Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Hernádi kontra Orbán: “különadók meddig még?!”

“A különadó a csengőfrászt hozza rám” – hangsúlyozza a MOL milliárdos főnöke, aki ezzel az ötvenes évekre utal amikor az államvédelmi hatóság bárkihez becsengethetett hajnalban, és az illető ezt követően eltűnt, és a véletlenen múlt, hogy mikor és milyen állapotban került elő, ha egyáltalán előkerült.

Kínos párhuzam ez Orbán Viktor rendőrállamának, amely egyre brutálisabban nyúl bele a társadalom életébe, mert elfogyott a pénze. Az eurómilliárdok Brüsszelből egyre jobban hiányoznak a költségvetésből, és sem Peking sem pedig Moszkva nem kíván az Európai Unió helyébe lépni. Donald Trump sem, ha visszakerül a Fehér Házba, akkor sem támogatja egy centtel sem “barátját”, Orbán Viktort, aki 10 millió dollárral növelte meg Trump választási kasszáját.

“Meddig kell még fenntartani a különadókat?”

– érdeklődik a kormánypárti Mandinerben Hernádi Zsolt. Aki hozzáteszi: ”Nem úgy volt eredetileg, hogy 2022 lesz az utolsó év?

Aztán itt maradtak a különadók 2023-ra sőt 2024-re is. Úgy néz ki, hogy maradnak jövőre is. Olyanok lesznek mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok.

Mikor lesz itt normalitás ?”

Minthogy a nemzeti együttműködés rendszere leszálló ágban van, nyugodtan elmondhatjuk, hogy belátható időn belül sohasem! Ahhoz ugyanis Orbán Viktornak pénzt kellene valahol találnia: évi több milliárd eurót. Ki ad ennyi pénzt egy olyan kormánynak, amely az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette Magyarországot?

Az Orbán rendszer agóniája olyan mint a szocializmusé

Erre hívja fel a figyelmet Hernádi Zsolt, aki így folytatja:

”Ha az állam tűzoltó jelleggel, a lyukak betömésére használja fel a különadókat vagy olyan beruházásokat támogat, amelyekből nem lesz gazdasági növekedés, akkor mitől lehet plusz érték? A semmiért fizetünk többet. Nem ismerős ez a helyzet valahonnan? Pont mint a szociban! Vissza a jövőbe uraim!”

– inti a MOL főnöke Orbán Viktor kormányát.

A magyar miniszterelnök a kínai akkumulátor és elektromos autógyáraktól várna csodát, de számításai egyáltalán nem biztos, hogy igazolódnak, mert Brüsszelben védővámokkal fékezik a kínai offenzívát. Brüsszel ugyanakkor kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen, mert a költségvetés hiánya meghaladja a 3%-ot.

Az ukrán kormány – válaszul Orbán moszkvai látogatására – blokkolja a Lukoil évi 2 millió tonnás olajszállítását Magyarországra, ezzel ellátási nehézségeket okozhat, és újra meglódulhat az infláció.

Orbán kontra Ursula von der Leyen

Program beszédében a brüsszeli bizottság újjáválasztott elnöke első számú feladatként jelölte meg olyan uniós közös pénzalapok megteremtését, melyekből pénzelni lehetne a fejlesztési célokat, a zöld átmenetet vagy az ukrajnai háborút. Ez Mario Draghi javaslata az európai versenyképesség javítására, és elvben Orbán Viktor is támogatja ezt hiszen a versenyképességet tette meg a magyar uniós elnökség jelszavának. Csakhogy ezeket a pénzalapokat az Európai Unió csakis közös hitelfelvétellel tudná megteremteni. Ezt olyannyira elveti Orbán Viktor, hogy beleíratta a gránit szilárdságú magyar alkotmányba is. Draghi javaslata szerint nem kötelező résztvenni a közös hitel felvételben, de aki kimarad belőle, az nem kap egy centet sem. Vagyis Orbán Viktor egy petákra sem számíthat innen sem. Miből fogja megvásárolni a választókat 2026-ban? Rejtély. Veszíteni pedig nem veszíthet, ha nem kívánja a családi karácsonyt a fegyházban tölteni 2026-ban. A miniszterelnök mindinkább űzött vadra hasonlít, akit egykori hűséges szövetségesei mint Hernádi Zsolt is lassan cserbenhagynak. A MOL elnök vezérigazgatója a hírek szerint régi cimboráival, Csányi Sándor OTP vezérrel és Pintér Sándor belügyminiszterrel szépen csendben már Magyar Pétert támogatja. Akinek

a népszerűsége egyetlen okból nő: nem ő Orbán Viktor!

Mi lesz, ha nem jön az orosz olaj?

Ukrajna leállította az orosz olaj szállítását Magyarország és Szlovákia számára – ez pedig komoly ellátási problémát jelenthet Százhalombatta és Pozsony olajfinomítóinak – írta a brüsszeli Politico.

Mindez összefügghet Orbán Viktor “békeoffenzívájával”, amely Kijevben kezdődött és Moszkvában folytatódott. Zelenszkij elnök annak örülhetett, hogy a magyar miniszterelnök – utolsóként az uniós tagállamok vezetői közül – ellátogatott Kijevbe, de annak biztosan nem örült, hogy Orbán Viktor “elfelejtette” vele tudatni: diplomáciai körútjának következő állomása Moszkva, ahol a magyar miniszterelnök vígan parolázott azzal a Putyinnal, aki az orosz agressziót megindította Ukrajna ellen 2022 február 24-én.

Érdemes megemlíteni, hogy Orbán Viktor azután is vígan parolázott Putyinnal, hogy Donald Trump megüzente neki: ez számára is elfogadhatatlan.

Az USA ex elnöke, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, azon az állásponton van, hogy ő természetesen tárgyalhat Putyinnal, de egy kis NATO tagállam mint Magyarország, vezetője nem.

Mit jelent a gyakorlatban az ukrán tilalom?

Az orosz Lukoil 2-2 millió tonna kőolajat szállított eddig Ukrajnán keresztül Magyarországra és Szlovákiába. Pozsonyban az olajfinomító Világi Oszkár kezében van, a szlovákiai magyar oligarcha Orbán Viktor legfőbb támogatói közé tartozott. Eddig. Lehet, hogy a Slovnaft – a MOL-hoz hasonlóan – kifarol Orbán Viktor mögül. Meg nem erősített információk szerint Hernádi Zsolt – a MOL vezére – támogatja Magyar Péter mozgalmát – szövetségeseivel:  Csányi Sándor OTP vezérrel és Pintér Sándor belügyminiszterrel együtt. Ezért is kapott a nyakába jókora “védelmi adót” a MOL és az OTP.

