Masha Gessen orosz-amerikai újságíró a New York Timesban megjelent véleménycikkében kifejti, Trump maffiaállama sok tekintetben szovjet modellre épít. Erről írt már 2013-ban Magyar Bálint egykori liberális miniszter amikor maffiaállamnak nevezte el Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét.
A magyar polip- a posztkommunista maffiaállam című könyv szerzői egy olyan rendszert írnak le, melyben összefonódik a politikai és a gazdasági hatalom. Akik hatalmon vannak, azok zárt hálózatot alkotnak, és ily módon az államhatalmat a saját szolgálatukba állítják.
“A maffia állam olyan hibrid rezsim, amely formálisan demokratikus intézményekkel rendelkezik, de valójában kiüresítik ezt a rendszert, és patriarchális szisztémává alakítják át, melyben fontosabb a lojalitás mint a szakértelem.”
Szomorú és kétes dicsőség, hogy Orbán Viktor és rendszere ily módon kerülhet bele az amerikai történelembe…
Mit fedezett fel Orbán Viktor amiért Donald Trump is lelkesedik?
Azt a nyilvánvaló szociológiai tényt, hogy a globalizáció felbontja a nemzetgazdaságokat, és a fejlett országokban több a vesztes mint a nyertes. A globalizáció nyertesei a szupergazdagok – akárhol is éljenek és a munkavállalók a gyorsan felzárkózó országokban mint Kína, Vietnam – korábban pedig Dél Korea, Szingapúr stb.
Orbán Viktor és Donald Trump a szupergazdagok érdekében cselekszik, de a lúzereket használja fel a politikai harcban amikor a liberális elit és a külföldi konkurencia ellen hergeli őket. Valójában persze a szupergazdagok azok, akik az alacsony munkabérű országokba helyezik ki a termelést – outsourcing – és ebből hatalmas profitot vágnak zsebre miközben a fejlett államok munkavállalóinak az életszínvonala stagnál vagy csökken viszont épp attól lesznek olcsók az IPhone-ok az Egyesült Államokban, hogy Kínában gyártják őket. Villámgyorsan kiderült ez Trump vámháborújában hiszen a Kínára kirótt vámok miatt az IPhone ára a háromszorosára emelkedett volna. Trump azonnal cselekedett, és kivette az IPhoneokat a vámok hatálya alól. A probléma ezzel nem oldódott meg, és ezt azonnal észrevették a kínaiak, akik Trump várakozása ellenére nem hátráltak meg hanem felvették a kesztyűt mondván, hogy az amerikai elnök blöfföl. Trumpnak egyáltalán nem oly erős a pozíciója a világban, amely nem fogadja el az USA garázdálkodását a kereskedelemben.
Ki finanszíroz ilyen rendszereket mint Trumpé vagy Orbáné?
Az amerikai elnök is azért függesztette fel a tragikomikus vámháborút – Kína kivételével – mert rádöbbent: oly magas lesz a kincstárjegyek kamata, amelyet nagyon nehéz lenne kigazdálkodnia az USA költségvetésének. Ráadásul kiknek a kezében vannak ezek az amerikai kincstárjegyek? Japán, Kína és az Európai Unió.
Trump az USA eladósodását szeretné megállítani, és teljesen a saját kezébe venni a gazdaság irányítását – éppúgy mint Orbán Viktor, akinek jobbkeze, Matolcsy György volt a jegybank elnöke, most pedig az a Varga Mihály, aki legalább nem lop látványosan viszont éppoly szervilis mint elődje.
Trump el akarja távolítani Jerome Powellt, a Federal Reserve Board elnökét, aki ellenáll. Közben az amerikai államkötvények éves törlesztése meghaladja az 1000 milliárd dollárt, magasabb mint a Pentagon költségvetése. A hadügyminisztérium az egyetlen, amely több pénzre számíthat mint tavaly. Az oktatási minisztériumot nemes egyszerűséggel megszüntették Washingtonban.
Ki ad pénzt egy ilyen országnak, melynek élén ilyen elnök áll? Trump arra számított, hogy válság idején a tőke az USA felé menekül, mert ott biztonságban érzi magát. Trumpnak most sikerült ugyan válságot előidéznie, de a tőke menekülni kezdett az Egyesült Államokból!
Ez mindennél kínosabb látlelet Trump politikájáról, amely mindkét fronton látványos vereséget szenvedett: nem sikerült javítani a bérből és fizetésből élők perspektíváin, akik többségükben rá szavaztak, és most azt látják, hogy a nyugdíjalapjuk részvényeinek értéke elillan. A szupergazdagok sem boldogok a New York-i tőzsde mélyrepülése miatt. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy mi lesz, ha Kína bekeményít, és rámegy az ott működő nyereséges amerikai cégekre? Például Elon Musk Tesla gyárára Sanghajban. Li Csiang miniszterelnök már célzott erre amikor legutóbb fogadta Elon Muskot. Pekingben kivárnak, és közben szép csendesen szövögetik a szabadkereskedelmi hálót, amely globális, de nincsen benne az Egyesült Államok, mely saját magát zárta ki innen. Amikor a kínai pénzügyminiszterhelyettes elmondta ezt a programot a londoni tőzsdén, akkor dörgő taps volt a válasz. Nem annyira Pekingnek, hanem sokkal inkább Trump ellen tapsoltak Londonban…
