Azt a jogos kérdést tette fel Telkes András, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgató-helyettese, aki a Pénzügykutató Intézetben tartott előadást annak az uniós nagyhétnek az elején, amikor Európa megpróbál valamilyen Ukrajna számára is elfogadható egyezményt tető alá hozni miközben biztosítja a háború folytatásához szükséges összeget is a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával egy 210 milliárd eurós hitel megszavazásához, hogy az amerikaiak és az oroszok együtt bíztatják Orbánt, hogy hagyja el az Uniót.
“Orbán Viktornak úgy látszik sikerül egyszerre mindhárom olyan fővárossal jó kapcsolatot tartani, melyeknek globálisan működő titkosszolgálata van” – jelentette ki Telkes András, aki szerint jelenleg a kínai a legerősebb, az orosz a második, és az amerikai csak a harmadik azok között a szolgálatok között, amelyek a kormányok nyilvánosan nemigen vállalható céljait végrehajtják.
Mi jellemzi a kínai titkosszolgálatok tevékenységét, amelyek politikai felügyelője nemrég Magyarországon járt, és nemcsak, hogy a Karmelita kolostorban fogadta őt Orbán Viktor, de látogatást tett az Információs Hivatalban is, ami eddig nem volt szokásban. Peking arra akarja rávenni Európát, hogy váljon le az Egyesült Államoktól, ne alkalmazzon szankciókat Kína ellen. Mit akar Kína Ukrajnában, ahol már jelentős földterületeket szerzett? Kína a háború folytatását kívánja, mert nem akarja látni sem Oroszország győzelmét, sem pedig a vereségét. Ha ugyanis Oroszország győzne, akkor távolodna Kínától és közeledne az Egyesült Államokhoz. Ha Putyin veszítene, akkor a csődtömeg Kína nyakába is szakadna.
A kínaiak rendkívüli mértékben felpörgették a hírszerzést Oroszországban, míg az oroszok ebben is lemaradtak Kína mögött.
A kínai hírszerzés számára Szibéria is prioritás, mert rengeteg ott az ásványi kincs és nagyon kevés az orosz.
Oroszország mindent megtesz azért, hogy szétzilálja az Európai Uniót – különösen most – amikor a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról szavaznak. Babis cseh miniszterelnök is bejelentette, hogy Magyarországhoz és Szlovákiához hasonlóan nem szavazza meg az orosz vagyon felhasználását Ukrajna támogatására. Pénteken ugyanezt jelezte Meloni olasz miniszterelnök, és támogatásáról biztosította őt Bulgária és Málta.
Az orosz titkosszolgálat nyíltan beavatkozik a külföldi választásokba: ez történt Georgia-Grúziában, Romániában, Moldovában. Orbán Viktort az SZVR biztosította nyíltan Oroszország támogatásáról.
“Az oroszok benn jártak a magyar külügyben, sőt most is bent vannak. Néhány más minisztériumban is ez a helyzet. De hát nem kell különösebben fáradozniuk, hiszen Orbán kimegy Putyinhoz, és úgy is sok mindent személyesen elmond.”
Hogyan lehet változtatni ezen, ha kormányváltásra kerülne sor jövő tavasszal?
“Ha lesz változás, akkor elkapnak majd néhány orosz ügynököt 1990 után is úgy nyerték el a magyar titkosszolgálatok a nyugatiak bizalmát, hogy közös műveletekben vettek részt. Ha 2026 után a magyar titkosszolgálatok elkapnak néhány orosz ügynököt, akkor gyorsan helyreállna a bizalom”
– hangsúlyozta Telkes András, aki elmondta, hogy a nyugat-európai titkosszolgálatok már nemcsak a magyarokban nem bíznak, de az amerikaiakat sem kezelik barátként. Erre jó példa volt, hogy európai titkosszolgálatok kiszivárogtatták Steve Witkoff és Kirill Dmitrijev titkos megbeszéléseit az amerikai – orosz gazdasági együttműködésről, melyek Floridában folytak októberben, később pedig Witkoff furcsa moszkvai szereplése hanganyagának egy részét, amely miatt hazaárulást emlegettek a demokrata honatyák Washingtonban.
“Trump nem olvassa a titkosszolgálatok jelentéseit, és a hírek szerint a nemzetbiztonsági stratégiát sem olvasta el. Pénzt és embereket von el a titkosszolgálatoktól, melyek így a harmadik helyre szorulnak Kína és Oroszország mögött.
“Ha lesz kormányváltás, akkor újra nemzetbiztonsági szolgálatok kellenek és nem állambiztonságiak!”
Ezt fejtegette Telkes András, aki a TEK és a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolását javasolta. Felfogása szerint egységes felügyelet alá kellene vonni a titkosszolgálatokat kormányváltás esetén is, de az új demokratikus rendszerben ez nem jelentene operatív irányítást, hanem csak politikai felügyeletet.
Személyi változások is szükségesek: a katonai hírszerzéstől például 50 profi tisztet elbocsátottak, mert túllépték a 45 éves korhatárt, és így következett be a nagy fiaskó Kárpátalján, ahol a magyar hírszerzés nyilvánvalóan orosz érdekek mentén tevékenykedett.
Ugyancsak amatőr hírszerző tevékenység folyt Magyarország uniós nagykövetségén a tízes évek végén, amikor Lázár János buzdítására az Információs Hivatal emberei megpróbáltak az Európai Unió brüsszeli központjában dolgozó magyar diplomatákat hírszerző munkára rávenni.
A bukás borítékolható volt, de az Információs Hivatal akkori vezetői belementek, mert Lázár János, aki akkoriban kancellária miniszterként felügyelte az IH-t, rendszeresen azt hangoztatta:
”a miniszterelnöki hivatal nem családbarát intézmény!”
