A modern hadviselésben a drónok költséghatékonysága és technológiai fejlődése alapjaiban alakítja át a háborúk menetét: ma egy 500 dolláros drón képes megsemmisíteni egy 50 millió dolláros vadászgépet. Volodimir Zelenszkij a NATO-csúcson éppen ezért érvelt Ukrajna tagsága mellett, hangsúlyozva, hogy országának drónképessége a világ élvonalába emelkedett, és stratégiai előnyt jelent a szövetség számára.
A drónok alacsony költsége és nagy hatékonysága miatt váltak a modern háborúk egyik legfontosabb eszközévé. Zelenszkij elnök a NATO-csúcson Ankarában arról beszélt, hogy Ukrajna több mint négy éve ellenáll a nála jóval erősebb Oroszország agressziójának, és ezt elsősorban a drónhadviselésben elért világelső pozíciójának köszönheti. Példaként említette, hogy az ukrán drónok hétfőn sikeresen támadták Omszk olajfinomítóját – egy 2700 kilométerre lévő célpontot Nyugat-Szibériában. Szerinte
a drónok „forradalmasították az egész modern hadviselést”, és ma már Oroszországnak gyakorlatilag nincs védett hátországa.
Ukrajna egyetlen kritikus hiányossága a ballisztikus rakéták elleni védelem. Az amerikai Patriot rendszerek tölthetnék be ezt a szerepet, ám a február 28-án kiújult iráni–izraeli konfliktus miatt minden rendelkezésre álló Patriot-rakéta a Közel-Keletre kerül. Ezért Zelenszkij az európai „tettrekész államokat” sürgeti, hogy hozzanak létre saját légvédelmi rakétagyárakat, amelyek pótolhatják az amerikai kapacitást. Válaszként
az amerikaiak a NATO ülés előtt bejelentették, hogy Kiev gyárthat Patriot rakétákat.
A drónok nemcsak katonai, hanem civil célokra is használhatók: megfigyelésre, logisztikára, kutatásra. A világ drónjaihoz szükséges alkatrészek 70–80 százalékát Kína gyártja. Mind az ukrán, mind az orosz drónok nagyrészt kínai komponensekből állnak, mert ezek a legolcsóbbak és legmegbízhatóbbak. Peking minden félnek szállít, mivel az alkatrészek kettős felhasználásúak, ugyanakkor politikailag Oroszországot támogatja: a nyugati szankciók miatt Oroszország gyakorlatilag kínai gazdasági „vadászterületté” vált, a nyugati technológiát egyre inkább kínai váltja fel, és a jüan szerepe folyamatosan nő a két ország pénzügyi kapcsolataiban.
A drónok fejlődését ma már a mesterséges intelligencia vezérli.
Ukrajna hadügyminisztere, Mihajlo Fedorov – korábban digitális miniszter – kulcsszerepet játszott abban, hogy Ukrajna a drónhadviselés élvonalába került. Fedorov szerint a fejlődés villámgyors, és az oroszok mindössze fél évvel vannak lemaradva. Az ukránok ma már 100 dollárért képesek olyan drónt előállítani, amelyet mesterséges intelligencia vezérel, maga határozza meg a célpontot, és nem bocsát ki jeleket, így nem zavarható.
A költséghatékonyság drámai: egy komplex drón ára körülbelül 50 ezer dollár, míg egy rakéta, amely lelőheti azt, 4 millióba kerül.
Ukrajna legnagyobb előnye az olcsó elfogó drónok tömeggyártása. Ezek az eszközök 1000–2500 dollárba kerülnek, jelentős területeket képesek megvédeni, és pótolják a katonákat, akikből súlyos hiány van. Az elfogó drónok az idei évben az orosz támadó drónok több mint 70 százalékát megsemmisítették.
A NATO európai tagállamai közben drónfalat építenek a keleti határ mentén, hogy megvédjék területüket egy esetleges orosz támadástól.
A rendszer a tervek szerint 2027-re készül el. A NATO európai erőinek főparancsnoka – egy amerikai tábornok, aki nemrég Budapesten járt – elmondta, hogy a légvédelmi stratégia megváltozott: korábban rakétákra épült az elhárítás, ma viszont a drónok játsszák a főszerepet Európa keleti határainak védelmében.
