Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Moszad főnök: Trump miattunk lépett ki az iráni atomalkuból

Az izraeli titkosszolgálat nagyszabású akciót hajtott végre Iránban, amellyel korábban hat nagy hatalom kötött nukleáris egyezményt. Eszerint Irán felhagy az atombomba kifejlesztésével, és cserébe a nagyhatalmak megszüntetik a szankciókat, melyek fojtogatták Irán gazdaságát. Erről Joszi Cohen, a Moszad távozó főnöke beszélt, aki részletekkel is szolgált.

Izrael kormányfője, Benjamin Netanjahu kezdettől fogva ellenezte az iráni atomalkut. Miután Donald Trumpot megválasztották az USA elnökének, kiadta az utasítást a Moszadnak: hozzanak bizonyítékokat arra, hogy Irán átveri a külvilágot, és valójában tovább folytatja nukleáris programját.

20 Moszad ügynök hajtotta végre az életveszélyes feladatot abban az országban, mely Izraelnek még a létét is tagadja. A megszerzett információkat Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök továbbította Donald Trumpnak, aki fel is mondta az egyezményt Iránnal.

A Moszad végzett Irán vezető atomtudósával

Fahrizadeh irányította Irán nukleáris programját, amely gyors ütemben újrakezdődött miután az USA felrúgta az atomalkut. A tudóst, aki az iszlamista forradalmi gárda altábornagya volt, az izraeli hírszerzés likvidálta Teherán közelében.

A Moszad információi alapján végeztek az amerikaiak Szulejmáni tábornokkal, aki a forradalmi gárda külföldi akcióit irányította. Az izraeli hírszerzés tudatta az amerikaiakkal, hogy Szulejmáni tábornok mikor érkezik Bagdadba. Amint beszállt autójába a repülőtéren egy amerikai drón telibe találta!

Netanjahu távozása előtt kinevezte a Moszad új főnökét

Az izraeli miniszterelnök politikai helyzete megrendült, de utolsó pillanatban még végrehajtotta kulcsfontosságú kinevezést. Az új Moszad főnök eddig műveleti helyettes volt. Első nyilatkozatában az Irán elleni hírszerzést nevezte meg a Moszad fő feladatának. Ez annál is inkább aktuális, mert a legutóbbi palesztin lázongások mögött is Irán állt. Iráni rakétákkal lőtték Izraelt, ahol több polgári áldozat is volt.

Az új amerikai elnök nem támogatja Netanjahu izraeli kormányfő kemény vonalát, ehelyett új atomalkut szeretne Iránnal. Bécsben folynak a tárgyalások az irániak és a hat nagyhatalom képviselői között. Netanjahu arra szerette volna rávenni Donald Trumpot, hogy támadja meg Iránt, de az amerikai tábornokok lebeszélték erről. Biden elnöknek esze ágában sincsen hadakozni Iránnal.

Trump puccs kísérlete?

Paul Krugman Nobel díjas közgazdász szerint a Capitolium elleni támadása nem volt más mint egy fasiszta puccskísérlet, mellyel Donald Trump megpróbálta megsemmisíteni a választások eredményét, és bebiztosítani uralmát a Fehér Házban.

„Rettenetes belegondolni abba, hogy mi vár még ránk a következő 12 napban” – írta a New York Timesban- arra utalva, hogy a hatalom átadása hagyományosan január 20-án történik meg az Egyesült Államokban. Trump elnök ugyanakkor közölte: szabályosan átadja a hatalmat január 20-án Joe Biden-nek. A demokrata elnökjelölt hétmillió szavazattal szerzett többet mint Donald Trump, de az USA elnöke csak most ismerte el azt, hogy veszített. Ez számára azért sem volt könnyű, mert ő is több mint 70 millió szavazatot kapott vagyis minden republikánus rekordot megdöntött.

