Kamala Harris olcsóbb élelmiszerrel és ingatlan árakkal kampányol. Az alelnök azokat a kis jövedelmű rétegeket célozza meg, amelyek Bidenre szavaztak 2020-ban, de kiábrándultak belőle az infláció miatt – írta a Bloomberg.
Az infláció ugyan hároméves mélypontra jutott az Egyesült Államokban, de az élelmiszerek átlagosan így is 21%-kal drágábbak mint 2021-ben. Trump kampányának egyik célpontja épp az infláció, amely sok kis jövedelmű család életét nehezíti meg az Egyesült Államokban is. A magas kamatláb és az infláció miatt egyre nehezebb új lakáshoz vagy házhoz jutni az átlag amerikainak, nekik Kamala Harris három millió új ingatlant tervez. Ezenkívül olyan törvényjavaslatot akar elfogadtatni az új washingtoni Kongresszussal, amely szabályozza a bérleti díjakat lassítva azok emelkedését. Azok, akik az első lakásukat vagy házukat vásárolnák Kamala Harris elképzelése szerint 25000 dolláros támogatást kapnának. Ezenkívül az új otthont teremtők adóhitelre is jogosultak lennének.
Csütörtökön szerepelt először együtt egy kampány gyűlésen Joe Biden és Kamala Harris, és mind a ketten azt hangsúlyozták, hogy a megélhetési költségeket igyekeztek kordában tartani az elmúlt három és fél évben. Külön kiemelték, hogy sikerült mérsékelni a receptre kapható gyógyszerek árát. Az USA-ban az infláció ezen a téren is jelentős volt, és ez komoly gondot jelent ma is sok amerikai családnak. Emlékeztettek arra is, hogy a republikánusok ellenezték a gyógyszerárak mérséklését, melyet a szenátus csakis azért szavazott meg, mert Kamala Harris alelnök a szavazatával eldöntötte a kérdést. “Csakis Kamalának köszönhetjük ezt!” – hangsúlyozta Biden elnök Marylandben.
Trump gazdaságpolitikai terveiben egyelőre jobban bíznak az amerikaiak
45%-uk véli úgy, hogy az ex elnök alkalmasabb az amerikai gazdaság irányítására, Kamala Harris mellett 38% áll ebben a kérdésben – írja az ABC televízió oldala az AP közvélemény-kutatására hivatkozva. A lakosság 10%-a úgy nyilatkozott, hogy sem Trump sem Harris gazdaságpolitikájában sem bízik. Trump szokásos túlzó stílusával azt állította kampány beszédében New Jersey államban, hogy Kamala Harris “kommunista árkontrollt akar.” Mi lenne ennek a következménye? – kérdezte demagóg módon Trump: “áruhiány, éhezés és infláció.” Az ex elnök a sarki fűszeres népszerű termékeit emelte közben magasra miközben bemondta az árakat.
A probléma az, hogy az elmúlt évben az átlag jövedelmek alig valamivel gyorsabban nőttek mint az élelmiszerek árai, ezért a reáljövedelem stagnált sok amerikai családnál.
Trump propagandája azért demagóg, mert az infláció jelentős részben a Covid pandémia következménye: abban az időszakban ugyanis jelentős ellátási gondok alakultak ki, melyek áremeléshez vezettek. Jól látszik ez a marhahús árán, amely az elmúlt három évben több mint 33%-kal nőtt. A Biden adminisztráció azt állítja, hogy a nagy húsipari cégek összejátszva hozták össze a jelentős áremelést.
Az Egyesült Államokban négy nagy cég ellenőrzi a húspiac 55-85%-át. A nagy húsipari cégeket bíróság elé citálták azzal a váddal, hogy egymás között megállapodtak a baromfi, sertés vagy marhahús árában, de egyik vállalat sem ismerte el a bűnösségét inkább kifizettek többszázezer dollárt.
“Ez az eladók inflációja volt az élelmiszer piacon” – írta a University of Massachusetts közgazdász kutatója, Isabella Weber. A vásárlók jelentős része erre az inflációs nyomásra úgy válaszolt, hogy az olcsóbb termékek felé fordult.
Már csak 1,1%-os az élelmiszer infláció
Az elmúlt tizenkét hónapban sikerült visszafogni az áremelkedést az élelmiszerek piacán – ezt hangsúlyozta mind Kamala Harris mind Joe Biden a kampány gyűlésen.
A húsipar, amely jelentős részben Trumpot támogatja, azzal érvel, hogy egyre drágul az állattenyésztés. A Kansas State University agrár kutatója, Glynn Tonsor szerint
“Az állattenyésztés egyre többe kerül, a húsfeldolgozás is drágult végülis pedig a kereskedelem költségei is nőttek. A vásárlók csak az áremelést látják, de nem biztos, hogy ez azért van, mert valaki átveri őket.”
A Húsipari kutató intézet főnöke szerint “az infláció mindennek felviszi az árát.”
Julie Anna Potts igazgató hozzátette:
“Kamala Harris elképzelései nem oldják meg ezt a problémát.”
Az elnökválasztást novemberben rendezik meg az Egyesült Államokban, ahol részben vagy egészben megújul a Kongresszus két háza is. Ha Trump és a republikánusok megszereznék az ellenőrzést a szenátusban és a képviselőházban is, akkor semmi sem állna útjába az ex elnök radikális elképzeléseinek: a párizsi klímavédelmi egyezmény felmondásának, a Federal Reserve Board alárendelésének az elnöki hatalomnak és egy átfogó kereskedelmi háborúnak Kína ellen. Kamala Harris ezzel szemben a folyamatosságot ígéri, és felhívja a figyelmet arra, hogy Trump gazdaságpolitikája szétverheti a világkereskedelmet, és ennek levét az USA polgárai is megihatnák, ha újra választanák az ex elnököt.