“Az ukrán intézkedések súlyos helyzetet teremthetnek: az energiaárak az egekbe szökhetnek és áramhiány is felléphet, ha a magyar kormány nem talál sürgősen megoldást”

– nyilatkozta a Politiconak Ilona Gizinska, a Centre for Eastern Studies szakértője. Aki rámutatott arra is, hogy a hőhullám miatt egyre másra dőlnek meg az áram fogyasztás rekordjai Magyarországon, és az esti csúcs időszakban emiatt bekapcsolják a nem különösebben gazdaságos és környezetszennyező olaj erőműveket is.

Elvben persze Horvátországon keresztül is lehet importálni orosz olajat, de annyit nem, hogy pótolja a kiesett ukrajnai mennyiséget. Ráadásul Horvátországban Hernádi Zsolt korrupciós ügye miatt kissé görbe szemmel néznek a MOL-ra,  jócskán megemelték a tranzitdíjat is.

Orbánt az ág is húzza

A magyar miniszterelnök épp a gyenge hazai teljesítményt akarta feledtetni látvány diplomáciájával, amely így visszafelé sült el hiszen az ukrán döntés húsbavágó míg a moszkvai útból semmi hasznot sem húz a magyar kormány.

Ha viszont megugranak az energia és nyersanyag árak a hőhullám idején sőt részleges áram kimaradás sem elképzelhetetlen, az tovább apasztja Orbán Viktor politikai tőkéjét.

Mindinkább kilóg a lóláb: a lázas diplomáciai aktivitás kontraproduktív, és felidézi Ceausescu utolsó éveit amikor az áru és áram hiánnyal küszködő lakosság minden este azt láthatta a televízióban, hogy “Nicusor”, ez volt a diktátor gúnyneve, újabb kezeket rázott meg a világ minden táján anélkül, hogy ennek hasznát bárki is érezte volna a nép körében. Az eredmény lázadás és a Ceausescu házaspár kivégzése lett, erre párhuzamra aligha emlékszik vissza szívesen Orbán Viktor.

Akinek nincs egy vasa sem az ország problémáinak megoldására, ezért rákényszerül hűséges oligarchái megadóztatására is, akik viszont ennek hatására elgondolkodnak: mennyit ér meg nekünk Orbán Viktor? Ursula von der Leyen újraválasztása azt jelezte, hogy Brüsszel egy centtel sem utal ki többet a következő öt évben mint amennyit muszáj a magyar kormánynak.

A nemzeti együttműködés rendszere viszont üzemképtelen hosszú távon az uniós eurómilliárdok nélkül.

Moszkva és Peking megfizetheti Orbánt, de a nemzeti együttműködés rendszerének finanszírozását nem vállalják fel. Orbán ezt – Ceausescuval ellentétben – nem terhelheti rá a népre hiszen

2026-ban választások lesznek, melyeket Orbán Viktornak mindenképp meg kell nyernie hiszen ellenkező esetben megindulna a lopott milliárdok számonkérése.

Az Orbán család boldog karácsonya a fegyházban – ez a videó milliós nézettséget hozna, de a magyar miniszterelnök – érthető módon – nem erről álmodik. Csakhogy az ésszerű alternatívához pénz kell, az pedig nincsen. Marad Rogán Tóni: média hazugság mindhalálig, és a titkosszolgálat örök ébersége. Ez utóbbira már csak azért is szükség van nehogy a titkosszolgálat exportálja a túlvilágra a “főnököt” saját maga átmentése érdekében.

Stoltenberg: “10 évnél is tovább tarthat a háború Ukrajnában!”

0

A BBC-nek nyilatkozott úgy a NATO távozó főtitkára – aki októberben adja át a stafétabotot Ruttének -, hogy a nyugati fegyverek segítségével 10 évnél is tovább folyhat az ukránok honvédő háborúja.

Jens Stoltenberg így fogalmazta meg a NATO álláspontját:

”Putyin azt hiszi, hogy kivárhatja míg elfáradunk Ukrajna támogatásában. Ha mi tudatjuk vele, hogy hosszú távra elköteleztük magunkat a független Ukrajna mellett, akkor ily módon megrövidíthetjük a háborút.”

Ennek a hosszútávú stratégiának a keretében a NATO bejelentette, hogy Németországban létrejön egy parancsnokság, mely szeptembertől koordinálja a támogatást Ukrajnának.

Közben Németország jelezte, hogy felére csökkenti Ukrajna támogatását. Lindner pénzügyminiszter szerint Ukrajna pénzügyi támogatása biztosított, mert a befagyasztott orosz vagyonok 50 milliárd dolláros kamata erre fedezetet nyújt.

Mi lesz, ha Trump visszakerül a Fehér Házba? Alelnökjelöltje, Vance szenátor kijelentette:

”engem nem érdekel Ukrajna sorsa!”

Vance republikánus szenátor szervezte az ukrajnai támogatás bojkottját Washingtonban, és a müncheni biztonságpolitikai konferencián kijelentette: ”Európának tudomásul kell vennie, hogy az USA-t Kelet Ázsiai foglalkoztatja, mindenekelőtt Kína, nem pedig Ukrajna és Oroszország.”

Kibír-e Ukrajna egy tízéves háborút?

Amikor Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én, katonai szakértők azt jósolták: Ukrajna 1,5-2 évet bír ki, mert utána elfogynak a katonái. Már 29 hónapja zajlik a háború, és Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt jósolja, hogy Ukrajna 2025-ben offenzívát indíthat a nyugati fegyverek segítségével, és visszafoglalhatja  a megszállt területek egy részét. Szirszkij tábornok, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke viszont arról tájékoztatta Zelenszkij elnököt, hogy a nyugati fegyverekkel képes az ukrán hadsereg az orosz offenzíva megállítására, de az ellentámadáshoz nincs meg az ereje. 2023-ban az ukránok – a NATO biztatására – megkíséreltek egy offenzívát, amely azonban kudarcba fulladt. A kilenc ukrán elit dandárt, melyet erre a feladatra képeztek ki, az oroszok felmorzsolták. Zaluzsnij vezérkari főnököt leváltották, és kinevezték londoni nagykövetnek. Zaluzsnij tábornok azonban politikai karrierre készül: Zelenszkij elnök utóda szeretne lenni. A hírek szerint Zaluzsnij tábornok tárgyalt az orosz vezérkari főnökkel egy tűzszünetről, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy Zelenszkij menesztette őt. A kivérzett Ukrajna aligha folytathat háborút tíz éven keresztül anélkül, hogy tönkre ne tenné az ország jövőjét. Ez azonban sem Moszkvában sem Washingtonban sem Brüsszelben nem érdekel senkit sem.

Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal?

A NATO hivatalos válasza az, hogy csakis azután lehet tárgyalni az orosz elnökkel, hogy Oroszország kivonta csapatait Ukrajnából. Ez nyilvánvaló nonszensz hiszen Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy kockára ne tenné hatalmát sőt az életét is. Erre már Henry Kissinger is felhívta a figyelmet, de nyilván tudja ezt Biden elnök csapata is. William Burns, a CIA igazgatója, korábban moszkvai nagykövet volt, személyesen is ismeri Putyint. Ő volt az utolsó amerikai vezető, aki beszélt Putyinnal az Ukrajna elleni agresszió előtt.

Jelenleg is kapcsolatban áll Nariskin tábornokkal, a hírszerzés vezetőjével  aki nem támogatta Putyin agresszióját, mégis a helyén maradt Moszkvában. Nem úgy mint Nyikolaj Patrusev tábornok, akit Putyin leváltott a legfontosabb döntéshozó testület, a Honvédelmi Tanács titkári posztjáról. Patrusev volt a héják vezére, aki rábeszélte Putyint az Ukrajna elleni agresszióra, amely csúfos kudarcba fulladt. Oroszország elszigetelődött a világban, és gazdaságilag Kína függvénye lett pedig ezt Putyin mindenáron el akarta kerülni.

Már Kissinger is felhívta a figyelmet, hogy a hidegháborús amerikai diplomácia közelebb hozza egymáshoz az USA két fő ellenfelét: Kínát és Oroszországot holott Washington célja épp az kell, hogy legyen: jobb viszonyban álljon Moszkvával és Pekinggel mint azok egymással. Biden elnök hidegháborús diplomáciája, melyet a NATO is követ , teljes csőd – erre mutat rá Donald Trump, aki a két megnyerhetetlen háború – Ukrajna és a gázai övezet – helyett Kínára kíván koncentrálni. Ezért akar Trump Putyinnal sőt az iráni vezetőkkel is tárgyalni nem beszélve Hszi Csin-ping kínai elnökről. Trump, a helyzetet kissé túl dramatizálva, kijelentette:

”a Föld a harmadik világháború szélén imbolyog.”

Ezért nem lenne jó, ha az ukrajnai háború még tíz évig tartana, ahogy azt a távozó NATO főtitkár jósolta.

Vatikáni államtitkár békemissziója Kijevben

A pápa képviseletében Pietro Parolin bíboros vesz részt Szűz Mária ünnepén Berdiscsevben, és a Vatikán államtitkára tárgyal az ukrán vezetőkkel is.

Ferenc pápa többször is felajánlotta közvetítő szerepét az ukrajnai háború lezárására. A katolikus egyház feje Matteo Zuppi bíborost, az olasz püspöki kar elnökét tavaly bízta meg egy békemisszióval: Kijevben, Moszkvában, Washingtonban és Pekingben is járt Ferenc pápa képviselője, de csak kisebb eredményt ért el:

az oroszok által elhurcolt ukrajnai gyerekek egy része visszatérhetett a családjához.

Ferenc pápa az ukrán vezetőket arra kérte, hogy mutassák fel a fehér zászlót: tárgyaljanak Putyinnal! Ezt Zelenszkij elnök elutasította. Ukrajna jelenleg azon az állásponton van, hogy Putyinnal csak azt követően lehet tárgyalásokat kezdeni a tűzszünetről, hogy az orosz csapatok elhagyták az ukrán területet. Putyin viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a megszállt terület Oroszországhoz tartozzon. A párbeszéd esélye így meglehetősen csekély noha a 29 hónapja tartó háború teljesen kimeríti Ukrajnát, amely csakis a NATO és az Európai Unió támogatásával képes tartani magát.

Trump: a harmadik világháború szélén állunk

Az Egyesült Államok ex elnökét hivatalosan is elnök jelölté választotta a republikánus konvenció. A merénylet utáni első beszédében Trump természetesen elsősorban a hazai helyzettel foglalkozott mondván:

”az infláció tönkreteszi az amerikaiakat”,

de kitért a külpolitikára is:

“Most háború dúl Európában és a Közel Keleten, a konfliktusok egyre inkább kísértenek Tajvanon, Koreában, a Fülöp szigeteken és egész Ázsiában. A Föld harmadik világháború szélén billeg” – fogalmazta meg nézeteit a világpolitikáról Donald Trump, akinek jó esély van rá, hogy novemberben újra az Egyesült Államok elnöke legyen.

Ellenfele, a jelenlegi elnök, Joe Biden nincs már teljesen birtokában szellemi erejének. Többen lemondásra szólították fel demokrata támogatói közül is. Korábban Joe Biden a külpolitika specialistájának számított: sokáig volt a szenátus külügyi bizottságának a vezetője Washingtonban. Elnöksége kezdetén deklarálta az új hidegháborút: Kína és Oroszország immár az USA stratégiai ellenfelének számít. Ezt követte Putyin agressziója Ukrajna ellen, amely egy megnyerhetetlen háborúhoz vezetett el. A Közel Keleten a Hamász terrorakcióját követő konfliktus a gázai övezetben egyre jobban elhúzódik, sőt azzal fenyeget, hogy kiszélesedhet, ha háború robban ki Izrael és a libanoni Hezbollah között.

Az amerikai diplomácia nem képes megoldani sem az ukrajnai sem pedig a közel-keleti konfliktust míg Donald Trump azt állítja, hogy gyorsan rendezné ezeket személyes tárgyalások útján.

Trump azért akarja gyorsan megoldani az ukrajnai és a közel-keleti konfliktust, mert Kínát tekinti az első számú ellenfélnek, amelynek a gazdasági ereje is megvan ahhoz, hogy kérdésessé tegye az Egyesült Államok vezető szerepét a világban.

Meddig bírja a nemzeti együttműködés rendszere az európai pénzek nélkül?

0

A kérdés Ursula von der Leyen újraválasztását követően hiszen Brüsszel döntése egyértelmű: a bizottság a következő öt évben csakis annyi pénzt ad a magyar kormánynak, amennyit muszáj, viszont igyekszik megvonni Orbán Viktor vétójogát.