Búcsú a republikánusoktól

A Capitolium ostroma végképp szakadást idézett elő a republikánusok és Trump között. Annál is inkább, mert Georgia államban mindkét szenátori helyet elbukták a republikánusok, akik ezért Trumpot hibáztatták. A vereség ugyanis azt jelenti, hogy a demokraták – ha minimális mértékben is – de többségbe kerültek a szenátusban is. Mindkét pártnak 50-50 szenátora van, és ilyenkor az alkotmány értelmében az alelnök dönt. Ő pedig a demokrata Kamala Harris, aki máris jelezte, hogy maximálisan élni kíván ezzel a jogával. Ez azt jelenti, hogy Biden döntéseit nem vétózhatja  meg a szenátus vagyis az új adminisztráció zöld utat kap elképzeléseinek megvalósítására.

Közben Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnökasszonya jelezte: javasolja az impeachment eljárást Trump ellen nehogy az elnök az utolsó 12 napban még valami rendkívüli akcióval vétesse észre magát – lerombolva az amerikai demokrácia presztízsét.

Trump miatt egymilliárd eurót veszítenek a francia borászok

Távozása előtt az USA elnöke még megfejelte azokat a vámokat , amelyekkel a francia bor és konyak behozatalát kívánja megnehezíteni. Az amúgy is gondokkal küzdő francia szőlős gazdákat padlóra vihetik az amerikai büntető vámok, melyeket Biden egyáltalán nem biztos, hogy siet eltörölni.

25%-os büntető vámmal sújtotta Washington a francia bor behozatalát tavaly októberben – emlékeztet a Reuters arra utalva, hogy mindezt a 16 éve tartó Airbus-Boeing vita tette lehetővé Trump számára. A WTO az amerikaiak javára döntött, és Trump ezt gyorsan ki is használta bár Macron elnök személyesen kérte, hogy ne sújtsa büntető vámokkal az ügyben teljesen ártatlan francia szőlősgazdákat.

600 millió eurót veszítettek a francia borászok ezzel az amerikai döntéssel.

„A mostani büntető vámokkal együtt több mint egymilliárd euró lesz a veszteségünk”

– nyilatkozta a Reuters-nek a francia bor exportőrök szövetségének vezetője.

Cesar Giron elmondta: „Ez óriási csapás a számunkra. Ráadásul olyan ügyek miatt ért bennünket, amelyekhez semmi közünk sincsen!”

Az USA a francia borok és konyakok egyik legnagyobb piaca, amely a pandémia miatt felértékelődött, mert a külföldi turisták nem áraszthatják el Franciaországot, hogy helyben kóstolhassák az isteni nedűt, melyet jó drágán mérnek a francia éttermekben.

Trump elbukott, de a populizmus nem

Piri Katalin, az Európai parlament magyar származású holland képviselője arról nyilatkozott, hogy Trump bukása felbátorította a liberális tábort az egész világon.

A liberálisok defenzívába szorultak Trump előrenyomulása idején, de most a populisták maradtak magukra vezér nélkül az egész világon. – Erre hívta fel a figyelmet a liberális Washington Post.

Csakhogy Trump és támogatói nem tették le a fegyvert sem az USA-ban sem pedig külföldön. Az amerikai republikánusok felsorakoztak Trump mögé, és abban reménykednek, hogy 2024 – az újabb elnökválasztás éve – már az övék lesz. Addig ugyanis maguk alá temetik a Biden kormányzatot azok a problémák, melyeket Trumpnak sem sikerült megoldania.

A globalizáció lúzerei nagyon sokan vannak

Rájuk alapozta reményeit Trump, és a rozsda övezetek nagy részében rá is szavaztak. Európa is tele van rozsda övezetekkel – elsősorban Délen és Keleten. Nem véletlenül ott igazán erősek a populisták.

Ha Biden és európai szövetségesei – Angela Merkel és Emmanuel Macron – nem találnak valamilyen megoldást erre a problémára, akkor a populisták még meg is erősödhetnek hiszen a vírusválság olyan gazdasági visszaesést okoz, amely tragikus életszínvonal csökkenést jelenthet sok országban – miközben az elit egyre csak gazdagodik…

Miért veszített Donald Trump?

„Miért veszített Donald Trump” – ezzel a címmel közölte a CNN vezető elemzője, David Axelrod elemzését, amelyet igen sok amerikai orgánum ismertetett.

