Rogán Antal a kormányátalakítás következtében átvette a titkosszolgálatok irányítását Pintér Sándor belügyminisztertől és Szijjártó Péter külügyminisztertől. A hírszerzés eddig formálisan a külügyminiszterhez, de a valóságban mindenütt Orbán Viktor hozta meg a fontos döntéseket. Most például azt, hogy új embert nevezett ki a hírszerzés élére.
Még nem is oly rég az Információs Hivatal élén a veterán Czukor József állt, aki még Moszkvában a Dzerzsinszij akadémián sajátította el a kémkedés tudnivalóit. Czukor berlini nagykövetsége után Orbán Viktor külügyi tanácsadója lett, majd innen következett az Információs Hivatal. Czukor József azután újra nagykövet lett, ezúttal Svájcban. Az alpesi állam – semleges státusza miatt – a kémek paradicsoma. Ott működik a Berni Unió az USA szövetségeseinek hírszerzési együttműködési szervezete.
Czukor utóda még kevesebb ideig bírta. Az új kormány megalakulása után beadta lemondását. Bunford Zsolt vezérőrnagy nemcsak emiatt távozik. Az Információs Hivatal sokáig hitelt adott az oroszok megtévesztő hazugságainak, és még egy nappal az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt is arról tájékoztatta Orbán Viktort, hogy nem lesz háború! Más kérdés persze, hogy a magyar miniszterelnök ezt is akarta hallani. Dehát a világ nem mindíg alakul úgy ahogy Orbán Viktor szeretné. A magyar miniszterelnök most oroszbarát álláspontjával meglehetősen magára maradt az Európai Unióban és a NATO- ban.
A hírszerzés új főnöke a kémelhárítástól érkezik
Oláh Krisztián eddig az Alkotmányvédelmi Hivatal műveleti igazgatóhelyettese volt. Ez meglepő húzás Orbán Viktortól, aki pontosan tudja, hogy a két hivatal kölcsönösen utálja egymást.
A hírszerzés élére a világot jólismerő sok nyelvet tudó, a diplomáciai szolgálatban járatos tiszteket szoktak állítani.
Orbán valószínűleg nem bízik az ilyen tisztekben. Egyrészt, mert javarészüket nyugati titkosszolgálatok képezték ki, másrészt pedig a magyar miniszterelnök nem épp ortodox külpolitikája nem biztos, hogy elragadtással tölti el őket.
Kérdés persze, hogy Orbán Viktor mennyire kiváncsi még a külvilágra vagy inkább a saját véleményét akarja visszahallani tőlük. Orbán hazai sikerei az elmúlt időszakban külföldi kudarcokkal párosultak. A magyar miniszterelnök egyelőre kitartani látszik nem ortodox külpolitikája mellett, amely szembenállást jelent az Európai Unióval és a NATO-val. Orbán reménykedhet Trump visszatérésében illetve európai szövetségesei meg erősödésében (például Salvini, Meloni Olaszországban).
Orbán hitelt ad Matolcsy György jegybank elnök véleményének, mely szerint az USA és Németország pénzügyi eszközökkel igyekszik padlóra küldeni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon. Ez a feltevés határozhatja meg a titkosszolgálatoknak adott parancsokat is. Csakhogy a hírszerzésnek épp az a feladata, hogy a világ valós állapotáról tájékoztassa a hatalom csúcsán állókat. Mi van akkor, ha Orbán már nem kiváncsi a világ állapotára, mert ő “jobban tudja, hogy mi lesz”?