Programnyilatkozatában Ursula von der Leyen, aki személy szerint is bírálta Orbán Viktort, mert a magyar miniszterelnök az unió soros elnökségét a saját céljaira használja fel. Orbán Viktor szokásos pénteki rádió nyilatkozatában ugyan arról beszélt, hogy “Ursula von der Leyen a mi alkalmazottunk”, de ez koránt sincsen így, mert a Tanács – az állam és kormányfők testülete – jelentős mértékben meggyengült annak következtében, hogy a francia és a német vezetés súlyos vereséget szenvedett az európai választáson, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pedig végülis nem támogatta Ursula von der Leyen megválasztását, aki ennek ellenére megkapta a bizalmat további öt évre. Merkel kancellár idején a brüsszeli bizottság elnöke valóban másodhegedűs volt az Európai Unióban, de Olaf Scholz pozíciója távolról sem ilyen meghatározó. Macron elnök szeretett volna Merkel kancellár örökébe lépni, de belpolitikai problémái ezt nem teszik lehetővé.

Merre halad az Európai Unió?

Ursula von der Leyen programnyilatkozatában az első helyen az új helyreállítási alapot említette, melyet Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke javasolt annak érdekében, hogy Brüsszelnek legyen elég pénze a nagy célok elérésére: digitális felzárkózás az USA-hoz és Kínához, zöld átmenet, az ukrajnai háború finanszírozása stb.

Hogy jönne létre ez az új helyreállítási alap? Úgy mint a régi 750 milliárdos alap: közös hitelfelvételből! Ez előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé, de az Európai Unió másképp nem tud pénzt csinálni hiszen a tagállamok nem adnak több pénzt a közös kasszába. Orbán Viktor egyből közölte, hogy ezt nem helyesli, és bele is íratta ezt a magyar alkotmányba. Mario Draghi azt javasolja, hogy a Tanács fogadja el többségi határozattal az új helyreállítási alapot, és az a tagállam, amely nem kér belőle, az nem is kap egy centet sem! Nem véletlenül Olaszország ex miniszterelnöke találta ezt ki hiszen Olaszország kapta a legtöbbet a régi helyreállítási alapból: 200 milliárd eurót.

Orbán zsebe üres

A nemzeti együttműködés rendszere tartósan nem tud működni az uniós eurómilliárdok nélkül – jól tudja ezt Orbán Viktor is. Ezért Pekingbe küldte Matolcsy Györgyöt, hogy a Nemzeti Bank elnöke érdeklődjön: hajlandó-e Kína pénzügyileg támogatni a magyar kormányt? A válasz lehangoló volt: Peking kormányokat nem támogat, de beruházásokra természetesen hajlandó Magyarországon.

És ha jön Trump?

Az esélyes elnökjelölt barátságát Orbán Viktor tízmillió dollárért vásárolta meg miközben teljesen tisztában volt vele: Trump üzletember, csak annak ad pénzt, akitől azután még többet várhat cserébe. Orbán nem tud üzletet ajánlani Trumpnak. Akkor mégis miért fontos Trump “barátsága”? Mert Biden elnök le akarja venni a sakktábláról Orbán Viktort: ha a demokraták maradnak a Fehér Házban, akkor erre még marad négy évük. Magyar Péter az USA nagykövetség támogatásával fenyegeti Orbán politikai pozícióját miközben Brüsszel pénzügyileg gyengíti azt.

Mi lesz így 2026-ban, ha Orbán Viktornak nem lesz 1500 milliárd forintja a választók megvásárlására?

Ez izzasztja a magyar miniszterelnököt, aki nem bukhat meg, mert akkor az új főügyész kínos kérdéseket tehetne fel neki,  családjának és hűséges oligarcháinak. A többi között Mészáros Lőrincnek, aki egyetlen év alatt 50%-kal növelte vagyonát, mely így majdnem eléri az 1000 milliárd forintot! Mégis miért? Ezt egyelőre senki sem kérdezi Magyarország leggazdagabb emberétől, aki az ő Andreájával luxus jachton nyaral Monte Carloban miközben a lakosság kétharmadának nem telik nyaralásra. Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb állama lett a nemzeti együttműködés rendszere alatt – hangsúlyozza Magyar Péter, és ezzel szemben Orbán Viktor nemigen tud semmit sem felhozni. Pénz hiányában a nemzeti együttműködés rendszerének hanyatlása megkezdődött, de Orbán profi politikus, sokáig elhúzhatja az agóniát miközben Magyarország az utolsó helyről már nem csúszhat lejjebb az Európai Unióban.

Kifárasztás

Kezdjük talán azzal, hogy Trump merénylője nagy jót tett Putyinnal, Orbánnal, a Patriótákkal és nem mellesleg magával Trumppal is.

Ezután az amerikai elnökválasztás eldőltnek tekinthető, az új elnök, azaz Trump megszünteti a támogatást Ukrajnának (= „elintézi az ukrán kérdést”), az európai választók egyedül már nem akarnak kiállni Ukrajna mellett, az agresszor győz, a zsákmányt hazaviheti. Putyin és csapata elképesztően népszerű lesz Oroszországban, ezért a belső környezetéből az egyik hülye csicska (például Medvegyev) követi majd a trónon, és akkorra már kiérlelt katonai tervek tucatjai hevernek a parancsnoki asztalokon, hogy mi legyen a következő lépés, mely lépést az orosz nép az eddigi nagy sikerekre való tekintettel rendkívüli lelkesedéssel fog megszavazni. Az új háború miatt kissé nehezebb lesz Oroszhonban az élet, néhány katona meghal, na bumm, és akkor mi van? Különben is a háború nem orosz területen zajlik, nem az ő házát lövik rommá, nem nála nincs víz, áram, nem az ő unokája hal meg, mikor az eltévedt rakéták kórházakat meg bevásárló helyeket találnak el („Hja, kérem, ahol gyalulnak, ott hullik a forgács.” – J.V.Sz.). Fő az orosz dicsőség, az meg egyre nagyobb, Ukrajna jó része már az övék, és hát Ukrajna mögött rögtön ott van Lengyelország. Az se rossz.

Egyébként is mondható, hogy a lengyel tulajdonképpen egy orosz népcsoport, valamint fenyegeti Oroszország függetlenségét! Már azzal, hogy ott van. Régebben nem is létezett, mert Lengyelország akkor nagyrészt Oroszország volt. Ahogy Ukrajna is. Ha Trump lesz az elnök, Lengyelországot a NATO úgyse védi meg, szabad préda lesz, gondolhatják Putyinék. Az „America first”-be az a megvédés nem fér bele, mert az amerikaiaknak otthonra kell a pénz… az összes pénz. Egyébként a Trump nagyon békepárti, mely békepártiságból lesz a többi háború (felkészül: Finnország, Tajvan, Dél-Korea).

