“A lengyel ügyészségnek, mely német feljelentés alapján letartóztatott egy ukrán állampolgárt, bizonyítania kell, hogy Volodimir Zsuravljov ukrán állampolgár részt vett az Északi Áramlat földgázvezeték felrobbantásában. Addig amíg ezt nem teszi meg, Lengyelország nem adhatja ki az ukrán állampolgárt Németországnak” – így érvelt Lengyelország titkosszolgálatokat felügyelő minisztere.
Tomas Siemoniak szerint bíróság előtt kellene bizonyítania az ügyészségnek az ukrán állampolgár bűnösségét mielőtt kiadnák Németországnak. Korábban Donald Tusk miniszterelnök egyértelműen fogalmazott:
”Nem az Északi Áramlat felrobbantása hanem a megépítése volt a bűncselekmény!”
Radoslaw Sikorski külügyminiszter, amikor értesült az Északi áramlat tengeralatti gázvezeték felrobbantásáról, akkor így írt társas oldalán : “köszönjük USA!” Ezt azután gyorsan visszavonta, mert a Biden adminisztráció nem vállalta fel nyíltan az Északi áramlat felrobbantását noha Hersh oknyomozó újságíró arról írt, hogy a CIA szervezte az akciót, és az ukránok egyedül nem is tudták volna végrehajtani azt, mert nem voltak meg a szükséges technikai berendezéseik. A német ügyészség végül egy ukrán kommandós csapatot gyanúsított meg a robbantás végrehajtásával, ebben a csapatban lett volna benne Volodimir Zsuravljov, aki az SZBU, az ukrán titkosszolgálat egyik embere. Az SZBU parancsnokát, Budanov tábornokot Nagy Britanniában képezték ki, és kulcsszerepe volt abban, hogy a háromnaposra tervezett orosz villámháború immár több mint három éve tart, mert kisöpörte Putyin embereit az ukrán hadseregből és a titkosszolgálatból.
Lengyelország és az Egyesült Államok kezdettől fogva ellenezte az Északi Áramlatot, amely viszont szívügye volt Angela Merkel kancellárnak és Vlagyimir Putyinnak, mert közvetlenül összekötötte Oroszországot és Németországot.
Jaroslaw Kaczynski, a konzervatív lengyel kormányzat erős embere, egyenesen a Hitler – Sztálin paktumhoz hasonlította az Északi áramlat földgázvezetéket. Miért? Mert az 1939- ben megkötött Hitler – Sztálin paktum után nem sokkal mind a náci Németország mind pedig a kommunista Szovjetunió megtámadta Lengyelországot, és felosztotta azt az országot, melyet Molotov szovjet külügyminiszter nemes egyszerűséggel az első világháború után megkötött békeszerződések “szörnyszülöttének” nevezett.
“Két táborra szakadt a világ, elvtársak!”
Így jelentette be a hidegháború kezdetét Sztálin embere, Andrej Zsdanov mielőtt fiatalon delírium tremensben elhunyt volna. A hidegháború a Szovjetunió bukásával 1991-ben véget ért, de az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin ezt követően támadta meg Ukrajnát 2022-ben, és a német – orosz együttműködést szimbolizáló Északi Áramlat ezután robbant fel. Az igen pragmatikus német kancellár, Angela Merkel még ezt megelőzően gyorsan nyugdíjba ment. Vele egy koncepció napja áldozott le:
A nagy kontinentális együttműködésből nem lett semmi
Helmuth Kohl és Gerhard Schröder után Angela Merkel kancellár is abban látta Németország és az egész Európai Unió jövőjét, hogy együttműködnek Oroszországgal és Kínával, és ily módon kérdésessé teszik az Egyesült Államok világhatalmi szerepét. Washingtonban soha nem fogadták el a nagy kontinentális együttműködés elképzelést, mert az Európa feletti uralmat az USA világhatalmi hegemóniájának alapjaként kezelték már 1944 óta amikor Roosevelt elnök egy évvel előre hozta a partraszállást Franciaországban nehogy Sztálin tankjai elérjék az Atlanti óceánt.