A szerző szerint Donald Trump elnök a kampány utolsó szakaszában gyakran változtatta a nagygyűléseket személyi terápia-foglalkozásokká. Októberben Pennsylvaniában például arról beszélt, hogy ő már megnyerte a választást. Természetesen a pandémia az egyik oka annak, hogy miért lett Trump 28 éve az első elnök, akit nem választottak meg újra, de ez a történetnek csak egy része. Akárcsak egy krónikus betegségekkel küzdő beteg esetében, nem a koronavírus okozta Trump politikai halálát, hanem az első valóságshow-elnök háttérben lévő családi, jellembeli és vezetői hiányosságai.

Donald Trumpra Donald Trump mért vereséget

– írta a szerző.

Sok amerikai már a járvány előtt belefáradt Trump műsorába, a napjait – és a mi napjainkat – uraló, látszólag szakadatlan tweet-folyamba; a hisztikbe, és konspirációs elméletekbe; a kicsinyes csatákba, amelyeket a jelek szerint élvezett; a körülötte uralkodó káoszba; a folyamatos hazudozásba, amely a tényfeltárás egész iparágát hozta létre; a mindent beborító nárcizmusába és a mások iránti empátia sokkoló hiányába; abba, hogy láthatóan hiányzik belőle a komolyság és a munkája lényege iránti érdeklődés; a szabályok, törvények és alapvető intézmények jól látható feltűnő megvetésébe, és ami talán a legsúlyosabb; abba, hogy megosztó és ocsmány megnyilvánulásokkal kezelte a rasszizmus és a fehér felsőbbrendűség kérdéseit.

Trump az első elnök a felmérések történetében, aki hivatali idejében soha nem kapott egyértelmű pozitív értékelést,

ami pedig rendszerint egy újraválasztási kampány sikerének jó előrejelzése. Attól kezdve, hogy 2015-ben leereszkedett a Trump Tower aranyozott liftjén, és bevándorlás-ellenes tirádáival belevetette magát a politikába, Donald Trump a faji és kulturális megosztás nyers energiájában látta a hatalomhoz vezető utat. Kedden ennek a gyújtogató politikának a termését aratta le a négy évvel ezelőttihez képest sokkal több szavazattal a vidéki térségekben, de szembekerült Newton harmadik törvényének politikai változatával: a hatás által kiváltott ellenhatás szabályával. Fellelkesítette a saját szavazóit, de az ellenzék erős koalícióját hozta létre, amely véget akart vetni ennek a viharos és megosztó vezetésnek.

Biden kezdettől fogva a szúrós trumpi politika ellenpontjának állította be magát, gyógyítónak és nem megosztónak.

Ezzel több szavazatot szerzett, mint eddig bármely elnökjelölt, és nagy fölénnyel szerezte meg az elővárosokat, amelyek korábban a republikánusok fellegvárának számítottak. A nők, a fiatalok és a kisebbségek erős koalícióját hozta létre, továbbá a mérsékelt katolikus Biden több szavazatot szerzett a férfiak, az idősek és a munkások körében, mint négy éve Hillary Clinton. Mindezek fényében felidézni is nehéz, hogy

az év elején a felmérésekben Trump látszott győzni.

A gazdaság erős volt és növekedett, ami nagyon jó az újraválasztásért küzdő jelöltnek. Megúszta az impeachmentet a szenátus felmentő határozatával, és katonai célokra hatalmas összegeket irányzott elő, miközben a demokraták még csak keresték a jelöltjüket. Azonban lecsapott a járvány, és válságba sodorta az országot. Talán túlélhette volna ezt Trump, ha kezdettől fogva másként kezeli a pandémiát, ha követte volna a tudósok tanácsait, ha tájékoztatta volna a polgárokat a veszélyről és a megkövetelt áldozatokról, ha olyan vezető lett volna a „háborús időkben”, amilyennek márciusban rövid ideig mutatkozott, vagy ha legalább több alázatot és empátiát mutatott volna, amikor felgyógyult a vírusfertőzésből.

Nem tudott azonban ellenállni a kísértésnek, hogy a válságot megint csak a megosztásra használja fel.

