Míg az amerikai és az orosz elnök új Jaltáról fantáziál, és Orbán Viktor ehhez próbálna alkalmazkodni addig Európa és Kína a huszonegyedik század problémáinak megoldására koncentrálva keresi a kiutat a válságból.
A londoni tőzsdén Liao Min pénzügyminiszter-helyettes bejelentette az első zöld államkötvényt, és közölte: Kína mélyen elkötelezett a nemzetközi gazdasági integráció iránt.
“A protekcionizmus nem működik, az nem lehet megoldás!”
– hangsúlyozta a kínai pénzügyminiszter-helyettes Londonban, ahol a tőzsdén lelkesen megtapsolták a jelenlevők.
Kína a saját példáján tanulta meg, hogy az elzárkózás nem működik: a kínai császár a XVIII-ik század végén még elutasította a nemzetközi együttműködést amikor a brit küldöttséget fogadta, mondván: “nekünk mindenünk megvan, ami szükséges!”
Következett a megaláztatás évszázada Kína számára: az ópiumháborúk rádöbbentették a császárokat a Mennyei Birodalom elmaradottságára. Mao elnök is elzárta országát a világtól a Kulturális Forradalom idején – 1966-1976 – Észak Korea szintjére küzdötték le magukat. 1978-ban viszont Teng Hsziao-ping megindította a reformokat, kiadta a jelszót:
“Nem az a fontos, hogy a macska fehér-e vagy fekete, hanem az, hogy fogja meg az egeret!”
Kína felemelkedésével párhuzamosan megingott az Egyesült Államok hegemóniája, amelyet agresszíven védelmez csak épp nincsen meg hozzá az ereje.
Nem a terület fontos hanem az, hogy mit csinálnak rajta
Trump agyalágyult diplomáciája felidézi a tizenkilencedik századot amikor az USA éppúgy gyarmatosítani kezdett mint korábban Nagy Britannia. Megszerezte például a Fülöp szigeteket , amely megmaradt periferikus országnak éppúgy mint egész Latin Amerika. Ellenben Dél Korea, amelyet tönkre bombáztak a háború idején – 1950-53 – gazdasági csodát produkált, és az 50 milliós ország, melynek semmilyen ásványi kincse sincsen, nagyobb GDP-t produkál mint a 140 milliós Oroszország. Putyin képtelen versenyképes gazdaságot teremteni, továbbra is nyersanyagokkal házal. A cárokhoz és a szovjet vezetőkhöz hasonlóan területi hódításban gondolkodik holott nem a terület hiányzik Oroszországnak, hanem a versenyképes gazdasági rendszer.
Donald Trump meg akarja szerezni Grönlandot, a Panama csatornát, és Kanadát pedig az USA-nak sem a terület hiányzik hanem az, hogy a gazdasága mind kevésbé versenyképes a kínaival, amely az olcsóbb munkaerő miatt már lekörözte őt a világkereskedelemben.
Minthogy Trump vámháborúja szinte mindenkit érint, ezért Kína lehetőségei megnövekednek. Peking egyrészt visszavágott: éppúgy 34%-ot tesz rá az amerikai árukra mint Trump a kinaiakra, másrészt együttműködést ajánl mindenkinek az USA-val szemben. Kína, Japán és Dél Korea külügyminisztere már egyeztettek is, Brüsszelbe várják Li Csiang kínai miniszterelnököt. Maros Sefcsovics, uniós gazdasági biztos, aki hiába próbált tárgyalni Washingtonban, nemrég ellátogatott Pekingbe is, hogy együtt léphessenek fel Trump kereskedelmi háborújával szemben.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank főnökasszonya Dublinban jelentette ki, hogy
“ebben a bizonytalan helyzetben Kína a legbiztosabb pont a világgazdaságban.”
“Orbánnak nincsen helye az Európai Unióban!”
Ezt hangsúlyozza a Der Spiegel elemezve a magyar miniszterelnökneknek azt a döntését, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Döntőbíróságból.
“Mindenkinek el kell döntenie a mai nehéz helyzetben, hogy melyik oldalon áll: a törvényt tiszteletben tartó demokráciák oldalán vagy a másikon. Orbán döntött, és ezért nincsen helye az Európai Unióban!”
A Der Spiegel személyesen Orbán Viktort említi vagyis el van rejtve a remény: 2026-ban már nem ő lesz a magyar miniszterelnök. Brüsszelben, Berlinben és Párizsban egyértelműen a váltást szorgalmazzák.
Kiléphet- e Orbán Viktor az Európai Unióból?
A nemzeti együttműködés egész rendszere az uniós eurómilliárdokra van építve. Ennek híján Orbán 10 milliárd eurós hitelt akar felvenni rendszerének megmentésére. Kérdés, hogy sikerül-e és főként milyen feltételekkel?
A magyar gazdaság helyzete pocsék, Trump kereskedelmi háborúja ezt tovább rombolja. A kilépés az Európai Unióból viszont végzetes lenne a magyar gazdaságra nézve: a nagy külföldi cégek ugyanis kizárólag azért vannak Magyarországon, mert az unió tagjai vagyunk. Ha vámokkal kellene szembenéznünk a legfontosabb piacokon, akkor a magyar gazdaság lehúzhatná a rolót. Orbán csapdában érezheti magát és egyben a panoptikumban: Trumphoz és Putyinhoz hasonlóan a múltat képviseli, a jövőhöz pedig melyet az Európai Unió és Kína képvisel nem tud kapcsolódni. Innen szép győzni …
