Nem csak törvénytelen, hanem a statisztikával is erős küzdelemben áll a rendőrség érvelése, miért nem jelzik előre a mozgó traffipaxok helyét és idejét. A számok cáfolják a „közlekedési fegyelem megbomlásának” állítását.
Ősz óta a rendőrség nem teszi közzé honlapján (police.hu), mikor és hol lesznek autókba szerelt sebességmérők az utakon – írta meg a 24.hu. Erre az országos főkapitány adott utasítást. (A cikkből kiderül, hogy decemberben törölték a közzétételi kötelezettséget, de a honlap megfelelő rovatában már szeptember óta szünetel a frissítés.)
Ez azonban így törvénytelen, mert a rendőrségi törvény kifejezetten előírja, hogy
előre nyilvánosságra kell hozni a megfigyelt területre vonatkozó adatokat.
Sőt, a rendőrség csak úgy helyezhet el képfelvevőt és készíthet felvételt, hogy az „bárki számára nyilvánvalóan észlelhető” legyen. Továbbá előírja, hogy „a képfelvevő által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről.”
A mostani lépést megelőzte, amikor tavaly rengeteg „civil kinézetű” autóba szereltek be műszert, és mozgás közben is mérnek (ami tehát éppúgy törvénytelen). Arra hivatkozva, hogy a vezetők egy része csak addig szabálytartó, amíg „látja” őket a traffipax.
Óberling József ezredes, rendőrségi főtanácsos korábban az állami tévében azt állította, hogy „Magyarországon a közutakon a közlekedési fegyelem megbomlott, a közlekedőknek egy jelentős része nem jogkövető.”
Az ismerhető statisztikák nem támasztják alá,
hogy bármilyen, pláne, hogy drámai romlás következett volna be a közlekedési szabályok megsértésében.
A személyi sérüléses közlekedési esetek száma kilenc éve változatlanul 15 ezer körül mozog a rendőrségi statisztika szerint is.
A halálos kimenetelűek ugyanezen időben több, mint 12 százalékkal csökkentek is (2013-tól kis mértékű, 3 százalékos növekedés volt). Ezek száma is szinte konstans: 600-at kissé meghaladó a számuk évente.
A sérülést okozó balesetek első számú oka hagyományosan a gyorshajtás. Tavaly novemberig csaknem 16 ezerből 4700, egy évvel korábban 15 ezer, illetve 4300, 2016-ben 15 ezer és 4400.
Magára a gyorshajtásra vonatkozó statisztika nem található a rendőrségi kimutatásokban, de a fenti számokból arra lehet következtetni, hogy ha volt is emelkedés, annak fő oka inkább az utóbbi időben munkába állított rengeteg sebességmérő készülék. A közlekedési ügyekben egyedüli adatsor azt mutatja, hogy (szintén 11 havi bontásban) 2018-ig öt év alatt 50 százalékkal, 15 ezerre nőtt az elvett jogosítványok száma. Ez is összefüggésbe hozható a több traffipaxszal, bár 2010-11-ben ugyanekkor több jogsit vontak be szabálysértés miatt.
Látható tehát, hogy elhanyagolható az évenkénti változás, a főbb számok beálltak ugyanazokra a mennyiségekre.
A jelek szerint
a rendőrség szakított azzal a felfogással, hogy az autósokat önkéntes jogkövetésre vegyék rá
(nem mellesleg a sokszorosára emelkedett bírságokkal és a gyakran lényegében reménytelen jogorvoslati lehetőséggel). A hangsúly mostantól teljesen a büntetésen van.
A sebességmérés nem biztos, hogy a közlekedésbiztonságot szolgálja. Ha azt szolgálná, akkor 500 méterenként lenne fixen telepített mérő. A mostani helyzet így valóban pénzbeszedés.