A vírus legyőzésére tett erőfeszítéseket az egyszerű amerikaiak – akiket úgymond ő képvisel -, és velük szemben a tudományos elit, valamint a demokraták közötti csatának állította be. Azt mondta, hogy a tudósok és a demokraták feleslegesen „le akarják zárni” az országot, és a saját közegészségügyi szakértői elleni harc élére állt. Nyilván úgy kalkulált, hogy az emberek belefáradnak a szükséges korlátozásokba, és nem akarta magára venni ennek a terhét. Nem akarta fékezni a gazdaságot, amelynek hullámán kampányolni szándékozott. Tudta, hogy a szükséges lépések különösen feldühítenék a kormányellenes bázisát. Így aztán a tavasszal igen vonakodva bevezetett szigorítások után túl korán kinyilvánította, hogy a küldetés teljesült, minderre miért nincs szükség, és vissza lehet térni a normalitáshoz.

A maszkviselés és a távolságtartás kérdését pártüggyé tette, és lázadást sürgetett azon demokrata kormányzók ellen, akik biztonsági intézkedéseket rendeltek el.

A Fehér Házban tartott koronavírus-tájékoztatókat hat héten át – gyakran bizarr – színielőadássá változtatta. A válság világossá tette, hogy milyen ára van a kormányzáshoz való kapkodó, felületes hozzáállásának: az áldozatok száma gyorsan emelkedett, a választás napjára a fertőzések számának sorozatos rekordjait regisztrálták. E válságokhoz társult még egy további is: a videó, amelyen az volt látható, hogy John Floyd afroamerikai állampolgár meghal egy rendőr térde alatt, s ami az egész országban sokkot okozott. A sebek gyógyítása helyett azonban Trump úgy reagált a nagyrészt békés megmozdulásokra, hogy a zavargás és a vandalizmus néhány elszigetelt esetét kiragadva félelmet szított.

Biden, aki azzal lépett be a kampányba, hogy bírálta Trumpot a fehér felsőbbrendűség híveihez közeledése miatt, egyetlen pillanatra sem tért el az egység és a megbékélés üzenetétől.

Ám Biden a vírussal, és – részben a saját vesztesége okozta, érezhető empátiájával – új erőt nyert. Erősségnek bizonyult a mintegy 50 éves kormányzási tapasztalata is, amelyet Trump és stábja sebezhető pontnak tekintett, mégpedig egy olyan pillanatban, amikor az emberek kiéheztek a pandémiára adandó, kompetens válaszokra.

Eljött az elnöki tisztségért folytatott kampányt korábban kétszer is elvesztő Biden órája: az elnök, aki minden tétet a megosztás politikájára tett, elérte mozgásterének végső határait.

Nem a vírus akadályozta meg Trump újraválasztását, hanem ő maga, azzal, hogy az évszázad legsúlyosabb járványa körüli kontárkodásával emlékeztette az amerikaiak többségét arra, hogy mennyire költséges és fárasztó egy valóságshow-elnök – írta a szerző, David Axelrod, aki Barack Obama elnök vezető tanácsadója, valamint Obama két kampányának fő stratégája volt, jelenleg pedig a CNN vezető szemleírója.

Ara-Kovács Attila

Orbán elveszíti a Trump kártyát

Az európai populista vezetők szívesen fényképezkedtek Donald Trumppal, akinek nézeteivel siettek egyetérteni. Trump bukásával szomorú napok következnek az európai populistákra – írja a brüsszeli Politico.

Biden a választási kampány során eléggé nyersen fogalmazott a magyar és a lengyel kormányzattal kapcsolatban: „Láthatjuk, hogy mi történik olyan országokban mint Belarusz, Lengyelország vagy Magyarország, és azt is, hogy a totalitarizmus emelkedőben van a világban. Trump keblére öleli a világ összes banditáját!”

Joe Biden, aki feleségével nyaralt is a Balaton partján, elődeinél sokkal jobban ismeri Európát és annak keleti felét. Már csak azért is, mert hosszú ideig a szenátus külügyi bizottságának az elnöke volt.

Figyelmét nyilvánvalóan nem kerülte el, hogy Orbán Viktor, Jaroslaw Kaczynski vagy épp Janez Jansa, szlovén miniszterelnök ütőkártyaként használja ki Trumpot a nemzetközi politikában mindenekelőtt az Európai Unióval szemben. Brüsszelben nyíltan szurkoltak Joe Bidennek. Angela Merkel és Emmanuel Macron az első között gratulált a demokrata győztesnek. Orbán Viktor kis késéssel csatlakozott. Emberei még csütörtökön is Trump győzelmét köszöntötték a Hír tv Háttérkép című műsorában. A miniszterelnök azután taktikusan levonta a következtetést: a következő négy évben Joe Biden lesz a Fehér Házban.