A világ ettől kezdve megváltozik, az erőszak elleni harcot felülírja a békevágy. A katonai agresszió, és a szomszéd országok annektálása (régebben: Einstand) hála a békevágynak elfogadottá és mindennapossá válik, azaz inkább adjuk oda békésen, mintsem katonailag megvédjük, a permanens félelem miatt mindenki bezárkózik, és rendkívül szuverén, azaz kompromisszumra képtelen kis országok küzdenek majd magányosan és reménytelenül. Mindenki mindenki ellen. A fejlettebb nemzetállamok egyre nagyobbak és egyre nemzetibbek lesznek, mind több háborút indítanak a szomszédok ellen területszerzési célból, a meghódított és elnyomott részeken helyi nemzeti felszabadító háborúk törnek ki (ők is szuverének akarnak ám lenni! – lásd: Kossuth), a fegyvergyártás felfut, az egyéb ipari tevékenység leépül, a mezőgazdaság szintén, az egyes országokban szabadcsapatok garázdálkodnak, az emberek nem élnek, hanem naponta az életükért küzdenek, végül, mikor már a legnagyobb országok határai összeérnek, megindul a tényleges világháború, amelynek végén a békepártiak nagy örömére kitör a mélybéke. Nagyon megéri hát békepártinak lenni. A Mad Max filmek gyártói jól ismerik ezt.

Ha Ukrajna nyer, akkor az igazság helytreállíttatik, Oroszország kénytelen lesz kivonulni és kártérítést fizetni, a potenciális agresszorok pedig leckét kapnak abból, hogy mi történik az erőszakos területszerzőkkel. Így minden agresszor nagyon meggondolja majd, hogy egyáltalán támadjon-e.

A föntebb leírt, a Trump elleni merényletkísérlet által elindított folyamatot szokták úgy mondani, ha egy pillangó megrebbenti a szárnyát Hongkongban, az akár tornádót is gerjeszthet Ausztráliában. Pont ugyanilyen volt, mikor sok évvel ezelőtt valamely átkozott ostoba pár laza mozdulattal kicsempészte a Frakciót Fegyelmező Beszédet eljuttatva az ellenfelekhez, és ezzel a ravasz húzással Magyarországot minimum 30 évre tönkrevágta. Mégpedig

a./   azonnali kezdéssel és
b./   minden szempontból.

A tönkre vágás nem vonatkozik a kb. 10 000 NER kedvezményezettre, nekik kifejezetten jól jött, ezért köreikben a kicsempésző rendkívül pozitív személyiség (esetleg miniszterelnöki főtanácsadó).

A modern kori háborúkban az élőerő pazarlás tilos, a nagy döntő csaták ismeretlenek, ezért ezekben a háborúkban a legfőbb taktika a kifárasztás. Gazdaságilag. Így volt ez az első világháborúban is, meg a második világháborúban is. Harmadik remélhetőleg nem várható, mert az atomhatalmak vezetésében sokkal több az élni akaró személy, mint az életunt, és ha az utóbbiak terveznének valamit, előbb esnek ki valamilyen ablakon, mintsem hogy megtehetnék.

Mivel a két fél feltételei a háború azonnali befejezését illetően antagonisztikusak, a gyors és békés befejezésben reménykedni, vagy ”azért dolgozni” ostobaság – hacsak az illető a „békepártisággal” népszerűséget, választást akar nyerni, vagy egyéb politikai haszonhoz szeretne jutni. Akkor ugyanis okosság, és nem kicsi. Ez a „békepártiság” igencsak önző cél, és ami a legkacagtatóbb benne, háború nélkül nem is működik. Az ilyen haszonszerző „békepártiságnak” feltétele, sőt lételeme a háború.

Tényleges béke tehát a kibékíthetetlen ellentétek miatt kizárólag akkor lesz, ha az egyik hadviselő fél annyira legyengül gazdaságilag, hogy az őt támogató népesség már nem hajlandó tovább elviselni a háború miatti hátrányokat, így a hadseregnek juttatható pénz lecsökken, azaz a gazdaságilag megroggyant fél kénytelen elfogadni a másik békeajánlatát, akármi legyen is az.

Oroszország népe strapabíró emberekből áll. Hozzá vannak szokva a nélkülözéshez, a nagy emberveszteséghez, és akár rongyosan és éhesen is éltetik a vezetőséget, ha az biztosítja a dicsőséget nekik. Tipikus nemzetállami viselkedés, amelynek következménye a diktatúra lehetősége, így maga a diktatúra is. Ugyanakkor Oroszország gazdasága a tényleges nagymenőkhöz képest elég kicsi, és bár a nép sokkal többet elvisel, mint a Nyugat népei, egyszer náluk is elérkezik a tűréshatár. Nagy kérdés, hogy a Kína, India, Irán és Észak-Korea által nyújtott segítség a fegyverszállításokkal és a nyugati szankcionálások gáz- és olajvásárlás általi enyhítésével mennyire tudja ezt a határt kitolni.

Az Ukrajnát támogató Nyugat pénzügyi és a fegyverszállításokban mutatkozó segítségét a nyugati államok lakossága fizeti. Ez hátrányokkal jár a nép számára, hiszen neki így kevesebb jut. Mivel Nyugaton Oroszországgal, Kínával, Iránnal és Dél-Koreával ellentétben demokrácia van, nem ugyanazt mondják a politikusok ugyanarról, ugyanis nincs fő irány, mint a diktatúrákban, amelytől eltérni tilos. Így aztán akadnak ott is populista politikusok, akik kihasználva az emberek irigységét, életösztönét és a legősibb félelmeit, Ukrajna segítése ellen hergelik a népet. Ez megmutatkozik az oroszbarátságban, az ukránellenességben és annak hangsúlyozásában, hogy ha Ukrajna valamit kap a hatalmon lévőktől, akkor ezt a néptől veszik el, azaz nekik, a népnek annyival kevesebb lesz a jövedelme. Oroszországnak tehát hasznos szövetségesei vannak Nyugaton, akik eddig sikeresen intézték el, hogy megnőjön a nyugati, jelenleg Ukrajnát támogató népek bizonytalansága, ami elvezethet akár a támogatások megszűnéséhez is.

Ezek a békepárti politikusok persze nem a háború befejezését akarják, hanem csak a saját népszerűségük növelését és az ellenfeleik népszerűségének csökkentését (még az is lehet, hogy örülnek a háborúnak, amely ezt lehetővé teszi). Ezzel a politizálással abba az irányba terelik a nép hangulatrát, hogy elégelje meg, és ne hagyja, hogy a hatalmon lévők tovább támogassák Ukrajnát. Ukrajna a támogatások elmaradása vagy akár csökkenése esetén a háborút elveszíti, és kénytelen lesz feladni területeit.

A fentiek alapján a háború akkor fejeződik be, ha az egyik fél gazdaságilag kifullad. A két változat következményeit lásd feljebb.

Lehet választani.

