Oligarchákkal tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában, a Kremlben. Mindenki ott volt, aki számít: a leggazdagabb oroszok és Putyin elnök bizalmas barátai az állami cégek éléről. Miről tárgyaltak? Rejtély! Mindenképp fontos ügyek lehettek napirenden hiszen a Forbes százas listáján szereplő mind a kilenc orosz oligarcha részt vett a tanácskozáson. Roman Abramovics, a Chelsea tulajdonosa Londonból utazott haza.
Az energia mindenképp fontos szerepet játszott a Kremlben megtartott nagy oligarcha-találkozón hiszen jelen volt a Gazprom főnöke, Alekszej Miller és a Rosznyeft első embere, Igor Szecsin is. A Putyin-rendszer éppen abból a kombinációból áll, amelyet az oroszok „szuroviki”-nek illetve „sziloviki”-nek neveznek, az előbbi a nyersanyagokból meggazdagodott elitet, a második a KGB utódszervezeteit jelenti. Magát Putyint is ez az elit segítette a hatalomra 1999-ben.
Putyin, a KGB egykori ezredese azután megfenyített néhány oligarchát: Hodorkovszkij évekre börtönbe került és milliárdos vállalkozását elvette tőle az állami cég. Berezovszkij Londonba menekült, de ott is elérte a vég: titokzatos körülmények között „öngyilkos lett”.
De ez már a múlt, ma viszont az a probléma, hogy Oroszország nem képes lépést tartani más nagyhatalmakkal pusztán a nyersanyag kincseire támaszkodva. A fiatal gazdasági miniszter egész reformcsomagot dolgozott ki arra, hogy dinamizálja Oroszország gazdaságát. Melyet ráadásul még szankciók is sújtanak. Ezek a bűntetőintézkedések még évekig maradnak –szomorkodott Dmitrij Medvegyev miniszterelnök. Nem véletlenül, hiszen a szankciók megbéníthatják Oroszország modernizációs törekvéseit. A reformokat még Mihail Gorbacsov kezdte el a nyolcvanas években, de nem jutott velük sehova. A Szovjetunió viszont szétesett. Az ásványi kincsek jórésze megmaradt Oroszországnak, így erre alapozva eddig valahogy elketyegtek.
De most a tanácsadói arra figyelmeztették Putyint, hogy váltani kell! De mire? Hova?
Maxim Oreskin gazdasági miniszter szerint a kínai modellt kellene követni, vagyis nagyobb szerepet kell szánni a piacgazdaságnak. A sziloviki csoport viszont – egykori KGB-s mentalitás szerint – az államot erősítené. Oroszország négy legnagyobb bankja már régen állami kézben van és gőzerővel folyik a többiek felvásárlása is. Az energiaszektorban is csaknem mindenható a Gazprom és a Rosznyeft. De hogy lesz ebből gazdasági növekedés? Miből fogják pénzelni az életszínvonalat, amely hosszú évek után csökkenésnek indult Oroszországban?
Jövőre választások lesznek és Putyin nem kíván nyugdíjba vonulni hiszen még csak 64 éves.
Ezért az oligarchák tanácskozásán azt a csodaszert keresték, mellyel Putyin rendszere a jövőben is finanszírozható lesz.
Kérdés, hogy megtalálták-e, mert az Egyesült Államok immár Trump alatt sem tagadja: Oroszország gyengítésében érdekelt.