Janez Janza szlovén miniszterelnök az utolsó percig kitartott Trump mellett. Sietett gratulálni Trump diadalához és sürgette, hogy vessenek véget a levél szavazatok számlálásának.

A populisták Nyugat Európában is vesztettek

Trump 2016-os választási győzelmének főtanácsadója, Steve Bannon megpróbált Európában is populista mozgalmat szervezni. Még Budapesten is járt, ahol Orbán Viktort Trump előtti Trumpnak nevezte. A magyar miniszterelnök ma már nem dicsekszik ezzel…

Steve Bannon Európában nem járt sikerrel, mert az európai mini Trumpok egymást legalább annyira utálják mint a hagyományos pártok vezetőit.

Az amerikai keresztapát persze pózolhatja Putyin. Az orosz keresztapa eddig is lelkesen támogatta Matteo Salvinit Itáliában vagy Marine Le Pent Franciaországban. Csakhogy az orosz kapcsolat bocsánatos bűn volt Trump szemében, de Joe Biden megítélése szerint több mint bűn, hiba! Ezzel számolnia kell Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek is, aki kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával és Pekinggel miközben az amerikai demokraták stratégiai ellenfélnek tekintik Oroszországot és Kínát.

Mai kérdés – Ön szerint ki lesz az USA következő elnöke: Trump vagy Biden?

Az első részeredmény: Dixville Notch-ban Joe Biden, Millsfieldben Donald Trump győzött.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint ki lesz az USA következő elnöke: Trump vagy Biden?

Trumpnak bankszámlája van Kínában

A New York Times, amely szívből utálja az USA jelenlegi elnökét mai számában rántotta le a leplet  az elnök viselt dolgairól méghozzá az elnökválasztás hajrájában. Azért ennek voltak előzményei is.

Trump 2016-ban kemény kampányt folytatott Kína ellen mondván, hogy a kínaiak elveszik az amerikaiak munkahelyeit. A Fehér Házba kerülve viszont kezdetben Kína barát politikát folytatott. Meghívta a kínai elnököt, aki vendégeskedett is nála. Ő maga pedig a Tiltott város vendége volt – még nem is oly rég. Trump unokája kínaiul tanul, és rendszeresen kínai nyelven üdvözli Hszi Csinpinget és nejét.

Ámde jött a választási kampány, és tanácsadói szerint ezt csakis úgy nyerheti meg ha megint mindenért Kínát okolja. Trump ezért megindította a kereskedelmi háborút miközben biztosította arról Hszi Csinping elnököt, hogy csak átmeneti szigorításról van szó. Ha ő marad a Fehér Házban, akkor újra javulhatnak a két nagyhatalom kapcsolatai.

Miért csak most derült fény a kínai bankszámlára?

A bankszámla tulajdonosa a Trump International Hotels Management vagyis az elnök egyik cége. Trump ezért nem tüntette fel a számlát saját pénzügyi jelentésében. Még üzletember korában próbálkozott Kínában, ahol éppúgy Trump tornyot kívánt építeni mint New Yorkban. A dologból semmi sem lett, de a számla megmaradt. Semmiféle üzletet nem folytattunk 2015 óta Kínával – sietett tudatni Trump cége a New York Times-szal. Az elnökkel kapcsolatban már sokszor felmerül, hogy nem siet különbséget tenni saját üzleti érdekeltségei és az Egyesült Államok érdekei között. Pekingben például vígan üzletelt veje családjának cége akkor is amikor Jared Kushner Trump főtanácsadója lett. A sajtó bírálatára a Kushner cég felszámolta kínai kapcsolatait.

Trump most azzal vádolja Bident, hogy nem képviselné elég határozottan Amerika érdekeit Kínával szemben.

