Blinken amerikai külügyminiszter nemrég Pekingben figyelmeztette a kínai vezetést: komoly következményei lesznek, ha támogatják Oroszország háborúját Ukrajnában. A washingtoni pénzügyminisztérium szerdán szankciókkal sújtott le.
20 kínai és hongkongi cégre vonatkozik az amerikai döntés – írja a Reuters, amely emlékeztet arra, hogy korábban Yellen pénzügyminiszter és Blinken külügyminiszter személyesen is figyelmeztette a pekingi vezetést. Yellen pénzügyminiszter közleményt adott ki, melyben azt hangsúlyozza:
”A washingtoni pénzügyminisztérium többször is figyelmeztette a cégeket, hogy komoly következményei lehetnek annak: támogatják Oroszország ukrajnai háborúját. Ezért készült az új szankciós lista, mely 300 pontból áll.”
A Reuters megkérdezte a washingtoni kínai nagykövetséget arról, hogy miképp értékelik az új amerikai szankciókat, melyek immár közvetlenül kínai cégeket is sújtanak az ukrajnai orosz agresszió miatt. A kínai nagykövetség szóvivője azt válaszolta, hogy “a kínai kormány szigorúan ellenőrzi azoknak a termékeknek az exportját, melyeket mind háborús mind pedig békés célokra fel lehet használni. A kínai kormány betartja a WTO – Világkereskedelmi Szervezet ezzel kapcsolatos szabályait” – állította a kínai nagykövetség szóvivője. Aki sietett hozzátenni: “Kína határozottan ellenzi az USA egyoldalú szankcióit kínai cégek ellen.
Nemcsak kínai cégek vannak a szankciós listán hanem más országok vállalatai is, melyeket Washingtonban azzal gyanúsítanak, hogy hozzájárulnak Oroszország háborús erőfeszítéseihez Ukrajnában: Azerbajdzsán, Belgium, Egyesült Arab Emírségek, Szlovákia és Törökország – Oroszországon és Kínán kívül.
Oroszország egyre több harci drónt használ, és az ezekhez szükséges alkatrészeket ezekből az országokból szerzi be. A washingtoni külügyminisztérium ezen felül kiadott egy külön szankciós listát, mely ugyancsak azokat a cégeket bünteti a világban, melyek hozzájárulnak Oroszország háborús erőfeszítéseihez Ukrajnában.
Ezen a szankciós listán négy kínai cég szerepel, de vannak rajta vállalkozások Törökországból, Kirgizisztánból és Malajziából is.
“Nagyon odafigyelünk a kínai cégekre, mert ezek kiemelkedően fontos szerepet játszanak Oroszország támogatásában” – hangsúlyozta a washingtoni State Department szóvivője.
Hozzátette:
”ha Kína leállna a szállítással, akkor Oroszország nagy bajba kerülne, mert komoly utánpótlási gondjai támadnának.”
USA: az oroszok vegyi fegyvert vetnek be Ukrajnában
A külügyminisztérium azzal vádolja az orosz hadsereget, hogy Ukrajnában megsérti a nemzetközi egyezményt, amely tiltja a vegyi fegyverek alkalmazását a háborúban.
A State Department kifogásolja, hogy Oroszország továbbra is cseppfolyósított földgázt exportál Nyugatra. A célkeresztben az északi Arctic LNG 2 orosz kitermelés van, melyet már korábban is sújtott amerikai szankció, és ennek következtében a Novatek orosz kitermelő vállalat kénytelen volt átmenetileg felfüggeszteni a kitermelést, mert nem akadt olyan tankhajó, amely vállalta volna a fuvart.
A washingtoni külügy szankciói célozzák a Roszatomot is, mely a Paks 2 atomerőművet építi Magyarországon. A külügyi szankciós listán szerepel a Pobeda légitársaság, amely az Aeroflot leányvállalata.
A kereskedelmi minisztérium már korábban tilalmi listára tett 200 olyan Boeing és Airbus repülőgépet, melyeket az orosz légitársaságok használnak. A cél az, hogy megakadályozzák az alkatrész utánpótlást, és ezzel nehéz helyzetbe hozzák a polgári légiforgalmat Oroszországban.
Washingtonban a külügy úgy véli, hogy Navanijt, az orosz ellenzék vezérét, az orosz hatóságok meggyilkolták.
Három embert tilalmi listára tettek: annak a börtön lágernek a parancsnokát, ahol Navalnij a legtöbb időt töltötte, a magánzárka részleg vezetőjét, és az orvosi rendelő főnökét abban a lágerben, ahol az ellenzéki személyiség az utolsó napjait töltötte.
“Kína nem támogatja Oroszországot az ukrajnai háborúban”
Erről írt cikket a londoni Economistban Peking egyik vezető Oroszország szakértője – minden bizonnyal a hatalom megbízásából. A Pejta egyetem professzora szerint ugyan az ukrajnai háború kezdetén az volt a kínai diplomácia álláspontja, hogy “Oroszország minden támogatást megkaphat”, de három hónap után ez megváltozott. Ma már a pekingi diplomácia a hagyományos kínai elvet követi: elnemkötelezettség, a konfrontáció kerülése, és semmiképp sem összefogni harmadik állammal szemben.”
Miért vásárol akkor Peking orosz olajat?
“Kína ugyan több mint 100 millió tonna olajat vásárolt Oroszországtól, de ennek a célja nem az volt, hogy Moszkvát segítsék hanem az, hogy ne emelkedjen az olaj világpiaci ára”
– írta a kínai professzor. Szerinte könnyen elképzelhető, hogy “Oroszország elveszíti a háborút, mert Putyint a hírszerzés nem megfelelőképp tájékoztatja.”
Mi várható Ukrajnában?
“Kína kétszer is diplomáciai közvetítéssel kísérletezett, de egyik esetben sem járt sikerrel, megmutatta viszont Peking szándékát a közvetítésre.”
Kína – Oroszországgal ellentétben – részt vesz azon a békekonferencián Svájcban, ahol az ukrajnai háború lezárásáról tárgyalnak mintegy 160 állam képviselői június 15-én és 16-án.