“Nem érdekel, hogy mi lesz Ukrajnával”

Vance szenátort –  akit Trump alelnöknek jelölt – nem érdekli Ukrajna sorsa. A washingtoni kongresszusban ő szervezte meg azt a mozgalmat a republikánus pártban, amely blokkolta az amerikai támogatást Ukrajnának.

Trump oldotta meg a problémát miután katonai tanácsadói meggyőzték: ha Ukrajna nem kapja meg a támogatást, akkor áttörhetik az oroszok a frontot, és elfoglalhatják Harkov városát. Ez nagy csapás lett volna Ukrajna harci moráljára.

Vance szenátor támogatja Orbán Ukrajna politikáját:

”az Európai Unió sok milliárd dolláros támogatást tart vissza Magyarországtól annak Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásai miatt. Ez nem jogrend, hanem Brüsszel és Berlin liberális imperializmusa.”

Maga Trump olyan tervet dolgozott ki katonai és diplomáciai szakértőivel, amelyekkel rávenné Ukrajnát a béketárgyalásokra. Zelenszkij ukrán elnök már közölte is, hogy a következő békekonferencián részt kellene vennie Oroszországnak is. Peszkov, Putyin szóvivője ironikusan gratulált a felismeréshez: nem lehet úgy békekonferenciát rendezni mint Svájcban, ahova az egyik harcoló felet, Oroszországot meg sem hívták.

Putyin változatlanul a területet békéért elvet vallja, és ezen az alapon hajlandó tárgyalni.

Ukrajna elutasítja ezt, de katonai ereje nem elegendő ahhoz, hogy kiszorítsa Oroszországot Ukrajnából. Szirszkij tábornok, az ukrán vezérkar főnöke erről állítólag tájékoztatta is Zelenszkij elnököt.

Szijjártó Lavrov szőrös kebelén

A sok bírálat ellenére a magyar külügyminiszter újra találkozott az ENSZ központjában Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

A magyar külügyminiszter kijelentette:

”A Nyugat stratégiája kudarcot vallott. Ezért új stratégiára van szükség, mert hogyha nincsen megoldás a csatatéren, akkor annak a tárgyalóasztalnál kell megszületnie.”

Putyin georgai embere, Bidzina Ivanisvili szerint

“az ukrajnai háború egy éven belül véget ér. Ha pedig Trump győz, akkor már januárban.”

Csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz egy Ukrajna konferencián Churchill kastélyában Angliában, ahol Macron francia elnök kezdeményezésére megvitatják a rendezés lehetőségeit.

Sem a NATO-nak sem az Európai Uniónak nincsen rendezési terve, mind a két szervezet ragaszkodik ahhoz a fikcióhoz, hogy csak az orosz csapatok kivonása után lehet tárgyalni Oroszországgal noha mind Washingtonban mind Brüsszelben jól tudják: Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy kockára tenné hatalmát sőt az életét is.

Karantén

eunews: „Cordon sanitaire against Orbán, Patriots to get no posts in the European Parliament.

The newly established far-right group should have had the chairmanship of the Transport and Culture committees, but „they will be redistributed among the majority groups.” Popular Party leader Weber: „Those who are against the European project cannot represent Parliament”

Orbán karanténba küldése az Európai Parlamentben, a többiek nem akarnak pozíciókat adni a Patrióták frakciónak.

Ennek az újonnan alakult szélsőjobboldali csoportnak kellett volna megkapnia a Közlekedési valamint a Kulturális Bizottság elnöki székét, de ehelyett „a két pozíciót újraosztják a többségi csoportok között”. Weber, a Néppárt vezetője:

„Akik az európai projekt ellen vannak, nem képviselhetik a Parlamentet”

Kellemetlen helyzet. Egy kis ország harcos miniszterelnöke fáradságos munkával összehozza az új frakció alapításához szükséges ország és képviselőszámot, ezzel immár minden rendelkezésre áll, hogy a 84 EU képviselő teljes erővel harcoljon az EU ellen, hát erre a nagyok, illetve az összes többi nem kiszorítják őket? Se közlekedés, se kultúra, elnöki szék egy darab se, pláne nem Ukrajna, vagy valami egyéb fontos terep. Magyarán: nekik coki.

A rendkívül agilis (bár a hazai oktatást vagy az egészségügyet illetően lenne ilyen!) miniszterelnök új frakciója sajnos nem az övé. Ha az övé lenne, akkor sem lenne az övé, mert akkor nagy valószínűséggel össze sem tudta volna hozni. Minden új párt beszervezésekor el kellett a leendő tagnak mondani, hogy ezt a frakciót nem ám ő, vagy az osztrákok vagy valamelyik másik törpe fogja vezetni, hanem a nagy Le Pen, aki mindjárt megnyeri a francia választást! Hát, amilyen pechje van, nem nyerte meg, de azért nagy és erős csapat. Ha a szervező miniszterelnök nem ezt mondta volna, a kiszemelt új tag máris sarkon fordul, mert ő nem Aprajafalván szeretne Okoska lenni (ahogy senki), hanem valami jelentősebb alakulatban.

Nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy Orbán Európa meghódítását (neki az a minimum) nem a kicsikkel, hanem Meloni pártjával szövetségben akarta kezdeni, és a visszautasítás után fordult Le Penhez, aki azt mondta, hogy jó, tessék megszervezni, aztán a végén én is beszállok, de csak a választások után, mert ha a normális francia választók megtudják, hogy milyen csapathoz csatlakoztam, úgy otthagynak, mint a sicc. A terv működött, a francia választás után Le Pen is beszállt, és természetesen az ő pártja vezeti a frakciót.

Orbán, mint az egyetlen hivatalban lévő miniszterelnök a társaságban, nyilván azt tervezi, hogy majd Le Pent fokozatosan kiszorítva átveszi a párt vezetését, aztán annektálja Meloniékat, velük legyűri a komplett Brüsszelt, és végül csapatai élén diadalmasan bevonul Párizsba, hogy Császárrá… ja, bocs, nem, az egy másik Napóleon. Na, mindegy, a lényeg annyi, Orbán nagyratörő terveit elsősorban Le Pen, mint belső ellenfél veszélyezteti, aztán kívülről Meloniék, meg gyakorlatilag az összes többi frakció, pláne, hogy már nagyon elegük van Orbánból. Ezeket az ellenséges alakulatokat kell majd a csúcsra vezető útból eltakarítania. Nem irigylem a miniszterelnök urat.

Sajnos akadnak gondok is. Ahogy az ellenzék hallott erről a kiszorítósdiról, rögtön üzembe is lépett, mégpedig személyesen… na ki? Nem hiszem, hogy a válasz probléma lehet.

Orbán nem veszi észre, hogy nem Európa erős embere, hanem a legkínosabb fickó a földrészen. Az egyetlen miniszterelnök, aki olyan európai pártszövetségbe vitte be a pártját (Patriots for Europe), amely köré a többiek úgynevezett cordon sanitaire-t húztak…  Európában pár évtizede ezt használják azokra a politikusokra, pártokra, frakciókra, akiket, amelyeket távol kell tartani az egészséges közélettől, akiktől félteni kell az európai életet, a hétköznapok még létező nyugalmát. Verheti a mellét Orbán, hogy elfoglalta Európát, ma a 720 fős parlamentben ez a csoport összesen 84 főt számlál. És igen, senki nem áll velük szóba. Nem Orbán foglalta el Európát, hanem Európa szigetelte el Orbánt… Orbán kudarca a mi kudarcunk. Szégyene akkor is a mi szégyenünk, ha nekünk, úgy konkrétan semmi közünk hozzá.

A NER sajtó persze nem hagyta annyiban, és mivel a mondottakat cáfolni nem tudta, zavarosabbnál zavarosabb magyarázatokkal állt elő. Ezekben azt próbálták bizonygatni, hogy nem Orbán a szégyenember, hanem Gyurcsány, és bár az objektív megfigyelők szerint szegény, fegyvertelen firkászok küzdelme a szikár tényekkel szánalmas küzdelem volt (malac-jég effektus), az Orbán hívők hatalmas serege valószínűleg elhitte, amit írtak. Hiszen azt akarta hinni, teljes szívéből azt akarta!

A fentiekből következően von der Leyen újabb lépése sem fogja zavarba hozni, sőt egyáltalán megérinteni őket, pedig a brüsszeli Jégkirálynő nagyon kemény döntést hozott: a magyar EU-elnökség budapesti informális csúcsain a Bizottság uniós biztosai nem vesznek részt. A Bizottság szűk vezetése/Kollégiuma szintén nem jön Budapestre, hogy a magyar kormánnyal együttes tanácskozást tartson, holott ez megszokott esemény az elnökséget adó tagállamok kormányaival. Ezekből úgy tűnik a jámbor szemlélőnek, nemhogy egy levegőt szívni, de még csak egy városban tartózkodni sem akarnak a magyar miniszterelnökkel.

Na de kit érdekel az? Az Orbán hívők biztosak benne, hogy az ő Hősük az Úr által kijelölt helyes irányt tartva menetel a csúcs felé, legyőzve az Antikrisztus seregeit, „…amelyek a 20. század eleje óta a nyugati társadalmak szándékos és gyökeres átalakítását tűzték ki célul. A folyamat egyre nyíltabban vállalt célja: Jézus Krisztus kiszorítása a társadalmakból és az emberek elméjéből. Ez a folyamat bibliai nyelvezettel nem más, mint az Antikrisztus világának kiépítése, ami a következő évben is nagy erővel halad majd előre. A történelem alakulásának keresztény szemszögből való vizsgálata és a próféciák tanulmányozása során újra és újra feltűnik egy rejtélybe és sötétségbe burkolódzó alak: a bűn és törvénytelenség embere; a Jelenésekben megjelenő, tengerből feljövő fenevad. Egyre nyilvánvalóbb, hogy már nemcsak szemlélői, hanem aktív részesei vagyunk a kozmikus méretű narratívának: a Biblia által előre jelzett utolsó napokban élünk.”

Szörnyű kilátások. Már csak Trumpban és Putyinban bízhatunk, akiket egyedül Orbán tud összehozni. Ha ők összefognak, a Pokol kapui sem vesznek rajtuk diadalmat. Igaz, hogy addig rossz lesz nekünk, sőt pocsék, és nem csak nekünk, hanem mindenkinek (persze nekünk a legpocsékabb, ahogy látjuk a tendenciát), na de utána! Mikor már mindhárom hőst nyugdíjba küldtük! Az maga lesz a Kánaán.

Azt a kis időt meg guggolva is kibírjuk. Nem igaz?

Szaúdi herceg: “Nem tárgyalunk közvetlenül Izraellel”

“Szaúd  Arábia mindig is az USA közvetítésével tárgyalt Izraellel, mert a kapcsolatok alapvető kérdése a palesztin állam“ – hangsúlyozta Turki bin Fejszal herceg, aki 24 évig irányította hazája titkosszolgálatát.

Fejszál kissé meglepő módon 10 nappal azelőtt mondott le, hogy az Al Kaida megtámadta az Egyesült Államokat 2001 szeptember 11-én. Korábban az afganisztáni háború idején Turki bin Fejszal herceg ajánlotta az amerikaiak figyelmébe Oszama bin Ladent, az Al Kaida későbbi vezérét, akit amerikai kommandósok 2011-ben meggyilkoltak.

Ma sem világos, hogy milyen kapcsolat fűzte Oszama bin Ladent Turki herceghez, a szaúdi titkosszolgálat akkori irányítójához. Jellemző, hogy a hamburgi Der Spiegel tudósítója erről nem kérdezte Turki herceget, aki valószínűleg csakis úgy vállalta az interjút, hogy ez a kínos téma nem kerül szóba. A 79 éves Turki bin Fejszal herceg, aki nagykövet volt Washingtonban és Londonban továbbra is igen befolyásos személyiség Szaúd Arábiában különösen ami a külpolitikát illeti.

Trump első elnöki útja Szaúd Arábiába vezetett

Erre emlékeztet a szaúdi herceg, aki szerint Roosevelt elnök óta minden amerikai elnökkel megtalálták a közös hangot az érdekek alapján. A Jaltából hazafele tartó Roosevelt elnök kötötte meg azt a paktumot a világ legnagyobb olaj exportőrével, amely mindmáig meghatározza az USA és Szaúd Arábia kapcsolatait. Maga Szaúd király írta alá az egyezséget, és Turki bin Fejszal – az unoka szerint – ez mindmáig kitart. Persze azért vannak változások, nem is kicsik: Szalman király ellátogatott Moszkvába, és fia, Mohamed bin Szalman herceg paktumot kötött Putyinnal miközben az USA Kínát és Oroszországot stratégiai ellenfelei közé sorolta már 2021-ben.

Hogy oldható meg a gázai konfliktus?

Turki bin Fejszal herceg szerint csakis úgy, ha létrejön valamiféle palesztin állam. Ezt ma már az USA és Európa is támogatja, de Benjamin Netanjahu kormánya elutasítja. Izrael közvéleménye megosztott: a hatalmon levő jobboldali – szélsőjobboldali koalíció semmiféle palesztin államot sem tart elfogadhatónak. Mi lesz akkor a palesztinokkal, akik Nagy Izrael területén immár többséget alkotnak? Erre az egyszerű kérdésre Benjamin Netanjahunak nincsen válasza, de a szélsőjobboldalnak van: el kell űzni a palesztinokat Nagy Izrael területéről és mindenekelőtt a gázai övezetből és Ciszjordániából!

