Trükkös megoldást talált a kormány a nemzetközi ellenérzéseket kiváltó Stop Soros törvény egyik legkényesebb pontjának átmentésére, a 25 százalékos különadó kivetésére. Az adótörvények ugyanis nemzeti hatáskörbe tartoznak, azokba az EU nem szólhat bele.
Orbán Viktor nyilvánvalóvá tette, hogy a kormány parlamenti többségének birtokában nincs szándékában sem visszavonni, sem elhalasztani a törvény végszavazását. Ugyanakkor voltak, akik jelzés értékűnek vélték, hogy a törvényjavaslat végső változatából kikerült az a különadó, amelyet azoknak a „bevándorlást segítő” civil szervezeteknek kellett volna befizetniük, amelyek a tevékenységükhöz külföldi támogatást kapnak.
A kormány azonban ebben sem vonult vissza. A tegnap benyújtott adótörvényekbe került be egy új passzus, amely szerint egy
teljesen új és szokatlan adónemet is bevezetnek:
a 25 százalékos bevándorlási különadót. Az adó kivetését azzal indokolják, hogy „vannak bizonyos szervezetek”, amelyek a bevándorlást különféle eszközökkel segítik, miattuk pedig több pénzt kell fordítani a közös kasszából határvédelemre. A „közös teherviselés elvével nem egyeztethető össze”, hogy az egész társadalom viselje azoknak a költségeknek a terheit, amelyeket káros tevékenységükkel ezek a szervezetek okoznak. A rájuk kivetett különadóból szándékoznak legalább részben finanszírozni a többletköltségeket.
Az adókötelezettség kiterjed „a Magyarországon zajló bevándorlást segítő tevékenység anyagi támogatására, függetlenül a támogató és a bevándorlást segítő szervezet honosságától”. Továbbá a „Magyarországon bejegyzett szervezet működésének anyagi támogatására is”, függetlenül attól, hogy a szervezet hol folytatja tevékenységét.
Nem minősül adóalanynak a párt és a pártalapítvány, illetve az a szervezet sem, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja. Ugyan az adótörvény nem nevesíti ezeket a szervezeteket, de nyilvánvalóan többek között a Nemzetközi Vöröskeresztre, a Nemzetközi Vörös Félholdra, az UNICEF-re, és a FAO-ra gondolt a törvényhozó.
Azzal, hogy a különadó kivetése a hazai adó jogszabályok közé került, ezzel
kivette a kormány azoknak a jogszabályoknak a köréből, amelyekkel kapcsolatban bármelyik uniós szervezet egyetértését ki kellene kérnie.
Az alapszerződés értelmében ugyanis adóügyekben minden tagország parlamentjének szuverén joga az adószabályok kialakítása.
Ezek után tehet majd észrevételeket a Helsinki Bizottság, kifogásolhatja a Soros-törvény bizonyos paragrafusait, a kormány által legfontosabbnak tartott szempontot – a civil szervezetek politikai fenyegetettségét és működésük anyagi forrásainak korlátozását – sikerülhet minden tiltakozás ellenére fenntartani.
Ráadásul, az adótörvényeket az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja, mivel 2010-ben elvették ezt a jogkörét: különadókról azóta nem dönthet.