Biden biztonságpolitikai tanácsadója, Jake Sullivan erre is hivatkozva hirdette a nyugati világ egységét Kínával és Oroszországgal szemben 2021-ben. Donald Trump – minden furcsasága mellett – ezt az irányvonalat folytatja: ezért paktált le Putyin helyett Európával.
Trump – Putyin paktum híján Orbán egész diplomáciája megbukott
A magyar miniszterelnök és Angela Merkel szövetsége a nagy kontinentális együttműködésen alapult, de minthogy ennek lehetősége az ukrajnai háborúval megszűnt, ezért a magyar diplomácia elveszítette a célfüggvényét. Orbán kétségbeesetten kapkod, hogy valamilyen új világpolitikai trendet találjon, melyhez hozzáköthetné a maga kis ladikját. A magyar miniszterelnök valószínűleg abban reménykedik, hogy Trump megegyezik Hszi Csin-ping kínai elnökkel, akit egyedül hívott meg az elnöki beiktatásra is Washingtonba. A kínai elnök csak az alelnököt küldte, mert már jól kiismerte Trumpot amikor az előző elnöki periódus során vendégül látta a Tiltott Városban Pekingben. Azóta Kína sokat erősödött, mert kimaradt minden háborúból, és sikerült megtartani az évi 4-5%-os gazdasági növekedést. Ez jóval kisebb mint korábban, de jóval nagyobb mint amekkorát az USA vagy Európa produkál. Ráadásul Pekinget nem fenyegeti egy pénzügyi válság, amely mind Trumpot mind Európát nyomasztja a magas költségvetési hiány és a kezelhetetlenné való gyorsan növekvő államadósság miatt. Ezért Kína keményen beleállt a kereskedelmi háborúba az USA-val szemben, és miután Peking bevetette a csodafegyvert, a ritka földfémexport korlátozását, Washington meghátrált. Scott Bessent pénzügyminiszter rendszeresen tárgyal a kínaiakkal, Trump pedig november elsején találkozik Hszi Csin-ping elnökkel Dél Koreában. A tervek szerint a jövő év elején újra Pekingbe üdvözölhetik Donald Trumpot, akinek lányunokája szorgalmasan tanul kínaiul.
Ha lesz USA – Kína paktum, akkor kérdés, hogy milyen szerep jut Európának a világgazdaságban?
Milyen lehetősége marad a magyar gazdaságnak, melyben Orbán Viktor épp a kínai akkumulátorokra és elektromos autókra alapozta a kitörés reményét. A kínai elektromos autókat jelenleg 100%-os vám sújtja az Egyesült Államokban. A kínaiak Szegedről exportálni akarnak, és ha az USA nyomására ezt Európában akadályozzák, akkor ez nagy csapás lehet a magyar gazdaságnak és személyesen Orbán Viktornak, akit jelenleg csak Putyin pénzel pedig Peking támogatásában is reménykedett. De tévednie kellett: hiába küldte el Matolcsy Györgyöt Pekingbe azt követően, hogy kiderült: Brüsszel befagyasztja az európai pénzek jórészét, a kínaiak azt közölték: ”kormányokat nem támogatunk!”
Putyin az ukrajnai háború kezdete óta 2,2-2,3 milliárd dollárral támogatta meg Orbán Viktor düledező nemzeti együttműködési rendszerét. Kína azt közölte Orbánnal: nincs ingyen pénz! A magyar miniszterelnök másik “jóbarátjától”, Trumptól sem számíthat egy centre sem. Orbán legfeljebb abban reménykedhet, hogy Trump ellátogat a választások előtt Magyarországra, és szokott harsány stílusában felszólítja a magyar választópolgárokat: szavazzanak az ő jóbarátjára, Orbán Viktorra!
Kérdés, hogy ez hány szavazót hozhat a magyar miniszterelnöknek?! …
