Soros György szerint az európai választás eredménye jobb lett a várakozásoknál, mert megszólalt az Európa-párti csendes többség, és azt mondta: meg akarja őrizni azokat az értékeket, amelyekre az Európai Uniót alapították, de egyben radikális változtatásokat akarnak az EU működésében.
Soros György cikke a Project Syndicate prágai székhelyű véleményportálon jelent meg, amely neves politikusok, más személyiségek állásfoglalásait jelenteti meg, és amelytől ezeket az írásokat mintegy 70 millió emberhez eljuttató közel 500 sajtóorgánum veszi át.
Soros szerint a csendes többség legfőbb aggodalma a klímaváltozás, és ez kedvező az Európa-barát pártok, különösen a zöldek számára. Az Európa-ellenes pártok, amelyektől nem lehet konstruktív cselekvést várni, a várakozásokkal ellentétben nem arattak nagy sikert, és nem tudják létrehozni azt az egységfrontot, amelyre szükség lenne ahhoz, hogy növeljék befolyásukat.
Soros György úgy látja, mindenekelőtt a csúcsjelölt-rendszeren kell változtatni, amely az EU vezetésének közvetett szelektálását szolgálja, és amint Franklin Dehousse írta az EU Observerben megjelent briliáns, de borúlátó cikkében, rosszabb, mintha egyáltalán nem lenne demokratikus választás.
Minden tagállamban valós pártok működnek, de ezek európai kombinációi olyan mesterséges konstrukciók, amelyeknek egyetlen célja az, hogy vezetőik személyes ambícióit támogassák.
Ez legfőként az EPP-re jellemző, amely már 2004 óta a kezében tartja a bizottság elnöki tisztségét. Az EPP jelenlegi vezetője, Manfred Weber – akinek nincs kormányzati tapasztalata -, a jelek szerint bármilyen kompromisszumra kész, hogy a parlamenti többségben maradjon.
E kompromisszumok között van Orbán Viktor, a tekintélyelvű magyar miniszterelnök keblére ölelése. Orbán komoly gondot jelentett Webernek, mert nyíltan megszegte az európai normákat, és az EPP tagpártjainak közel a fele Orbán pártjának kizárását követelte. Ehelyett azonban Weber meggyőzte az EPP-t, hogy viszonylag könnyen teljesíthető feltételeket szabjon Orbánnak: engedje tovább Budapesten maradni a CEU-t amerikai egyetemként. Ezt Orbán nem teljesítette. Az EPP azonban mégsem zárta ki a Fideszt, hanem csak felfüggesztette, azért, hogy az EPP tagjai közé lehessen számítani, amikor a bizottság elnökét megválasztják.
Orbán most azon van, hogy a Fideszt újra az EPP bona fide tagjává tegye. Érdekes lesz meglátni, hogy Weber megtalálja-e a módját a Fidesz újbóli befogadásának.
A csúcsjelölti rendszer nem kormányok közötti megállapodáson nyugszik, ezért könnyen megváltoztatható. Sokkal jobb lenne, ha az Európai Bizottság elnökét képzett jelöltek gondosan összeállított listájáról, közvetlenül választanák meg, de ehhez a szerződések módosítására lenne szükség. Az Európai Tanács elnökét továbbra is a tagállamok minősített többsége választhatna meg, ahogyan azt a Lisszaboni Szerződés előirányozza. A reformot, amely a szerződések módosítását követelné meg, igazolja az európai választás eredménye – írta Soros, és részletezte az eredményeket, kiemelve a húsz éve nem tapasztalt nagy részvételi arányt. Megállapította: ezúttal a csúcsjelölti rendszer álomcsapatot ígért, és ez főleg a rendszert elvszerűen ellenző Emmanuel Macron érdeme. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökkel még a választás előtt tartott találkozón a két politikus megállapodott abban, hogy a bizottság és a tanács élére ideális két csúcsjelöltet támogatják.
A csúcsjelölti rendszer fő támogatója Németország. Amennyiben Weber nem tudja elnyerni a bizottsági elnöki tisztséget, Berlin azon lesz, hogy az Európai Központi Bank (ECB) élére Jens Weidman kerüljön. Ő azonban aligha lenne ideális a tisztségre: diszkvalifikálja őt a tény, hogy a német alkotmánybíróság előtt tanúskodott az EZB ellen egy olyan ügyben, amelyben az EZB egy olyan jogának megkérdőjelezéséről volt szó, amelynek döntő szerepe volt az euró-válság legyőzésében. „Remélem, hogy ez a tény minél szélesebb közben ismertté válik” – írta Soros, hozzátéve, hogy az EZB élére bárki más alkalmasabb lenne.
Megállapította: a dolgok jelen állása mellett egyetlen vezető tisztség sem kerül Franciaországhoz, és jó lenne, ha Németországhoz sem kerülne egy sem, mert ez több teret engedne más államoknak. Ám
a csúcsjelölti rendszer mellett még az EU sok intézménye szorul radikális reformokra.
Ez azonban várhat, amíg kiderül, hogy teljesülnek, s ha igen, milyen mértékben az európai választás eredményeiben lévő ígéretek. „Még nem jött el az ideje annak, hogy győzelmet hirdessünk, hátradőljünk és ünnepeljünk. Még nagyon sok munka kell ahhoz, hogy az EU-t olyan jól működő szervezetté alakítsuk, amely megfelel hatalmas lehetőségeinek” – írta Soros György.
Ara-Kovács Attila