A Kína ellenesség jelen pillanatban mindkét elnökjelölt programjának része, de csak a választások után derül majd ki, hogy valójában mit is akar Biden vagy Trump Pekinggel hiszen a világ második legerősebb nagyhatalmáról van szó. Ráadásul az egyetlen nagyhatalomról, mely leküzdötte  a Covid-19 vírus válságot, és idén pozitív gazdasági növekedést érhet el miközben mind Amerika mind Európa nyakig merül a válságba.

„Trump olyan banditákat is keblére ölelt mint a magyar miniszterelnök”

Egyre hevesebb a vita az elnökjelöltek között az Egyesült Államokban. A külpolitikai nem játszik túl nagy szerepet, de néha rákérdeznek.

Biden demokrata jelölt, aki Obama elnök idejében alelnök volt, sokkal jobban tájékozott e téren mint Trump, aki négy év után is PR események sorának tekinti a diplomáciát. Az USA jelenlegi elnöke ezért is kedveli Lengyelországot és Magyarországot, mert ez az a két uniós állam, ahol a vezetők nyíltan mellé álltak. Joe Biden viszont bírálta Trump Oroszországgal kapcsolatos politikáját, majd azt mondta, hogy

„az elnök olyan totalitárius banditákkal is jó kapcsolatot ápol mint Belarusz, Lengyelország és Magyarország vezetői!”

A totalitárius jelző nyilvánvalóan túlzás legalábbis Magyarország és Lengyelország esetében, de jól mutatja, hogy a demokraták miképp ítélik meg e két állam jelenlegi vezetőit.

Tisztában van ezzel Orbán Viktor is, akit Cronstein nagykövet búcsú ajándékként felvilágosított: a magyar Alkotmányvédelmi hivatal vezetője kiváló kapcsolatot ápol a CIA-vel! Ennek következtében Kiss Zoltán tábornokot azonnali hatállyal leváltották – bár érdemeit elismerték. A CIA a mindenkori elnök irányvonalát követi. Ha Biden hatalomra kerül, akkor dönthet úgy, hogy Orbán Viktor politikája ellentétes az USA érdekeivel épp, mert túlságosan jó kapcsolatokat ápol Putyin Oroszországával, amely Amerika stratégiai ellenfele.

Biden jelenleg esélyes a győzelemre, de 2016-ban Hillary Clinton is az volt, mégiscsak Donald Trump költözött be a Fehér Házba.

Orbán mindent Trump győzelmére tesz fel

Nincs B tervem – nyilatkozta a magyar miniszterelnök a Reuters hírügynökségnek. A számításaim jók, ezért Trump győz novemberben. Azért vagyok sikeres a politikában 30 éve, mert jók az A terveim – mondta Orbán Viktor.

Ha mégiscsak a demokraták győznének, akkor kevésbé szívélyesek lesznek a kapcsolatok Magyarország és az USA között.

Az Európai Uniónak tisztáznia kell a kapcsolatát az Egyesült Államokkal mind kereskedelmi mind katonai téren. Európának saját hadseregre van szüksége – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Oroszországgal kapcsolatban az EU helytelen politikát folytat: kereskedelmi szankciókat alkalmaz miközben katonailag gyenge. Pont fordítva kellene: jó kereskedelmi kapcsolatokra kellene törekedni Oroszországgal miközben katonailag nagyon keménynek kellene lennie az Európai Uniónak Moszkvával szemben. Emiatt üdvözölte, hogy az USA csapatok állomásoztat Lengyelországban, de hozzátette: Magyarországnak nincsen erre szüksége, mert nálunk nincs orosz fenyegetés.

Magyarország nem lép ki az EU-ból

Orbán Viktor bátor lépésnek nevezte a britek távozását az Európai Unióból, de hangsúlyozta, hogy Magyarország nem követi ezt az utat. Arról nem ejtett szót, hogy az Európai Unió hatalmas összegeket küld Magyarországra, melynek jelentős részét a magyar miniszterelnök és a hozzá lojális oligarchák nyúlják le.

Orbán elvetette Brüsszel migráns politikáját és újra állást foglalt a multikulturális társadalommal szemben.

A Reuters végül megállapítja: Orbán tízéves uralma után komoly fenyegetéssel néz szembe, mert a korona vírus járvány Magyarországon is válságot idézett elő. Ez pedig jelentős mértékben befolyásolhatja az esélyeket a 2022-es választásokon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK