A világ két legnagyobb hatalma ki akar egyezni egymással, mert a vámháború túlságosan sokba kerülne. Novemberig van idejük a szakértőknek, hogy tető alá hozzanak egy kereskedelmi keretegyezményt, melyet mind Donald Trump mind Hszi Csin-ping mint győzelmet adhat elő otthon.
Az Egyesült Államok és Kína továbbra is 30 illetve 10%-os vámot tart fenn az egymás közötti kereskedelemben, és a 24%-os kölcsönös plusz vám alkalmazását felfüggesztik további kilencven napra. Ez a megállapodás lényege. Korábban Trump 145%-os vámmal fenyegette meg Kínát míg Peking 125%-kal válaszolt. Aztán tárgyalóasztalhoz ültek májusban Genfben, és megkezdődött az egyeztetés, amely nem ért véget mindmáig, ezért módosította Trump a határidőt, mellyel Kína is egyetértett.
Miért ment neki ennyire Kínának Trump, aki az elnöki beiktatásra külföldről egyedül Hszi Csin-ping elnököt hívta meg? A kínai elnök, aki Trump első elnökségének idején többször is tárgyalt már Trumppal, jól ismeri az üzletemberből lett elnök álnokságát, ezért maga helyett az alelnököt küldte Washingtonba. Trump aztán hozta is a formáját: a vámháborúban Kínára rótta ki a legmagasabb vámot – a 145% megölte volna a kereskedelmet a két nagyhatalom között. Mire hivatkozott Trump? Arra, hogy óriási az amerikai kereskedelmi deficit Kínával szemben: tavaly csaknem 300 milliárd dollárt ért el. Peking erre azt válaszolta, hogy a szabadkereskedelem már csak ilyen, ezenkívül pedig a szolgáltatások terén az amerikaiak vannak előnyben. Minthogy Peking beleállt a vámháborúba, ezért Trump előhúzta a nemzetbiztonsági kártyát, és leállította a chipexport jórészét. Erre a kínaiak a ritka földfém export tilalmával válaszoltak, és az USA kapitulált.
Megkezdődtek a tárgyalások, közben pedig Kína újra szállít ritka földfémeket az Egyesült Államokba, Trump pedig engedélyezte a Nvidia chipek exportját Kínába. Ezek a chipek a mesterséges intelligencia szempontjából nagyon fontosak, ezért üdvözölték is a tajvani származású Nvidia főnököt Pekingben. Csakhogy azután a kínai szakértők megvizsgálták a Nvidia chipeket, és felébredt a gyanú a kínaiakban: nem jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot, ha ezeket a chipeket beépítik a hazai rendszerekbe? Nem kémkednek-e az USA-nak?
Peking mindenképp megegyezést akar, mert békés gazdasági versenyben kívánja legyőzni az USA-t, és ehhez nyugalomra van szükség a világpiacon.
Washingtonban a kínai nagykövetség win-win helyzetet vázol fel vagyis mindkét fél nyerhet a kereskedelmi keretegyezményen. Trump általában az egyoldalú győzelem fontosságát hangsúlyozza csakhogy Kína túlságosan is erős ellenfél ehhez.
Csak a bizonytalanság biztos
Trump kilencven napos halasztása azt jelenti, hogy sem az USA-ban sem Kínában nem lehet megtervezni azoknak a cégeknek a jövőjét, melyek elsősorban az amerikai – kínai kereskedelemben érintettek:
”minthogy lövésem sincs arról, hogy mekkora lesz végülis a vám, ezért elképzelésem sincs arról, hogy milyen árakkal számoljak”
– panaszkodott a BBC-nek a Busy Baby amerikai cég alapító igazgatója.
Trump mindenekelőtt pénzt akar látni a vámháborúból, mert az amerikai költségvetés hiánya erre kényszeríti. Emiatt például a Nvidia és az AMD kínai üzletét csakis úgy engedélyezte, hogy a profit 15%-át befizetik az államkasszába.
A vámháború megviseli a két nagyhatalom kereskedelmét: júniusban csak fele akkora volt mint egy évvel korábban!
Jobban csökkent az amerikai export mint a kínai
Bár Trump célja épp a kereskedelem kiegyensúlyozása volt, az első félévben a kínai export értéke elérte a 165 milliárd dollárt – ez 15%-os csökkenést jelent, míg az amerikai kivitel Kínába 20%-kal csökkent. A magyarázat egyszerű: Kínában az állam befolyása meghatározó, míg az Egyesült Államokban a cégek elsősorban a saját érdekeiket követik miközben igyekeznek kiegyezni a Fehér Házzal.
Mit mond a pekingi külügy?
“Abban reménykedünk, hogy az Egyesült Államok a kínai kapcsolatban követi azt a konszenzust, mely a két államfő telefonbeszélgetése során kialakult. Reméljük, hogy mind a két fél megegyezésre törekszik az egyenjogúság és a viszonosság alapján.”
Hszi Csin-ping elnök kilenc évvel ezelőtt jelentette be Hangcsouban a G 20 csúcstalálkozón, hogy Kína már nem fogadja el az Egyesült Államok vezető szerepét a világgazdaságban, és egyenrangúságot követel. Válaszul az Egyesült Államok első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát 2021-ben. Trump már első elnöksége idején is szankciókkal igyekezett megakadályozni Kína egyenrangúságát, ezt a Biden adminisztráció folytatta. Erre tette fel a koronát Trump vámháborúja, mely azonban zsákutcába jutott a kemény kínai ellenállás miatt. Kedden járt le a kilencven napos határidő, melyet most újabb 90 napra meghosszabbítottak. Pekingi vélemény szerint a vámokat el kellene törölni:
”Az elmúlt napok fejleményei azt mutatták, hogy az Egyesült Államok viseli el nehezebben a vámokat, és nincs ereje ahhoz, hogy azokat alkalmazza”
– jelentette ki Ho Vejven, a Center for China and Globalization főmunkatársa, aki a Global Timesnak, a pekingi vezetés angol nyelvű lapjának nyilatkozott.
A kínai szakértő rámutatott arra, hogy az Egyesült Államoknak be kellene tartania a nemzetközi kereskedelmi normákat vagyis a WTO szabályait. A pekingi kereskedelmi minisztérium kedden megerősítette, hogy továbbra is ellenőrzése alatt tartja a nem vámjellegű intézkedéseket is vagyis a ritka földfém export az Egyesült Államok irányában ezentúl is attól függ, hogy Washington milyen álláspontot foglal el a kereskedelmi vitákban. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy Pekingben a ritka földfémek amerikai exportját egyedi elbírálás alapján ítélik meg.
“Ha nem lett volna ez a kilencven napos hosszabbítás, akkor egyes kínai import cikkek vámja 80%-ra emelkedett volna, és ezt mindenképp el akarjuk kerülni” – nyilatkozta a CBS televíziónak Jamieson Greer, Trump egyik kereskedelmi tárgyalója. A tárgyaló hozzátette:
“a jó irányba haladunk.”
Trump viszont vasárnap kijelentette: Kínának négyszer annyi szóját kellene importálnia az Egyesült Államokból mint eddig. Ennek az az előzménye, hogy a Biden adminisztráció szankcióira válaszul Kína csökkentette az amerikai szója importját, és helyette Brazíliában vásárolt. Kína, India és Brazília hamarosan egyezteti elképzeléseit Trump vámháborújáról. India 50%-os vámot kapott Trumptól noha az USA szövetségesének tekinti a világ legnépesebb államát Kínával szemben. Trump büntetővámjára válaszul Narendra Modi indiai kormányfő bejelentette, hogy még augusztusban Pekingbe látogat.
