem törölte az ukrajnai konfliktusról szóló állítólagos hamis információkat. A bírói bíróság az Apple és a Wikipédiát üzemeltető Wikimedia Foundation ellen is eljárt augusztus elején.
Orosz hírek szerint a bíróság megállapította, hogy a Google tulajdonában lévő YouTube videoszolgáltatás bűnös volt, mert nem törölt olyan videókat, amelyek téves információkat tartalmaznak a konfliktusról – amelyet Oroszország „különleges katonai műveletként” minősít.
Forrás: Hírügynökségi jelentések.