Ez több mint 5 millió embert jelentene, ezért az arab világban ezt senki sem tartja elfogadhatónak. Egyetlen arab állam sem kíván átvállalni ilyen hatalmas embertömeget hiszen a szomszédos országok: Egyiptom és Jordánia hatalmas gazdasági – társadalmi gondokkal küszködnek.

Minden az USA – Izrael kapcsolattól függ

Ezt állítja Turki bin Fejszal herceg, aki a titkosszolgálat vezetése után nagykövet volt Washingtonban és Londonban:

”nem az Egyesült Államok irányítja Izraelt hanem pont fordítva”

– fogalmazta meg a véleményét a szaúdi herceg.

Benjamin Netanjahu Trump elnökségére vár, mert tőle reméli  a megoldást. Jellemző a helyzetre, hogy az Izrael és a Hamász között folyó tárgyalásokon rendszeresen részt vesz a CIA és az egyiptomi titkosszolgálat főnöke is, az izraeli oldalon pedig ott ül a Moszad vezetője is.

A problémát az jelenti, hogy a Hamász mögött ott áll Irán és Oroszország. Iránban mérsékelt politikust választottak elnökké méghozzá az ország első számú vezetőjének, Khamenei ajatollahnak a támogatásával. Trump volt az, aki kilépett az iráni atomalkuból Netanjahu biztatására, és elnöksége vége felé háborút fontolgatott Irán ellen. Most új helyzet állt elő, de Biden elnök diplomáciája a gázai konfliktust éppúgy nem tudja megoldani mint az ukrajnai háborút. Biden – amíg birtokában volt szellemi képességeinek – profi volt a külpolitikában, ezért Obama elnök azt rá is bízta. Csakhogy azóta Biden megkezdte a hidegháborús külpolitikát 2021-ben, és tökéletesen elveszítette a fonalat.

Az amerikai diplomácia egy csődtömeg, melynek felszámolása egy olyan Trumpra vár, aki amatőr a külpolitikában. A tapasztalt Turki bin Fejszal herceg viszont joggal mutatott rá, hogy mind Trump mind Biden elnöki kampányában elítélte Szaúd Arábiát, de azután a realitások kijózanító hatást gyakoroltak rájuk, és mindketten modus vivendit kerestek a Közel Keleten. Akárki kerül a Fehér Házba novemberben ugyanígy cselekszik majd – jósolta a titkosszolgálati veterán szaúdi herceg.

20 ezer milliárd dollár értékű ásványi kincsért is folyik a harc Ukrajnában

Egy amerikai republikánus szenátor szerint nem szabad hagyni, hogy ez a hatalmas ásványkincs Oroszország és Kína birtokába kerüljön. Erre hívja fel a figyelmet a német közszolgálati Deutsche Welle.

Óriási lehetőséget jelent Ukrajna ásványi kincseinek a kiaknázása, különösen  a zöld átmenet szempontjából hiszen itt olyan nyersanyagok vannak, melyek ahhoz elengedhetetlenek   – jelentette ki Maros Sefkovic, a brüsszeli bizottság alelnöke, aki ezzel elsősorban a lítiumra célzott.

A lítium Ukrajna legfontosabb ásványi kincse, amely rendkívüli mértékben felértékelődött azt követően, hogy az akkumulátor gyártásban ez nélkülözhetetlen, és elsősorban Kína exportálja azt a világpiacra. Brüsszel már régóta törekszik arra, hogy mérsékelje a függést legnagyobb kereskedelmi partnerétől Kínától. Ezért már 2021-ben stratégiai együttműködési egyezményt kötött Ukrajnával a lítium és más ásványi kincsek kiaknázására Ukrajnában. 2022-ben azután közbeszólt a háború, amely e téren is óriási változásokat hozott hiszen az ásványi kincsek jelentős része olyan területen van, melyet megszálltak az oroszok.

Putyin agressziójának elsősorban katonai célja van, ezért is költ oly sokat a háborúra – az USA szerint már eddig több mint 1000 milliárd dollárnak megfelelő rubelt – de Moszkvában nagyon is számon tartják a lítiumot és más fontos ásványi kincseket Ukrajnában.

Amerikai republikánus szenátor: Ukrajna egy aranybánya

12 ezer milliárd dollár értékű kritikusan fontos ásványi anyag van Ukrajnában, és nem hagyhatjuk, hogy ez a kincs az oroszok és a kínaiak kezére jusson! – jelentette ki Lindsey Graham republikánus szenátor egy televíziós interjúban. Dél Karolina szenátora, aki korábban a légierő pilótája volt, hangsúlyozta:

”Ukrajna Európa leggazdagabb országa lehetne, ha ki tudná aknázni ásványi kincseit. A magam részéről egyáltalán nem szeretném ha ez az ásványi kincs az oroszok vagy a kínaiak kezére jutna.”

A szenátor azt javasolta a CBS televíziónak adott interjúban, hogy Ukrajna fizessen az amerikai fegyverekért ezekkel az ásványi kincsekkel.

“Ha mi most fegyverekkel és pénzzel segítjük Ukrajnát, akkor ebből olyan jó üzleti kapcsolat lehet, melyről csak álmodhatunk” – hangsúlyozta a szenátor, aki Trump elszánt híve Washingtonban.

“Nagyon fontos számunkra, hogy miképp ér véget ez a háború Ukrajnában. Segítsük az ukránokat ebben a háborúban, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy veszítsünk. Találjunk egy megoldást erre a háborúra, de sose felejtsük el: Ukrajna egy aranybánya! 10-12 ezer milliárd dollár értékű kritikusan fontos nyersanyag van ott. Ezt nem engedhetjük át Putyinnak, aki tovább passzolná azt Kínának” – mondta a republikánus szenátor a Face the Nation programban a CBS televízióban.

Az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

A Washington Post már korábban is arról írt, hogy a háború Ukrajnában az ásványi kincsekért folyik:

”óriási ásványi kincs forrásról van szó Ukrajnában, mert a 120 elem közül 117 megtalálható itt.”

A probléma az, hogy az ásványi kincsek nagy része Ukrajna keleti felében találhatóak, melyek részben orosz megszállás alatt állnak részben pedig a háború legfontosabb helyszínei.

2021-ben az USA egyezményt kötött Ukrajnával a titán kiaknázására, hogy így csökkentse függését Kínától és Oroszországtól.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK